Az elmúlt tél középhőmérséklete országosan 3,1 Celsius-fok volt, ami 2,7 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 0,3 fokos átlagánál. Folytatódott tehát az enyhe telek sorozata, ami hatodik éve tart, és az elmúlt tíz évben is csak a 2016/2017-es tél volt az átlagnál hidegebb.
Alig ment a fagypont alá a hőmérséklet
1901 óta az idei volt a második olyan tél, amelynek középhőmérséklete országos átlagban elérte a 3 fokot. Mindhárom téli hónap átlag feletti hőmérsékletű volt: a december 2,1, a január 4,5, a február 1,6 fokkal az átlag felett alakult. A január a második legenyhébb volt a 20. század eleje óta. A tél középhőmérséklete a déli megyékben többfelé elérte a 4 fokot. Északabbra, a síkvidéken többnyire 3 és 3,5 fok között alakult ez az érték, 3 fok alatt pedig csupán a hegyvidéki és északkeleti országrészben volt.
Fagypont alatti érték csak a legmagasabb hegyeken fordult elő. A középhőmérséklet az ország legnagyobb részén és országos átlagban is több mint fél fokkal elmaradt a 2006/2007-es értéktől, de délkeleten egy kisebb területen az idei volt a legenyhébb tél 1901 óta.
A fagyos napok száma – amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok vagy az alatti – országosan csak 14 volt ezen a télen, bár az átlag 63 nap. A zord napok száma – amikor a minimumhőmérséklet mínusz 10 fok alatt marad – mindössze egy volt, miközben átlagosan 8 ilyen nap szokott lenni. A téli napok száma pedig – amikor a napi maximumhőmérséklet 0 fok alatti – mindössze három volt az idén, míg az átlag 22 nap. A meteorológiai szolgálat az idei tél rekordjairól azt közölte, hogy a legmagasabb nappali hőmérsékletet február 21-én Bátán mérték, 20,6 fokot, a tél legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Gagybátorban regisztrálták december 13-án, mínusz 15,3 fokot.
Csapadékból nem volt hiány
Az ősszel csapadékosabbra fordult időjárás télen is folytatódott: a csapadék mennyisége országos átlagban 173,1 milliméternyi volt az előzetes adatok szerint, ami az éghajlati normál – 115,3 milliméter – 150 százaléka. Ezzel a kilencedik legcsapadékosabb tél volt az idei a 20. század kezdetétől. A december 66 százalékkal, míg a január 148 százalékkal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál, a február viszont nagyrészt száraz, naposabb idővel telt – a csapadékmennyiség ebben a hónapban 56 százalékkal elmaradt a szokásostól.
Ez is érdekelhet
Az idei január országosan a legcsapadékosabb január volt 1901 óta. A télen a legtöbb csapadékot Pilisszentkereszten mérték, 281,8 milliméternyit, a legkevesebbet pedig Sopronban a Kuruc-domb állomáson, ahol mindössze 65,8 milliméternyit regisztráltak. Az Alpokalján 100 milliméternyinél kevesebb csapadékot mértek. Az ország kevésbé csapadékos részei közé tartozott még Szeged környéke is, ahol 100-120 milliméternyi csapadék esett. A hegyvidékek mellett a középső és a délnyugati országrészben viszont nagyobb területen a 200 milliméternyit is meghaladta a 2022/2023-as tél csapadékmennyisége. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Szerep településen esett: december 10-én 73,2 milliméternyi.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
