Óriási különbség figyelhető meg a világ különböző pontjain élők várható élethossza tekintetében. Míg a korábbi cikkünkben bemutatott japán társadalom 83,7 évet élhet átlagosan, addig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutolsó, 2015-ös globális felmérése szerint a legrövidebb élethossz Sierra Leone lakosságának jutott. A rendkívüli szegénység és az állandó háborúskodás miatt a nyugat-afrikai országban a nők átlagosan 50,8, a férfiak 49,3 évet élnek csak. A szerencsésebb nemzeteknek ezzel szemben majdnem kétszer ekkora élethossz jutott. Íme, néhány ország, melynek lakossága az átlagosnál jóval hosszabb ideig él!
1. Japán - átlagos élethossz: 83,7 év (férfiak: 80,5, nők: 86,8 év)
2. Svájc - átlagos élethossz: 83,4 év (férfiak: 81,3, nők: 85,3 év)
3. Szingapúr - átlagos élethossz: 83,1 év (férfiak: 80, nők: 86,1 év)
4. Ausztrália - átlagos élethossz: 82,8 év (férfiak: 80,9, nők: 84,8 év)
5. Spanyolország - átlagos élethossz: 82,8 év (férfiak: 80,1, nők: 85,5 év)
6. Izland - átlagos élethossz: 82,7 év (férfiak: 81,2, nők: 84,1 év)
7. Olaszország - átlagos élethossz: 82,7 év (férfiak: 80,5, nők: 84,8 év)
8. Izrael - átlagos élethossz: 82,5 év (férfiak: 80,6, nők: 84,3 év)
9. Svédország - átlagos élethossz: 82,4 év (férfiak: 80,7, nők: 84 év)
10. Franciaország - átlagos élethossz: 82,4 év (férfiak: 79,4, nők: 85,4 év)
A svájciak titka: a magas életszínvonal
A legtovább élő nemzetek tízes listáját túlnyomórészt európai országok dominálják, a WHO adatai szerint a svájci férfiak átlagosan közel egy évvel hosszabb életkorra számíthatnak még a japánoknál is. Az ország erős gazdasági háttere magas életszínvonalat, kiváló egészségbiztosítási rendszere pedig Európa egyik legkorszerűbb orvosi ellátását biztosítja az itt élő embereknek. A legidősebb svájci nő, Rosa Rein még a 19. század gyermekeként három évszázadba is belepillanthatott: 1897 márciusában született, és nem sokkal 113. születésnapja előtt halt meg 2010 februárjában.
Az olaszok titka: a mediterrán diéta
A mediterrán országokban élő emberek különösen jó egészségnek örvendenek, ezt pedig nem kis részben étkezési szokásaiknak köszönhetik. Olaszország mellett a legtöbb, Földközi-tenger határán fekvő országban nagy népszerűségnek örvend a mediterrán diéta, melynek alapjául friss zöldségek és gyümölcsök, valamint olajos magvak és változatos halfajták szolgálnak.
A mediterrán országokban a legtöbb alapanyagot nyersen vagy párolva, grillezve fogyasztják el, így megmaradnak benne az egészségünk szempontjából fontos alkotóelemek, így például a vitaminok, ásványi anyagok. Előnyben részesítik a fehér húsokat, így a szárnyasokat, és sok tengeri halat, tenger gyümölcseit (kagyló, rákok, tengeri sün, polip) esznek, melyek omega-3 zsírsavakban gazdagok. A tésztaféléket és a pékárut többnyire durumbúzából készítik, mely vitaminban gazdagabb, és fehérje-összetétele is kedvezőbb egészségünk szempontjából. Állati eredetű zsiradékot csak nagyon ritkán használnak, helyette az olívaolaj a mindenük, melyet sokszor önmagában is elkortyolgatnak, de kenyérre téve és kevés fokhagymával is elrágcsálnak, vagy épp ezzel ízesítik a salátát, zöldségeket. Édesség gyanánt friss és aszalt gyümölcsökből, olajos magvakból, mézből vagy cukorból készült desszerteket fogyasztanak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A spanyolok titka: a szieszta
Spanyolországban nagy hagyománya van az ebédet követő pihenőnek, azaz a sziesztának . A spanyol dolgozók tipikusan 10 körül állnak munkába, kora délután tartanak egy 2-3 órás ebéd- és pihenőszünetet, aztán tovább dolgoznak este nyolcig. Ezt a rendszert még az ország iparosodását megelőző időszakban alakították ki, amikor a nagy forróságban valóban életveszélyes volt a földeken tartózkodni. Napjainkban, a klimatizált irodákban ülve ezt inkább csak a hagyományok tisztelete magyarázza, így a spanyol politikában is időről időre felmerül a kora délutáni pihenőidő felszámolása.
Több tanulmány is igazolta ugyanakkor, hogy az ebéd utáni szundikálás jótékony hatással van az egészségünkre. A rövidebb-hosszabb ebéd utáni pihenés ugyanis csökkenti a szervezetben lévő stresszhormonok szintjét, így segíthet megelőzni a szívbetegségek kialakulását. A power-nap, azaz dinamikus szunyókálás kifejezést annak a módszernek a leírására találták ki, mely során az ember éppen annyit alszik, hogy kipihenje és felfrissítse magát, ám nem merül túlságosan mély álomba. Ez elsősorban komolyabb szellemi vagy fizikai igénybevétel esetén lehet előnyös, hiszen javíthatja a memóriát, segíthet a koncentrálásban, a tanulásban, és megakadályozhatja az agy információkkal való "túltelítődését". A szívbetegségek mellett a stroke és a cukorbetegség elleni küzdelemben is komoly szerepet játszhat a szundikálás.
Az izraeliek titka: a testmozgás
A forrongó Közel-Kelet országaitól karöltve Izrael folyamatos katonai fenyegetés alatt áll. Emiatt a zsidó állam kikiáltása, 1948 óta általános és kötelező hadkötelezettség vonatkozik minden 18. életévét betöltött, középiskoláit befejező izraeli lakosra. A lányok általában kettő, a fiúk három évig szolgálnak a hadseregben, ahol nemcsak lőni és masírozni tanulnak meg, de a fizikai erőnlétükről is gondoskodnak kiképzőik. A több évig tartó szolgálat alatt a testedzés sokaknak életre szóló szokássá válik, a mozgás egészségre gyakorolt pozitív hatása pedig megkérdőjelezhetetlen.
Míg a spanyolok a pihenésnek köszönhetik egészségüket, az izraeliek éppen az aktív életvitelnek. A rendszeres mozgás ugyanis nemcsak izmainkat, de belső szerveinket, különösen a szívünket is edzi - amely egyébként maga is egy nagy izomcsomó. A rendszeres testmozgás csökkenti a nyugalmi pulzust , azaz szívünk nemcsak erősebb, de hatékonyabb is lesz, nem kell annyit vernie, hogy ugyanazt a pumpáló hatást elérje. Az erősebb szív erősebben is ver, ami miatt a vércsere is felgyorsul, a sejtjeink könnyebben jutnak friss, oxigéndús vérhez. Ez pedig meggyorsítja a sejtek működését, regenerációját. Végeláthatatlan az a testünkre gyakorolt, pozitív folyamat, amelyet a sportolással elindíthatunk.
Láthatjuk tehát, hogy a magas életkorhoz nem elegendő csupán a genetikai hagyatékunkra támaszkodni, életmódunk és étkezésünk is jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyi gyertya kerül életünk utolsó tortájára. A modern embert sújtó, nagyfokú stressz számos civilizációs betegséget elősegít, ezt egyesek csendes meditációval, míg mások hangos és pörgős adrenalinfröccsel vezetnék le. Általánosan igaz azonban, hogy a mértékletes és változatos étrend, a mozgásban gazdag életvitel és a pozitív szemlélet évekkel hosszabbíthatja meg minden ember életét. Ne csak a mának éljünk, de ne is érezzük magunkat semmihez túl öregnek, hiszen tudjuk: a kor csak a bornál és sajtnál számít!
Ez is érdekelhet
A cikk a Nők Lapja Egészség Örökké fiatal különszámában jelent meg.
