A háziasszonyok állandó dilemmája a megfelelő mosószer kiválasztása, hiszen a cél, hogy a lehető legtisztább legyen a család ruhája, a lehető legkevesebb pénzből. A döntés azonban nem egyszerű, ugyanis ma már sokféle kiszerelésű és formájú - mosópor, folyékony mosószer, gélkapszula, szilárd tabletta - mosószert kell összehasonlítani.
Két módszer
Mint Murányi István, a magyar mosószer iparági szövetség, a mosószerek nagyon változatosak lettek, így ez alapján nem lehet összevetni például egy zacskós mosóport a gélkapszulákkal.
Ezért sokkal megbízhatóbb módszer az úgynevezett átlagmosás koncepciója. Ennek lényege, hogy minden mosószeren fel kell tüntetni, hogy a termék hány darab átlagmosásra (4,5 kg, közepes szennyezettségű ruha, közepes vízkeménység mellett) elegendő. Ezt az ábrát azonban viszonylag kevesen ismerik, így nem használják a vásárláskor sem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ár-érték arány a legfontosabb
A KOZMOS épp ezért felkérte Gfk Hungáriát , hogy végezzen el egy kutatást a magyar háziasszonyok mosószer-vásárlási szokásairól. Mint Földvári Andrea, a Gfk Hungária kutatásvezetője elmondta, egy úgynevezett szemkamerás módszerrel dolgoztak, így ugyanis pontosan megfigyelhették, hogy a véletlenszerűen kiválasztott, 20 és 60 év közötti húsz háziasszony pontosan mit néz a polcokon, a termékeken.
A kutatás során a kiválasztott háziasszonyokkal előzetes interjúk során beszélgettek vásárlási szokásaikról, motivációikról. Ezt követte a szemkamerás vásárlás, majd a kutatás utólagos interjúkkal zárult, amelyben a döntési folyamatokról, befolyásoló tényezőkről beszélgettek.
Az ár fontos, mégsem számolunk
A felmérésnek három célja volt. A fogyasztói viselkedést befolyásoló tényezők feltárása során kiderült, hogy a kiszerelés típusokat hamar beazonosították (nem mindegy, hogy autóval vagy gyalog érkezett a vásárló, illetve mi fogyott ki otthon). Ezt követően saját szokásaikból kiindulva megnézték a már ismert termékeket, amelyeken megkeresték a főbb információkat (például fehér vagy színes), az illatvariánst, és már ki is választották a terméket . Mint Földvári Andrea kihangsúlyozta, mindeközben az ár folyamatosan szerepelt a figyelemben. Azaz a legfontosabb szempont a választásnál a megfelelő ár-érték arány: a lehető legtisztább ruhákat a lehető legjobb áron.
A kutatás második célja az ár szerepének feltárása volt a mosószervásárláskor. A Gfk Hungária kutatásvezetője itt kiemelte, hogy a kutatás minden résztvevője megnézte az árakat, többször is. Ám a többség az egységárat figyelte. Ugyan volt, aki a kilogramm árakat is nézte, de ennél tovább nem nagyon mentek: csupán hárman mentek tovább a számolgatásban.
Végül kíváncsiak voltak arra is, hogy a mosásszámot jelző ikonra mekkora figyelem irányul. Azt az eredményt kapták, hogy a megfigyelt vásárlók kevesebb, mint fele nézett rá az ikonra, többségük nem is tudatosan. Azaz az ikonnak kevesebb, mint egy másodperce volt, hogy hatást érjen el. Minden második háziasszony ismerte ezt az ikont, de közülük is kevesen keresték tudatosan. Ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede tisztában volt az ikon jelentésével, az is értette, aki nem ismerte előtte.
Korrekt összehasonlítás
A kutatás eredményei alapján Murányi István, a KOZMOS főtitkára kifejtette: van a fogyasztók részéről egy olyan igény, hogy korrekten és egyszerűen tudják a mosószereket összehasonlítani, ám ez jelenleg nem valósul meg. A szervezet ezért azt szeretné, ha az összehasonlítás alapja a mosásszám lenne.
Bár ma még csak önkéntes opció, de több helyen feltüntetik már a kereskedelemben a mosásszámon alapuló egységárat is. Ennek elterjedése lenne a fő cél.
Ez is érdekelhet
