A légkondícionált irodaépületek sokféle egészségi kockázatot jelentenek az ott dolgozók számára. Fejfájás, bőrelváltozás, légzési nehézség, krónikus kimerültség - ezek a leggyakrabban előforduló panaszok a "megbetegítő" épületekben, amelyek egészségi kockázatainak tanulmányozásával és ezek megszüntetésével ma már kutató intézetek és jogszabályok foglalkoznak - igaz elsősorban tőlünk nyugatra. Az elmúlt években azonban nálunk is több száz vadonatúj irodaépület készült el, amelyekben hasonló panaszokat váltanak ki a hasonló körülmények - csak egyelőre sokkal kevesebbet tudunk és beszélünk minderről.
A légmentes szigeteléssel kezdődött
Hatalmas irodaépületeket már egy évszázada építenek, elsősorban az Egyesült Államokban, de mindazok a problémák, amelyek miatt olyan rossz hírük lett ezeknek a munkahelyeknek, az 1970-es évek óta jelentkeznek. Az olajválság hatására ugyanis többszörösére emelkedett a korábban, különösen Amerikában nagyon olcsó energia ára. Ezért érdemes lett pénzt költeni az épületek szigetelésére. Ez olyan jól sikerült, hogy az irodaházakat gyakorlatilag légmentesen elszigetelték a külvilágtól. Ekkor jött divatba az a költségtakarékos megoldás, hogy a légkondícionáló berendezések nem friss levegőt pumpálnak a rendszerbe, hanem ugyanazt szűrik és forgatják vissza.
Kezdetben hipochondernek és neurotikusnak bélyegeztek mindenkit, aki arra panaszkodott, hogy a légkondícionált munkahelyén könnyezik a szeme, kiszárad a bőre, gyakran szédül, hányingere van, fáj a feje, néha légszomj tör rá. 1980-ban az Egyesült Államok szövetségi munkaügyi intézetéhez benyújtott panaszok 8%-a, tíz év múlva már 52%-a függött össze a légkondícionálás káros következményeivel. Ezekben az években fedezték fel az ún. légiós betegséget, amit ugyancsak a zárt levegőcserélő rendszerekben elszaporodó baktériumok okoznak. Kiderült, hogy a légkondicionálók szűrőjének gyakoribb cseréjével a levegőbe kerülő kórokozók számát és az egyéb egészségkárosító hatásokat is mérsékelni lehet. Csakhogy a nagy irodaépületek, szállodák tulajdonosai gyakran ezeken a költségeken takarékoskodnak.
A légkondícionált épületekben további kockázat, hogy az építési anyagok, szőnyegpadlók, falburkoló tapéták, bútorok, különböző irodai gépek, fénymásolók, faxok nagyon sok, az egészségre káros mérgező anyagot bocsátanak ki. Ezeket a legtökéletesebb szűrőkkel sem lehet teljesen eltávolítani a levegőből, ráadásul nagyon kevés munkahelyen használják a legtökéletesebb és egyben legdrágább szűrőket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Százból húsz panaszkodik
Az Egyesült Államokban a légkondicionált munkahelyen dolgozók egyötöde szenved a levegő minőségére visszavezethető fizikai tünetektől. Az ezzel kapcsolatos kutatások hitelt érdemlően bizonyították, hogy a tünetek enyhülnek, amikor a dolgozók otthon vannak, vagy szabadságra utaznak.
Mivel ez a tünetcsoport számos egymástól független betegségnek a jele is lehet, nincsenek könnyű helyzetben, akik megpróbálnak fellépni azért, hogy a légkondicionált munkahelyeket kötelezően tegyék egészségesebbé. Ha egy-egy esetben sikerül is bebizonyítani, hogy valakinek a munkahelyi környezet váltotta ki, például az asztmáját, kártérítési igényét csak bírósági úton érvényesítheti, és egy ilyen pernek sem túl jók az esélyei.
Mindez azonban még nem kötelezi a munkáltatót arra, hogy általában szüntesse meg az egészségkárosító hatásokat, pl. alkalmazzon hatékonyabb levegőszűrőket, gondoskodjon az ott dolgozók számára kellemesebb hőmérséklet- és a páratartalomról. Mivel nagyon sok kémiai, fizikai, ergonómiai, pszichikai tényező befolyásolja a légkondícionált és többnyire közös légterű munkahelyek minőségét, fontos, hogy ezt megfelelő előírások is szabályozzák.
A főnök allergiája segíthet
Az Európai Unióban léteznek ilyen munkaegészségügyi jogszabályok, ezek átvétele hamarosan Magyarországon is kötelező lesz. Ha mégis hátrányban vannak az itthoni irodai dolgozók, az elsősorban az érdekvédelem hiányosságaira és a munkahely elvesztésétől való félelemre vezethető vissza. Elég nagy bátorság kell ugyanis ahhoz, hogy valaki szóvá tegye a munkahelyi levegő minőségét, amennyiben nem áll mögötte komoly dolgozói érdekképviselet, vagy nincs a zsebében a mostaninál sokkal jobb állásajánlat. Ha mind a két feltétel hiányzik, csak abban reménykedhet, hogy valamelyik nagyfőnöke is szenved a légkondícionáló által felkavart porszemcséktől, vegyi anyagoktól és saját hatáskörben megteszi a szükséges intézkedést.
Amennyiben ez az előny nem áll fenn, akkor nyissunk gyakran ablakot rövid időre, és úgy helyezzük el az íróasztalokat, hogy lehetőleg ne az ott dolgozók hátára jöjjön télen a hideg.
Ez is érdekelhet
Sajnos vannak olyan épületek is, ahol pont energiatakarékossági szempontok miatt eleve nem nyitható az ablak, nehogy a dolgozók önhatalmúlag az utcát fűtsék. Ilyen esetben érdemes megejteni minden nap egy 10 perces sétát az ebédszünetben a friss levegőn, és főleg folyamatosan fennálló egészségügyi panaszok esetében komolyan megfontolandó az állásváltoztatás lehetősége, hiszen az egészség mindennél fontosabb, és hosszú távon bizony pénzben is mérhetően ez a legjobb befektetés.
