Nem az a cél, hogy lakásunkban akár a padlóról is enni lehessen, de a rizikós helyek takarítására érdemes nagyobb figyelmet szentelni a fürdőtől a nappaliig. Ezúttal gondolkozzunk a láthatatlan bajkeverők "fejével"!
Konyhai kvintett: mosogató, munkalap, szivacs, vágódeszka, mikró
Ahol nedvesség és víz van, ott minden kis kórokozó jól érzi magát.
A konyha duplán veszélyes: az ételmaradékok ugyanis megtapadnak a mosogató oldalán, a zsíros lerakódások pedig ideális helyet biztosítanak például a szalmonellának, a campylobacternek és a colinak. A lefolyóban gyorsan szaporodnak a mikroorganizmusok, a mosogatószivacs pedig egyenesen a legnagyobb fellegváruk: egy felmérés szerint egy ilyen kis szivacsban 7,2 milliárd baktérium tenyészik (összehasonlításként egyetlen grammnyi kerti talajban 2,5 milliárd van belőlük).
A vágódeszkán egyik ételről a másikra utazhatnak a láthatatlan kórokozók: ahol az előbb még húst klopfoltunk, ott a következő pillanatban zöldséget aprítunk, és máris megoldottuk, hogy a salátába is kerüljön egy kis szalmonella. A munkalap is hasonló elven "működik": elég, ha egyszer kilöttyen rá egy korty tej, ráfolyik egy kis tojás, vagy nyers hússal szennyeződik - tehát mikroszinten is folyamatosan zajlik itt az élet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tanács: A mosogatót és a konyhai szivacsokat naponta tisztítsuk, és ügyeljünk a konyharuhák gyakori cseréjére. A lefolyót óvjuk az ételmaradékoktól és a zsíros lerakódásoktól, legegyszerűbben egy kis szűrő használatával, melyet gyakran ürítünk és öblítünk el forró vízzel. A vágódeszkát nyers húsok feldolgozása után azonnal tisztítsuk meg (elég egy kis citromos, ecetes lemosás is), de hetente egyszer jó alaposan sikáljuk le, akárcsak a munkalapot, ahol az előkészítés zajlik. A konyhai gépeket használat után fertőtlenítőszeres kendővel alaposan töröljük át.
A nappali triója: telefon, billentyűzet, távirányító
Egy nap többen is nyomkodhatják, evés közben, akár piszkos kézzel. Ilyen a távirányító, a mobil és a vonalas telefon, mely szépen lassan elszíneződik, a zsíros gombokon pedig kényelmesen, zavartalanul gyülekezhetnek a kórokozók. Ha gyakran megesik, hogy íróasztalunknál fogyasztjuk el reggelinket, a billentyűzet fölött majszolunk el egy gyors ebédet, akkor asztalunkra gyakorlatilag kitesszük a "szabad a bejárás" táblát a baktériumok számára. A fentieket mi sem bizonyítja jobban, mint a Hygiene Council (Higiénia Tanács) által végzett amerikai felmérés számadatai, mely szerint a távirányító egy négyzetcentiméterén 10-11, a számítógép billentyűzetének ugyanekkora felületén 9-10 darab, míg a vonalas telefonon 49 darab baktérium található.
Tanács: A higiénia fenntartása érdekében a heti takarítás során ezeket a felületeket fertőtlenítő kendővel törölgessük át! Ha idegen helyen (pl. szállodában) tartózkodunk, akkor is jó, ha van nálunk alkoholos törlőkendő ezeknek a felületeknek a tisztítására. Ne hagyjuk ki a kilincseket sem!
Fürdőszobai ötös: fogmosó pohár, kád, WC, mosdó, zuhanyfüggöny
Képzeljük magunk elé, hogy hogyan is néz ki fogmosó poharunk, ha már régen nem mosogattuk el alaposan! Belegondoltunk már abba, hogy a pohár alján látható lerakódásban milyen játszi könnyedséggel szaporodhatnak a kórokozók? Képzeljük hozzá azt is, ahogyan a következő fogmosással bejuttatjuk őket szervezetünkbe! Rémisztően hangzik? Ha elkerülhető, miért nem teszünk ellenük?
A zuhanyfüggöny a gombák miatt jelenthet potenciális veszélyforrást: ügyeljünk arra, hogy zuhanyzás és fürdés után mindig maradéktalanul megszáradhasson, mert ha fürdőszobánk nem szellőzik jól, akkor megeshet, hogy bepenészesedik. A függönyön megjelenő gomba ugyan többnyire nem veszélyes, csak esztétikailag kifogásolható, ám a penész ellen minden esetben klóros tisztítószerrel lépjünk fel!
A kádban és a mosdóban az emberi hámsejtek gyűlhetnek fel, a WC-ben pedig elégtelen higiéniai feltételek mellett Streptococcus, Coryneform, Pseudomonas és Micrococcus baktérium tanyázhat, amellett, hogy gombás fertőzést is összeszedhetünk a koszos deklin üldögélve. A fentebb is idézet tanulmány így természetesen a WC-t kiáltja ki a legkoszosabb felületnek az egész lakásban: a mérések szerint a csésze egy négyzetcentiméterén 492 ezer baktérium tenyészik, a WC előtti padlón, egy 1x1 cm-es felületen pedig 150 kórokozó él.
Tanács: A szappantartókat, fogmosó poharakat mosogassuk el heti rendszerességgel! A penészes függönyt mossuk ki mosógépben, a lehető legmagasabb hőmérsékleten, mert a fürdőben eluralkodó gombás szennyeződés kiválthat akár asztmát is! A kád és a mosdó hetente kiált valamilyen komolyabb tisztításért, a lefolyókat is beleértve. A WC-csészét 3-4 naponta alaposan fertőtlenítsük ki, és ne maradjon ki a WC-kefe sem, melyet a legjobb, ha gyakran cserélt fertőtlenítőszeres oldatban tárolunk. A takarítás szempontjából talán másodrendűnek tűnnek a toalett körüli kisebb felületek, de legalább akkora figyelmet kell fordítani a fedél, a lehúzó vagy az ülőke tisztítására, amelyen a patogének képesek csúszós filmréteget képezni.
Mivel takarítsunk?
Bár immunrendszerünk feladata, hogy a kórokozókkal szemben megvédjen bennünket, és a külvilágból a szervezetünkbe jutó különféle ártalmas anyagokat hatástalanítsa, nagyban segíthetjük munkáját életterünk tisztán tartásával. A mértékletesség legyen ilyenkor az elsődleges szempont, mert a túlzott higiénia más betegségeknek, például az allergiának is kedvezhet. Az agresszív vegyszerek használata nemcsak a nem kívánt, hanem a hasznos baktériumokat is megöli, felborítva ezzel a bakteriális egyensúlyt.
A természetes tisztítószerek segíthetnek megcélozni az arany középutat takarítás közben. Használjunk ecetet vízkő- és zsíroldáshoz, szódabikarbónát szagtalanításhoz, ez előbbieket kombinálva pedig a legkoszosabb kád, WC, mosdó és más felület is egyszerűen tisztítható! Súroljuk ki ecettel a tisztítani kívánt felületeket, majd szórjunk rá szódabikarbónát! A pezsgés eltávolít minden kórokozót, használata azonban nincs káros hatással az egészségünkre, szemben azokkal a tömény vegyszerekkel, melyeket hasonló célra javasolnak a reklámok.
