Május 20-án tartják a klinikai kutatások világnapját: ezek azok a vizsgálatok, amelyek nélkül nem léteznének biztonságos, hatékony gyógyszerek. Ahhoz ugyanis, hogy ezek bekerülhessenek a patikákba, át kell esniük egy olyan 10-15 éves klinikai kutatási perióduson, amelyen eldől, hogy hatásosak és biztonságosak-e. Mindez nem csak gyógyszerfejlesztési szempontból lényeges, hanem amiatt is, mert a legjobb készítmények már a patikába kerülés előtt is segíthetnek a betegeknek.
Magyarország számára a nemzetközi klinikai vizsgálatokban való részvétel hatalmas lehetőség, hiszen általuk évente 10 ezres nagyságrendben juthatnak betegek a legfejlettebb innovatív terápiákhoz, teljesen ingyenesen. A legtöbb klinikai kutatást onkológiai és kardiovaszkuláris betegségek kezelésére való gyógyszerekkel végzik, tehát olyan készítményekkel, amelyeknek kifejlesztése rengeteg emberéletet menthet meg.
Ha a kérdést messziről közelítjük, akkor ki kell emelni, hogy a klinikai kutatások azért nagyon fontosak, mert sajnos még mindig sok olyan betegség van, amelynek kezelése nem megoldott, még nem sikerült rá megtalálni azt a gyógyszert, amely megfelelő hatékonyságú. Ezek kifejlesztése rendkívül bonyolult, pénz és időigényes.
Európa élbolyában
A nemzetközi gyógyszerfejlesztésekből Európai erősen kiveszi a részét: az unió és az Európai Gazdasági Közösség területén évente összesen mintegy 4400 klinikai vizsgálati kérelmet nyújtanak be. Ezeknek 60 százalékát gyógyszervállalatok szponzorálják, 40 százaléka pedig olyan akadémiai vizsgálat, amelyeket intézmények, egyetemek és önálló vizsgálók kezdeményeznek. A kutatások közel negyede egyszerre több országban is zajlik. A vizsgálatok főleg a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos kórképek gyógyítását, kezelését segítő gyógyszerek kifejlesztését célozzák, ezekre irányul a klinikai kutatásoknak több mint a fele. Segítségükkel a közelmúltban olyan betegségek kezelésében értek el komoly eredményeket, mint például a melanoma, a vastag- és végbélrák, vagy éppen az emlődaganat.
Magyarországon nagyon sok klinikai vizsgálatot végeznek, e tekintetben benne vagyunk az európai top tízben. A ranglistát Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország vezeti, Kelet-Európából pedig mindössze három ország került be az élbolyba: hazánk, Lengyelország és Csehország. Magyarországon jelenleg évente több mint 300 új klinikai vizsgálatot engedélyeznek, vizsgálatonként átlagosan 5 vizsgálóhellyel, vizsgálóhelyenként 10 beteggel. Mindez több ezer betegnek nyújt lehetőséget új készítmények használatára. Ez azért jelent komoly segítséget, mert ezek az innovatív terápiák időnként nagyon drágák, így viszont ingyenesen hozzáférhetők.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Teljes betegbiztonság
Ez is érdekelhet
A klinikai gyógyszerkutatásban részt vevő betegek egészségi állapotát az orvosok rendszeresen ellenőrzik, a vizsgálatok a megszokottnál jóval gyakoribbak: az érintetteket a kutatás minden egyes fázisán szakemberek kísérik végig. Ennek eredményeként a betegek a gyógykezeléssel kapcsolatosan felmerülő összes kérdésükre azonnali választ kaphatnak. A klinikai vizsgálatok jellemzően kórházakban végzik, mellettük pedig van több jól felszerelt, magánkézben lévő vizsgálóhely is. Utóbbiak a kórházi rendszertől független kutatói tevékenység folytatnak, alapvetően gyógyszercégek megbízásából. Ezek a társaságok nem hagyományos szakrendeléseket működtetnek, hanem kizárólag klinikai gyógyszervizsgálattal kapcsolatos tevékenységet folytatnak. Ebből adódóan a betegeknek nem kell várakozniuk, felkészült klinikai vizsgálóorvosok, asszisztensek vagy nővérek fogadják őket, panasz esetén pedig a nap 24 órájában jelentkezhetnek vizsgálóorvosuknál.
Legjobban: