Az elmúlt tíz év alatt évente átlagosan hétszáznyolcvan halálesetet lehetett a hőség rovására írni – hívta fel a figyelmet dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ főorvosa az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság idén májusi tudományos ülésén tartott előadásában. Kitért rá, a tavalyi évben a nyár kilencven napjából huszonegyen volt érvényben harmadfokú hőségriasztás, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 27 Celsius-fokot. Ezeken a napokon összesen ezerkétszáz ember halálához járult hozzá a meleg. „Hőhullámok idején nagyon sokan halnak meg szív-érrendszeri betegségek, kiszáradás, veseelégtelenség miatt. Más esetekben súlyosbodnak az alapbetegségek, és sokkal nagyobb a veszély, hogy a hőhullámos napokon halnak meg azok az emberek, akik elsősorban szív-érrendszeri betegségben szenvednek, másodsorban valamilyen metabolikus szindrómában. Itt kiemelném mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegséget, a túlsúlyt és az elhízást” – hangsúlyozta Páldy doktornő.
„Gondoljunk csak bele, mennyire megterhelő egy felkészületlen szervezet számára már az is, ha véletlenül késve érünk a megállóhoz, és futnunk kell a busz után. Egy kéthetes hőhullám ehhez képest olyan, mintha szívünk egy kéthetes maratont teljesítene egy rövidtávfutó erőbedobásával. Ebben az elhúzódó és folyamatos terhelésben bizony előfordulhat, hogy egy idő után "elpattan" valami a szervezetben. Emiatt is több sokszor a szív- és érrendszeri katasztrófa, a szívroham, a stroke hőhullámok idején” – érzékeltette a kánikula hatását lapunknak dr. Breuer Hajnalka meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi adjunktusa. Hozzátette, ha az időjárás egészségügyi hatásait vizsgáljuk, a legfontosabb kockázati tényező kétségkívül a megemelkedett környezeti hőmérséklet. Objektív tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a hőhullámok egyértelműen kihatással vannak az emberi egészségre, és ezek idején jelentősen megemelkedik a halálozások száma is az érintett területeken. Főként az idős, hatvanöt év feletti korosztály körében.
Ennek oka, hogy a kor előrehaladtával a szervezet egyre kevésbé tudja hosszú ideig fenntartani a test hűtéséért felelős folyamatokat. Melegben a külső véredények kitágulnak, hogy az izzadtság párolgása minél több hőt vonjon el a bőrfelszín közelében keringő vérből. Ehhez azonban a szívnek is erősebben kell dolgoznia, a folyamatos terhelést pedig fokozza, ha nem fogyasztunk elegendő folyadékot. A korral ráadásul egyrészt az izzadtság kiválasztása is csökken, másrészt itthon és a környező országokban igen jelentős az időskori cukorbetegség előfordulása, amely szintén súlyosbítja a helyzetet. Hasonlóképpen veszélyeztettek a csecsemők, akik könnyebben túlhevülnek hőségben, mint a felnőttek. Emiatt hőhullámok idején ebből a korosztályból is többen kerülhetnek kórházba, és sajnos több haláleset fordulhat elő.
Front és front között is van különbség
A tartós hőség mellett ugyancsak sok panasz forrása a hirtelen időjárás-változás, avagy a fronthatás. Mindazonáltal a szakember szerint ez egy sokkal összetettebb és nehezebben vizsgálható kérdéskör. A frontok érkezésekor ugyanis nemcsak a hőmérséklet változik, hanem például a légnyomás és a páratartalom is. Ezenkívül a változás mértéke igen széles skálán mozoghat. „Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a hidegfrontok nagyobb hatással vannak a szervezetre, mint a melegfrontok. Különösen a szív- és érrendszeri betegek, valamint cukorbetegek esetében egy markáns hidegfront nyomán megnőhet például a szívinfarktusok száma. Az alapbetegséggel, vagy cukorbetegséggel élőknél 15-25 százalékkal növekszik a rizikó, és akár 2-8 százalékkal többen is elhunyhatnak szélsőséges esetekben. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez egy nagyon tág becslés. Nem mindegy például, hogy mikor érkezik a hidegfront. Télen? Nyáron? Esetleg éppen egy hosszú hőhullámot zár le? Hány fokot csökken a hatására a hőmérséklet? Front okozta egyáltalán a lehűlést (vagy a melegedést)? Milyen krónikus betegséggel rendelkezik valaki? Statisztikailag éppen ezért nagyon bonyolult vizsgálni az időjárási frontok hatását” – mutatott rá Breuer.
Hozzátette, az egyéni érzékenység nagyban befolyásolja, hogy kit mely fronthatás visel meg egyáltalán és milyen mértékben. Vannak például, akiknél hidegfront hatására jelentkezik többnyire fejfájás, míg másoknál éppen ellenkezőleg, a melegfront válthat ki ilyen panaszt. Születtek olyan kutatási eredmények is a témában, amelyek szerint ha valaki az ízületi fájdalmai alapján nem tudja úgymond megjósolni, hogy milyen idő várható, akkor valószínűleg nem is frontérzékeny. Ha viszont úgy tudja, hogy érzékeny valamilyen frontra, akkor az egyfajta fordított placebohatásként szinte biztosan hatással is lesz az ízületi problémáira.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a frontok hatása sokkal kevésbé általánosítható, mint a hőhullámoké. Emellett pedig az előrejelzési lehetőségek sem minden helyzetben teszik lehetővé, hogy az érintettek már jó előre felkészüljenek a várható panaszokra. „Meghatározó, hogy milyen a pontos időjárási helyzet. Van, amikor már több napra előre látni lehet, hogy mikor érkezik meg egy hidegfront. Jó példa lehet erre, ha az Atlanti-óceán térségéből érkezik egy ciklon, miközben felettünk nincs erős anticiklon. Ilyenkor három-négy napra előre is megbízható előrejelzést lehet tenni. Egészen más a helyzet, mondjuk, ha a Földközi-tenger térségéből jön egy ciklon. Ezekre jellemző, hogy sok csapadékot hoznak, ellenben kisebb hőmérséklet-változást eredményeznek. Ezen előrejelzések beválása átlagosan inkább csupán 12 és 36 óra közé tehető, mert kialakulásukat eltérő folyamatok alakítják, mint atlanti társaikét. Olyanok, melyekben egy apró kis változás is elég lehet ahhoz, hogy kártyavárként borítsa a korábbi előrejelzéseket” – magyarázza a szakember.
A ciklonok áthaladására jellemző, hogy előbb jön egy melegfront, majd egy hidegfront. Ha viszont egy gyenge ciklon halad át, akkor lehetséges, hogy csak a hidegfrontja fog ideérni. Az is előfordulhat továbbá, hogy vagy egy öreg ciklonnal, vagy egy még nem kialakult ciklonnal van dolgunk. Ezekben az esetekben úgynevezett hullámzó frontrendszerről beszélünk, amely együttesen hideg- és melegfronti hatással is rendelkezik. Ilyenkor találkozhatunk azzal a figyelmeztetéssel, hogy kettősfronti hatásra kell készülni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Az előrejelzések szisztematikus beválása az érzékelt fronthatásra persze nagyban függ attól, hogy ki és milyen adatokból készíti az előrejelzéseket. Érdemes mindig ugyanazt az egy oldalt követni ebből a szempontból. Ha például valaki úgy látja, hogy főként akkor jelentkeznek panaszai, amikor az Országos Meteorológiai Szolgálat hidegfront érkezését jelzi előre, akkor nyugodtan higgyen ennek még akkor is, ha esetleg máshol melegfronti hatást jeleznek előre ugyanarra az időszakra” – tanácsolta dr. Breuer Hajnalka. Hozzátette, elsősorban a markáns időjárás-változások szoktak igazán jelentős tüneteket okozni, és ezeket általában lehet is látni előre, legyen szó akár nagyfokú lehűlésről, akár gyors melegedésről.
Itthon a hőhullámok a legveszélyesebbek a lakosságra
Miközben az időjárás egészségügyi hatásai napjainkban is igen számottevőek, joggal merül fel a kérdés, hogy vajon mit várhatunk az elkövetkező évtizedektől, tekintettel az emberi tevékenység okozta klímaváltozásra. Breuer szerint egyelőre azt jelenthetjük ki nagy bizonyossággal, hogy Magyarországon a hőhullámok hossza és mértéke is fokozódni fog. Különösen erősen sújtja majd ez a sűrűn lakott városokat a hőszigethatás következtében. Kisebb bizonyossággal, de ugyancsak jelentősen valószínűsíthető, hogy szélsőségesebbé is válik az időjárásunk. A telek enyhébbek lehetnek, emiatt tavasszal több hirtelen fagy érkezhet, míg csapadék nyáron ritkábban, de alkalmanként intenzívebben hullhat. „Összességében a hőhullámok és a légszennyezettség lesznek igazán jelentős hatással az emberi szervezetre itthon. Utóbbi szintén egy összetett, a légzőszervek mellett akár a szív- és érrendszerre is kiható tényező. Született olyan tanulmány a közelmúltban, amely becslése szerint Európában évente 645-934 ezer közötti korai halálesetért tehető felelőssé a magas légszennyezettség.”
Ez is érdekelhet
Előadásában dr. Páldy Anna is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Kifejtette, hogy Dél- és Kelet-Közép-Európában egyaránt a hőség jelenti a legfontosabb egészségügyi kockázati faktort az éghajlatváltozás kapcsán. Modellszámítások alapján az évszázad végéig mintegy meghatszorozódhat a hőhullámok miatti többlethalálozás itthon, évi több százról több ezer halálesetre növekedve. Páldy a hőhullámokon túl szintén komoly egészségügyi veszélyként említette a jövőre nézve a – például a hő- és légszennyezés tüdőre gyakorolt hatásai miatt kialakuló – légzőszervi megbetegedések, a víz által és az élelmiszerek útján terjedő fertőzéses betegségek, valamint a vektorok, így a többi között szúnyogok és kullancsok által terjesztett fertőzések előfordulásának gyakoribbá válását.
