Mintegy másfél fokkal emelkedett a hőmérséklet a Kárpát-medencében 1901 óta, míg a hőségnapok száma júliusban és augusztusban a legmagasabb volt. A hőségnapok párosulnak az egyre erősebb aszályos időszakokkal, és ha ez nem lenne elég, a tavaszi, kitolódott fagykárok, fagyveszélyes területek is azt mutatják, hogy teljesen megváltozott a klíma – mondta el az InfoRádióban Farkas Sándor.
Vannak olyan növények, amelyekről valószínűleg le kell mondanunk, mivel a hosszú távú előrejelzések is mind arról szólnak, hogy a felmelegedés és az aszályos időszak az elkövetkezendő évtizedekben is itt marad
– hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.
Elmondása szerint egyre több olyan növény
van, amely nagyon nehezen megtermelhető. A málna nem bírja a hőségnapokat és
kezd kiszorulni az országból, és a burgonyatermesztés is egyre inkább szorul ki
Magyarországról az északi területek felé. Ugyanakkor