Környezetünkben több az allergén
A parlagfű például egy olyan növény, amely Magyarországon nem volt őshonos. Míg 20 évvel ezelőtt alig volt ismert, ma már nagyon elterjedt gyomnövény. Másik jó példa a lakás: Magyarországon az 1960-70-es években, a lakótelepi lakások építésével kezdődött a modern belső környezet elterjedése, teret hódítottak maguknak a padlószőnyegek és a tapéták. Lassan már közismert, hogy a padlószőnyegben a házipor-atkák szaporodnak jól, a tapéták pedig a penészgombáknak adnak otthont. A tapéták elszíneződött, feketés és felhólyagosodott részei nagy valószínűséggel penészgombával fertőzöttek.
Említést érdemelnek még a különböző mosó- és tisztítószerek, amelyeknek sohasem látott választékával az ember immunrendszere nem tud lépést tartani, tehát ellátjuk magunkat allergénekkel.
Régi barátok válnak ellenséggé?
A macska és kutya mindig is volt az ember közelében, de nem a lakásban, ahogy manapság a városi ember életében.
Mégis felvetődik a kérdés, hogyan válhatnak hirtelen allergénekké olyan anyagok, amelyekkel évezredeken át jól megvolt az ember?
Tudod, mennyit kell innod különböző életkorokban? Teszteld tudásodat!
Bár az allergia nem teljesen új "találmány", valóban, tömegessé válása új keletű. Erre pedig az a magyarázat, hogy a régóta velünk "élő" anyagoknak, részecskéknek megváltozott a szerkezete, aminek következtében allergénné váltak.
Vegyük szemügyre közelebbről a pollent. Japánban észrevették, hogy a japánfenyő pollenjére allergiássá vált emberek a gyorsforgalmi utak közelében élnek. Ugyanezek az emberek távolabb nem szenvedtek az allergiától, annak ellenére, hogy a japánfenyő ott is megtalálható volt. Kiderült, hogy a kipufogógáz, és főleg a diesel-meghajtású járművek kipufogó gázainak szilárd részecskéi a virágpor-szemcsékre rátapadva megváltoztatják azok felszínét. A pollenek felszíni pórusaikon keresztül fehérjéket bocsátanak ki, de a szennyező anyagok hatására a fehérjekiválasztás mennyisége és minősége is megváltozik. A kiválasztott fehérjék között több proteolítikus, azaz fehérjebontó enzim található, amelyek a nyálkahártyákat irritálják. Ez csupán egy példa arra, miként függhet össze a környezetszennyezés és az allergia, pontosabban a pollenallergia.
Mi is változunk
Nem beszéltünk még a harmadik valószínűsíthető tényezőről, immunrendszerünk megváltozásáról. Különösen a nyugati országokban népszerű az ún. hygiene-elmélet, amely azon a megfigyelésen alapult, hogy a jómódú, steril körülmények között, testvér vagy gyerekkörnyezet nélkül felnövő gyerekek gyakrabban lesznek allergiások, mint a gazdaságilag kevésbé fejlett környezetben, sok testvér mellett növekvő, kicsi csecsemőkoruktól sok bakteriális és vírusos fertőzésen áteső gyerekek. Az elmélet szerint, amely valószínűleg tényleg igaz, az immunrendszernek a normális immunglobulin-termelés beindításához szüksége van a korai fertőzésekre.
Szervezetünk védekező rendszerében fontos szerepet játszanak a vérben található immunglobulin fehérjék és a limfociták, illetve utóbbiakon belül a segítő, azaz "helper limfociták", amelyeknek további három csoportja van. Közülük a TH1-esek termelik a normális immunválaszért felelős immunglobulinokat. Megkülönböztethetők továbbá az ún. TH2-esek, amelyek az allergiás reakcióért felelős anyagokat termelik. Ha kisgyermekkorban az immunrendszernek lehetősége van találkozni kisebb-nagyobb fertőzésekkel, és elhárításuk során kialakul a normális, TH1-es sejtek közreműködésével adott immunválasz, ez később - úgy tűnik - megvéd az allergiás immunválasztól, azaz az allergiától. A korai fertőzéseken túl a BCG-oltásnak is van ilyen allergiamegelőző hatása.
Ez is érdekelhet
Az allergiás reakciókért felelős immunglobulin az IgE, mely nagyon specifikus reakciókat ad. Egyetlen IgE csak egyféle allergénnel tud reagálni, de a nagyon hasonló szerkezetű anyagokat is fel tudja ismerni, ezért lehetségesek az ún. keresztallergiák.
Legjobban:
Legrosszabbul: