A szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási ranglistát: világszerte évente több mint 17,5 millió élet ér véget e kórok miatt. Közel nyolcmillió embert szívroham visz el, de a stroke sem kegyelmez: minden esztendőben 5,7 millióan halnak meg agyi érkeringési zavarban. Negyvenéves korban három férfiból kettőnek, a nőknél pedig minden másodiknak van esélye arra, hogy hátralévő életében valamilyen szív- és érrendszeri kórban betegedjen meg: ez általános adatnak tekinthető. Magyarországon a helyzet még rosszabb: itthon a születéskor várható élettartam férfiaknál nyolc, nőknél hat évvel marad el az európai értéktől, és az évi körülbelül 130 ezer haláleset felét okozzák a keringési rendszer zavarai. Döbbenetes tény, hogy hazánkban minden nyolcadik percben meghal valaki kardiovaszkuláris betegség miatt. Ezekben a kórképekben nagy súlya van a kockázati tényezőknek: ezek egyrészt biológiailag meghatározottak, másrészt az életmóddal függnek össze. Teszünk is érte Örökölhetjük a magas vérnyomásra, a magas koleszterin-, illetve vércukorszintre való hajlamot, valamint a túlsúly, illetve annak veszélyes formája, a hasi elhízás is családi vonás lehet. Szintén jelentős rizikót jelent a cukorbetegség is. Mi magunk az életmódunkkal ronthatunk az ereink helyzetén a dohányzással, a mozgásszegény életmóddal, az egészségtelen étrenddel, a túlzott alkoholfogyasztással és a mindennapi stresszel. Az életkorral együtt növekszik a szívbetegség kialakulásának kockázata, és ez mindkét nemre jellemző. S bár a férfiak egy ideig nagyobb veszélyben vannak, a nők a menopauza idején behozzák a lemaradást. 
A leggyakoribb érgondok A szívet és az érrendszer érintő gondok közül a legtöbb problémát a szívkoszorúér-betegség és a hipertónia okozza. Ez utóbbival kapcsolatban meglehetősen szomorú az az adat, hogy a magas vérnyomásban szenvedők mintegy kétharmadának ? ez körülbelül egymillió embert jelent - nem megfelelően ellenőrzött és beállított a vérnyomása, vagyis meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. Ráadásul sokan nem is tudnak róla, hogy gond van a vérnyomásukkal: alattomos a betegség, mert sokszor panasz nélküli, és csak a visszafordíthatatlan szövődmények okozta tünetek késztetik a pácienst az orvos felkeresésére. Az éveken át fennálló, nem kezelt hipertónia elváltozásokat okoz az érrendszerben, amelyek egyik leggyakoribb megjelenési formája az érelmeszesedés. És ez az állapot az, ami végső soron az érintett ér elzáródásához, ezen keresztül pedig szívizomelhaláshoz, infarktushoz vezethet . Koszorúér-betegségre hívhatja fel a figyelmet a terhelésre ? például lépcsőn járáskor, futáskor - jelentkező mellkasi fájdalom, szívritmuszavar, nehézlégzés. A nők sem védettek Manapság a nők infarktusa is egyre gyakoribbá válik, és már nem csak a változókor után fenyegeti őket, hanem a fiatalabbaknál is előfordulhat. Ennek okát az életmódváltozásokban látják a szakemberek. A női infarktus többször jelentkezik atípusos panaszokkal, mint a férfiaknál. A nőknél a mellkasi fájdalom sokszor eltér a szokottól: lehet görcsös, tompa, nyomó, de szorító is. Jelentkezhet a toroktájon, de szívtájon is, vagy a szegycsont mögött. Nőknél is kísérheti a fájdalmat nehézlégzés, gyengeség, verejtékezés, vagy ritmuszavar. A szívinfarktust okozó koszorúér-elzáródás bekövetkezése után minden percben nő az oxigénhiányos területek nagysága és a rendellenesen működő, illetve elhaló szívizomsejtek száma, ezért nélkülözhetetlen a beteg gyors és szakszerű kezelése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
