Sokan nem szeretnek takarítani, a lakás tisztasága és az egészségmegőrzés fontossága miatt viszont muszáj rendszeresen sort keríteni erre. Azonban nemcsak a padlót és a gyakran megérintett helyeket – például a kapcsolókat, a csapokat és kilincseket – kellene sűrűn takarítani, hanem azokat az eszközöket is, amelyeket lakásunk tisztán tartásához használunk. Ha erre odafigyelünk, növelhetjük a takarítás hatékonyságát és az eszközök élettartamát is – ezzel pedig energiát és pénzt is spórolhatunk, valamint környezetvédelmi szempontból is sokkal kedvezőbb a karbantartás, mint az eszközök gyakori lecserélése. Az alábbiakban a The Guardian gyűjtése alapján bemutatjuk a legjobb tippeket takarítóeszközeink tisztításához, valamint ismertetjük, hogy milyen gyakran kellene erre időt szánni.
Vigyázni kell a porszívóval
Talán a porszívót használjuk a legtöbbet otthonunk tisztán tartása érdekében – és ironikus módon éppen ez a készülék a legszennyezettebb a házban. Ha viszont a gyártó utasításai szerint rendszeresen megtisztítjuk ezt a gépet, akkor nemcsak tiszta marad, de hatékonyabban is fog működni. Általános ajánlás, hogy a szívófejen lévő keféket minden porszívózás után le kell törölni, illetve el kell távolítani az összeállt és összegabalyodott hajszálakat, szőrszálakat – szükség esetén olló segítségével, anélkül, hogy magát a kefét megsértenénk. Emellett minden használat után ellenőrizzük, hogy nem tömődött-e el a tisztítófej vagy a cső.
A többi takarítási lépést – mint a tisztítófej külsejének és aljának áttörlését, a mosható szűrők kiporolását és kiöblítését, valamint a porgyűjtődoboz kimosását – elegendő néhány hetente/havonta elvégezni, a használati gyakoriságtól és a gyártó tanácsaitól függően. Ügyeljünk arra is, hogy az eldobható szűrőket a megfelelő időközönként cseréjük. Porzsákos készülékek esetén pedig akkor ajánlott kicserélni a zsákot, amikor az már a kétharmadáig tele van.
A mosogatórongy egy valódi baktériumtanya
A konyhában napi többször is használunk tisztítóeszközöket, például szivacsokat, törlőkendőket, konyharuhákat és gumikesztyűket. Ezek esetében kiemelten fontos a megfelelő higiénia, ha ugyanis nem figyelünk oda, könnyen megfertőzhetjük ételeinket különféle kórokozókkal. A szivacsok és a mosogatórongyok például különösen sok szennyeződést és baktériumok gyűjtenek össze – hiszen tulajdonképpen ez a dolguk –, ezért ezeket minden egyes használat után öblítsük ki forró vízzel, alaposan csavarjuk ki, majd hagyjuk teljesen megszáradni, ideális esetben a napfényben. Hetente egyszer viszont elkél egy kis extra fertőtlenítés is. Tegyük a benedvesített szivacsot egy percre a mikrohullámú sütőbe, a mosogatórongyokat és törlőkendőket pedig tegyük mosózsákba, és mossuk ki magas hőfokon. A (mosható) gumikesztyűket és a konyharuhákat szintén a mosógépben tisztíthatjuk meg a legegyszerűbben. A konyharuhákat 2-3 naponta ajánlott tisztára cserélni. Ám ha hús levét, vért vagy háziállat ürülékét takarítottuk fel a ronggyal, azt a fertőzésveszély miatt már inkább ne mossuk, hanem dobjuk ki.
A mosogatógépet is fontos gyakran kitisztítani – a használat gyakoriságától függően havonta vagy akár hetente is. A konkrét utasításokért olvassuk el a készülék használati kézikönyvét. A tisztításhoz használhatunk mosogatógép-tisztító folyadékot vagy ecetet, a kellemetlen szagok eltüntetése érdekében pedig szórjunk egy csésze szódabikarbónát az gép aljára. A készülék fertőtlenítéséhez indítsunk el – edények nélkül! – egy legalább 60 Celsius-fokos programot, majd ha ennek vége, töröljük át a mosogatógép belsejét egy tiszta ronggyal, hogy eltávolítsuk az esetlegesen ott maradt szennyeződéseket. Fertőtlenítő folyadékkal takarítsuk le a mosogatógép ajtajának gumitömítéseit, valamint a gombokat is. A nehezebben elérhető helyek megtisztításához pedig hasznos lehet egy régi fogkefe.
Felmosás után kimosás
A vécékefe rendszeres tisztításáról is sokan megfeledkeznek, amelyen így durván elszaporodhatnak a baktériumok, a kefe pedig elszíneződik és bűzleni kezd – ezzel már jobb, ha nem takarítunk semmit, inkább cseréljük ki. Az új kefe élettartama azonban jelentően meghosszabbítható, ha minden használat után leöntjük ecettel vagy antibakteriális tisztítószerrel. Ezt követően pedig csíptessük be a kefe nyelét vízszintesen a vécékagyló és a vécédeszka közé – a kefélő része természetesen befelé álljon, hogy a vécébe csöpögjön róla a folyadék. Hagyjuk így megszáradni, és csak utána tegyük vissza a kefét a tartójába.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vécékefékhez hasonlóan a felmosókat és a seprűket is minden használat után meg kell tisztítani. A felmosórongyokat áztassuk mosószeres vagy fertőtlenítőszeres vízbe, majd hagyjuk teljesen megszáradni, lehetőleg a napon. A seprűkről, partvisokról pedig először porszívózzuk le a rájuk tapadt hajszálakat, szöszöket, majd mossuk át a keféket ugyanúgy, mint a felmosófejeket, és hagyjuk megszáradni, mielőtt újra használnánk.
Ez is érdekelhet
Vajon hová kerül a levegőből kiszűrt por?
A levegő megfelelő minőségének fenntartásához nagyon hasznosak a légtisztítók – különösen takarítás közben érdemes őket bevetni, hogy kiszűrjék a törölgetés és sepregetés közben felkevert port, szőrt és egyéb allergéneket. A levegőből kiszűrt szennyezőanyagok „utóéletével” azonban sokan nem törődnek, pedig azok bizony ott maradnak a légtisztító készülékben. A szűrők cseréje és/vagy rendszeres tisztítása tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek az eszközök megfelelően és tartósan működjenek, valamint megőrizzük az otthoni levegő minőségét. Nedves körülmények között ez hatványozottan fontos, a penészképződésre ugyanis a készülék belsejében is minden esély megvan. Ez mindenki egészségére komoly kockázatot jelenthet, de az asztmásokra, a penészallergiásokra és a tüdőbetegekre különösen veszélyes.
Legjobban: