A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, amikor egyébként még fogyasztható ételek is a szemétbe kerülnek - mutatott rá a szakember a Debreceni Egyetem honlapjának nyilatkozva. Kifejtette, egy 2018-as nemzetközi kutatás szerint a legtöbbet a britek és a luxemburgiak pazarolnak, akik fejenként évente 137, illetve 133 kilogramm élelmiszert dobnak ki. A magyar fogyasztók ezen a felmérésen jobb eredményt értek el a fejenkénti 39 kilogrammos mennyiséggel, hazai kutatók szerint azonban ez az érték valójában elérheti a 68 kilogrammot is.
Egy átlagos magyar család a becslések alapján évente körülbelül 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki. Szűcs Róbert Sándor egy több mint 900 fős kérdőíves kutatást végzett a témáról. A megkérdezettek saját bevallásuk szerint leggyakrabban kenyeret tesznek a szemetesbe, amit sorrendben a házi főtt étel, a kifli és zsemle, valamint a felvágottak követnek. Az adatokból az is kiderült, minél magasabb valakinek a jövedelme, annál kevésbé tudatos az élelmiszer-felhasználás terén, egyszersmind annál többet is pazarol.
A pazarlás okaként a legtöbben az alábbi válaszokat fogalmazták meg:
- pontatlanul tervezzük a fogyasztást
- törekszünk a biztonságra
- elcsábulunk az üzletekben
- kiszerelési egységek túl nagyok
- az akciós újság hatására vásárolunk
- keressük a promóciós csomagolást
- a médiában megjelenő reklámok hatására vásárolunk túlzottan
Ez is érdekelhet
A válaszokat vizsgálva úgy tűnik, mintha a fogyasztók kissé ártatlanul szemlélnék az élelmiszerek romlását, egyfajta külső szereplőként, amiben nekik alig van szerepük. A felhasználók olvasatában "az rendben van, hogy többet vettem a kelleténél, de az élelmiszer a hibás, mert az gyorsan és váratlanul romlott meg" - olvasható főiskolai docens kutatási eredményeiben. A szakember arra a következtetésre jutott, bármennyire is szeretjük azt gondolni magunkról, hogy tudatos fogyasztók vagyunk, ez a kijelentés általánosságban nem igaz. "Erre kiváló példa, hogy a koronavírus hazai megjelenésekor élelmiszer-felvásárlási láz tört ki. Majd néhány napja bejárták a közösségi médiát azok a fotók, amelyek a túlzott felhalmozás következményeit mutatják be vagyis, hogy néhol bontatlan csomagolásban lévő élelmiszereket dobnak most a kukába. Ilyet egy tudatos felhasználásra törekvő fogyasztó nem tesz" - tette hozzá Szűcs Róbert Sándor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
