Pestis
A becslések szerint a 14. században Európa népességének közel fele pusztult el a bubópestis miatt. A betegek száma olyan nagy volt, hogy egész városok néptelenedtek el, és a holtakat minden ceremónia nélkül tömegsírba kellett temetni − már ha maradt még élő a közelben, mert az is megesett, hogy egész falvak pusztultak el túlélő nélkül. Nem csoda, hogy a vallásos köznép isten büntetését látta a pestisben, és a közelgő világvégét vizionálta.
A tünetek még ma is riasztóak: magas lázzal kezdődik, majd a hónaljon, nyakon fájdalmas, elfeketedő duzzanatok (bubók) alakulnak ki, amelyek akár tíz centi átmérőjűek is lehetnek. Ha ezek kifakadnak, az esetek közel felében a véráramba kerülve vérmérgezést és halált okoznak. Még rosszabb a helyzet, ha a kór eléri a tüdőt, mert onnan már cseppfertőzéssel terjed, aminek a halálozási aránya közel 98 százalékos. Még ma, az antibiotikumok és fejlett orvostudomány korában is minden kezelés ellenére belehal a betegek 5 százaléka. Merthogy a pestis még ma is létező betegség - tavaly Madagaszkáron volt egy nagyobb járvány, melynek során 2300 betegből 200 halt meg.
Bár a pestist az emberiség egyik legszörnyűbb katasztrófájaként tartjuk számon, a tudósok szerint összességében pozitív hatással volt Európára. Előtte óriási mennyiségű olcsó munkaerő állt a földesurak rendelkezésére - ám a járvány után komoly munkaerőhiány lépett fel, ez indította el a modern gépesítés felé a tudósok gondolkodását, illetve a korábban emberigényes mezőgazdasági termelés helyett sok helyen ekkor álltak át állattenyésztésre.
Az orvostudomány fejlődésében is komoly szerepet játszott a pestis, mert ekkor döbbentek rá a középkori tudósok, hogy nincs a kezükben semmiféle hatékony gyógyszer, és ez megnyitotta az utat a reneszánsz tudományos forradalma és kutatásai előtt.
Bár Magyarországon a pestis kevésbé pusztított, mert nem volt nagy tengeri kikötőnk és a fő kereskedelmi útvonalak is elkerültek minket, nálunk is beleszólt volt a történelem alakulásába. Több uralkodónk is pestis miatt vesztette életét, mint például V. László vagy Luxemburgi Mária magyar királynő. De pestis miatt néptelenedtek el az északi bányavárosaink is, ahová később szlávokat kellett beköltöztetni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legíresebb magyar áldozat azonban minden bizonnyal Hunyadi János , aki az 1456-os nándorfehérvári diadal után kitört pestisben halt meg. Ha nem így lett volna, idősebb fiát sem végzik ki, és szinte bizonyos, hogy Mátyás nem került volna trónra.
Himlő
A himlő az egyetlen betegség, amelyet az emberiség tudása törölt el a Föld színéről, és bizony okkal örülhetünk ennek, mert ez a kór a történelem során több áldozatot szedett, mint az összes többi fertőző betegség együttvéve. A számítások szerint csak a XX. század folyamán 300 millió ember haláláért volt felelős.
A betegség szörnyű lefolyású: magas lázzal kezdődik, majd testszerte hólyagos kiütések jelennek meg, amelyek elgennyesednek. A betegek 30 százaléka meghal, a szerencsés túlélők pedig olyan mellékhatásokkal számolhatnak, mint a vakság , maradandó hegek (főleg az arcon), kopaszság, meddőség.
A történelem során ráadásul a himlő nem járványokban pusztított - folyamatosan jelen volt Európa történetében. Himlőben vesztette életét V. Ramszesz fáraó, I. József, magyar király, II. Péter cár, Mária angol királynő és XV. Lajos francia király is. Ha ezek a nagy uralkodók nem halnak meg, a történelem bizonyosan másként alakul. De Kölcsey is biztosan szebbnek látta volna a magyar jövendőt, ha gyermekkorában nem veszíti el fél szemét a himlő következtében.
Mivel Európában már évszázadok óta irtotta az embereket, kialakult ellene némi immunitás - ám Amerikában ismeretlen volt a kórokozó. Ezért ott egyes becslések szerint az őslakosok 95 százalékát elpusztította. Cortez számára ezek után már gyerekjáték volt pár hajóval elfoglalni a teljesen kiürült kontinenst.
Még az ősi Kínában fedezték fel, hogy ha egy egészséges embert megkarcolnak, és a sebbe dörzsölik egy himlős beteg hólyagváladékát, akkor az illető életre szóló védettséget kap. Ez a módszer azonban elég rizikós: a betegek közel 2 százaléka meghal a kezelés következtében, ami ugyan jóval kisebb arány, mint ha valaki cseppfertőzéssel kapja el, mégis elég kockázatos. Csak 1798-ban jött rá Edward Jenner, hogy tehénhimlővel hasonló védettséget lehet elérni - méghozzá sokkal biztonságosabb módon.
Az oltás felfedezése forradalmasította az orvostudományt, és a gyógyítás helyett a megelőzésre helyezte a hangsúlyt. A WHO átgondolt és összehangolt oltási tervének köszönhetően pedig 1979 óta a Föld himlőmentes. Már csak laboratóriumokban található belőle pár darab vírus, szigorúan elzárva.
Kolera
A kolera órák alatt képes egy gyereket megölni. A folyamatos hányás, vízszerű hasmenéses roham során akár óránként egy liter vizet is veszíthet az ember, és megfelelő folyadék-utánpótlás nélkül a betegek 60 százaléka meghal. A baktérium a fertőzött ember székletével, hányadékával terjed - és ivóvízbe jutva tömeges halálozást képes okozni.
Magyarországon az 1830-as években súlyos járvány tört ki, amelyben 250 ezer ember halt meg. Több falut karantén alá kellett helyezni, ami miatt az ott élő egészséges munkások, akik bezártság miatt nem tudtak elmenni dolgozni, megpróbáltak kitörni. Ez volt a nagy koleralázadás, amely ráirányította magyar nemesség figyelmét a jobbágyok nehéz, kiszolgáltatott helyzetére.
A betegség okát azonban csak 1854-ben sikerült azonosítania egy John Snow nevű angol orvosnak, aki statisztikai adatokkal bizonyította, hogy Londonban egy fertőzött kút a központja a betegségeknek, és annak lezárásával sikerült megelőznie a terjedést. Ezzel rávilágított arra is, hogy milyen fontos a központi járványtani nyilvántartás, és hogy az állam feladata a köztisztaság és a tiszta ivóvíz biztosítása, valamint hogy a csatornahálózat, az angol WC és a fürdőszobák kiépítése képes megelőzni a további járványokat. Bár a kolera antibiotikummal és infúzióval kezelhető lenne, világszerte, főleg elmaradott vidékeken még ma is évente 150 ezer ember életét követeli.
Tífusz
Ha nem lett volna tífuszjárvány , Buda nem 150, csak alig 25 évig lett volna török kézen, és ez alapvetően megváltoztatta volna a magyar történelem alakulását. 1566-ban ugyanis I. Miksa császár zsoldoshadsereget indított el Magyarországra, hogy kiűzzék a törököket, ám a csatára soha nem került sor. A hadsereg nagy része, majdnem 30 ezer ember meghalt tífuszban még mielőtt Budára ért volna, a maradék pedig elmenekült, magával víve a kórt, amely ezután végigsöpört Európán.
A kiütéses tífusz nem volt ismeretlen csapás a hadvezérek előtt - és még évszázadokkal Buda visszafoglalása után is tízezrével pusztított. Amikor Napóleon visszavonult Moszkvából, 300 ezer katonája halt meg tífusz miatt, háromszor annyi, mint a hadjárat során. Az 1848-as magyar szabadságharc bukásához is hozzájárult, mert az orosz csapatok behurcolták Magyarországra, és ötször annyi fiatal férfi halálát okozta, mint a harcok.
A betegség a ruhatetűvel terjed, mert az élősködőben megtalálható baktérium az állat székletével rákerül az ember bőrére, majd a vakarózás során a mikrosérülések által a véráramba. Ennek következménye a vaszkulitisz, más néven érgyulladás . A kiütés és a magas láz mellett a fő gond, hogy a test erei lassan elzárulnak, a végtagok elhalnak, a szív, vese erei begyulladnak, gyakori a stroke és a zavart viselkedés az agy vérkeringésének zavarai miatt. Ma már csak a hajléktalanoknál, rossz körülmények között élőknél fordul elő - de a modern kezelési módszerek mellett is 2 százalékos a halálozási aránya.
Malária
Manapság idehaza nem tartunk a maláriától , pedig a 20. század közepéig Magyarországon is népbetegség volt. Harmadnapos hideglelés, mocsárláz - így hívták, és rengeteg híres ember szenvedett tőle Beatrix királynőtől II. Rákóczi Ferencig. Ők szerencsések voltak, és túlélték a rendszeresen visszatérő 40-41 (!) fokos lázat, a vele együtt járó szívritmuszavart, vérszegénységet és sárgaságot. De a betegség híres áldozatai között tartjuk nyilván többek között Nagy Sándort, Kolumbust és Lord Byront is. A malária azonban nem a múlté - világszerte még ma is körülbelül évi egymillió ember halálát okozza, 70 százalékuk terhes nő vagy gyerek.
Ennek ellenére a tudósok úgy vélik, hogy a malária nem feltétlenül istencsapása, sőt maga az emberi faj talán létre sem jött volna e kór nélkül. Egyre népszerűbb ugyanis az elmélet, miszerint a dinoszauruszokkal 65 millió évvel ezelőtt mégsem egy aszteroida, hanem egy fertőzés végezhetett, és bizony a malária dobogós helyen álló gyanúsított.
Magyarország földrajza azonban bizonyosan a malária miatt változott meg a 19-20. század folyamán. Régebben ugyanis a rengeteg meleg vizű mocsár, láp és a széles ártér ideális táptalajt nyújtott a szúnyoglárvák fejlődésének, és a folyószabályzások, mocsárlecsapolások fő indoka az volt, hogy megszabaduljanak a betegségtől. Ez azonban csak a második világháború után sikerült a DDT nevű hatékony, ám sajnos mérgező és rákkeltő rovarirtó szer segítségével, amelynek maradványai még ma is kimutathatók a hazai talajmintákban.
Ez is érdekelhet
A cikk a Nők Lapja Egészség Örökké fiatal különszámában jelent meg.
