Szellőztessünk rendszeresen!
Ha reggel korán indulunk és csak késő este érünk haza, könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy a lakásban szellőztessünk, pedig ez a legalapvetőbb módja, hogy a levegőt felfrissítsük. A klíma használata is megtévesztő lehet, hiszen a beállítástól függően megeshet, hogy a berendezés csak a belső levegőt keringteti, így hűvösebb ugyan igen, de frissebb nem lesz. Szellőztetésre a kora reggeli órák a legideálisabbak, mert ilyenkor a legalacsonyabb a légszennyezettség és a pollenkoncentráció. Érdemes erre az időpontra időzíteni egy 5-10 perces kereszthuzatot, amellyel gyorsan kicserélődhet a levegő.
Műanyag vagy hagyományos nyílászáró?
A műanyag nyílászáróknál a napi 1-2 szellőztetés nem elég. Ezek ugyanis - ellentétben a hagyományos ablakokkal - légmentesen záródnak. A hagyományos ablakoknál zárt állapotban is áramlik a levegő, így kb. egy óránként kicserélődik a helyiség levegője, ami az egészségünk védelme érdekében fontos. Ugyanis így folyamatosan frissül a lakás levegője, távozik a széndioxid, a pára, a formaldehid és sok más - a bútorokból, takarítószerekből stb. származó - gáz halmazállapotú légszennyező anyag. A pára nem csapódik ki, nem alakul ki penészedés . Műanyag nyílászáróknál az óránkénti légcsere csak akkor valósul meg, ha légbevezető rés vagy mesterséges szellőztetés van kialakítva. Ennek meglétét érdemes ellenőrizni. Ha nincs, forduljunk légtechnikus szakemberhez.
Növény a lakásban: előny vagy hátrány?
Bizonyos növények segítenek megkötni levegő szerves szennyezőanyagait, pl. a formaldehidet, így tisztítják a lakás levegőjét is. E célból különösen hatékony a zöldike, a hegyes csúcsú futóka, az aloe, a vitorlavirág és a filodendron. A szobanövények földjében penészgombák találhatóak, de ezek spórái csak akkor kerülnek a levegőbe, ha a virágföld kiszárad. Ezért rendszeresen, legalább kéthetente locsoljuk növényeinket. Az átültetést pedig ne a lakásban, hanem szabad térben végezzük, mert a spórák ilyenkor is kiszóródnak. Az elszáradt, lehullott leveleket távolítsuk el a növények alól, mert ezeken allergén gombák telepednek meg. Laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy a fenti leírt szempontok betartásával a szobanövények jelenlétében nem emelkedett meg a légköri spóraszám.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A légkondicionálóról se feledkezzen meg!
A klímaberendezések tisztítását a nyári használatot megelőzően, illetve ősszel kell elvégezni. Kérhetjük szakember segítségét, de magunk is megvásárolhatjuk a szükséges eszközöket hozzá. Lényeg, hogy gondosan végezzük el a tisztítást annak érdekében, hogy a használaton kívüli időszakban megtelepedett penészgombáktól, baktériumoktól megszabaduljunk. Ha ezt elmulasztjuk, a készülékből kiáramló, állott szagú levegő nemcsak kellemetlen, de komoly légúti betegségek forrása is lehet.
A nagytakarítás során erre nem gondolt?
A rejtett penész sok háztartásban okoz problémákat. Gyakran csak a visszatérő légúti betegségek utalnak rá, de allergiásoknál, asztmásoknál a betegség tüneteit rontja, a gyógyszeres kezelés hatékonyságát is csökkenti, ha otthonunkban magas az allergének koncentrációja. Érdemes a rejtett zugokat is átvizsgálni, különösen a mosdó, mosogató alatti szekrényeket, a cipő- és az ágyneműtartót. Elhúzva a szobában a külső falra tolt szekrényt, falvédőt is kellemetlen meglepetésekben lehet részünk, sőt a penész akár a tapéta alatt, a gipszkarton fal mögött is felütheti a fejét. Érdemes aerobiológus szakember segítségét is kérni, aki helyszíni mintavétellel tudja azonosítani a rejtett szennyezőforrásokat, valamint azt is, hogy milyen penészgomba-fajjal állunk szemben, és javaslatot adhat a probléma hatékony kezelésére is.
Romlott ételek
A lakásban nem megfelelően tárolt zöldségek és gyümölcsök könnyen megpenészedhetnek, amiről gyakran csak akkor szerzünk tudomást, ha a lakásban terjengő, átható szag forrását kutatjuk. Az ételmaradékok is kellemetlen meglepetéseket okozhatnak - ezt megelőzendő érdemes rendszeresen takarítani a hűtőt, levinni a szemetet és átnézni a kamaszgyerek iskolatáskáját, szobáját. A zöldségeket, gyümölcsöket hűvös kamrában vagy a hűtőben tároljuk - ha erre nincs mód, kisebb mennyiségben vásároljuk és fogyasszuk el, vagy használjuk fel mielőbb! A vöröshagyma és a burgonya héján különösen sok penészgomba jut a lakásba. Ezek spórái a hámozás során kiszóródnak. Ezt úgy akadályozhatjuk meg, ha hámozás előtt a zöldségeket vízbe mártjuk.
Por mindenhol?
A bútorokon láthatjuk, hogy a takarítás után pár nappal már vékony porréteg jelenik meg rajtuk. Nincs ez másként a lakásban található egyéb tárgyakkal sem: az ágynemű, a matrac, a szövetkanapé és szőnyegeink szintén porfogóként működnek és remek élőhelyet biztosítanak az allergiás tüneteket okozó háziporatka számára. Ezt elkerülendő minimalizáljuk a szőnyegek számát a lakásban, az ágyneműt mossuk át időnként 60 fokon, a matracot és a padlót is nagy teljesítményű, HEPA szűrővel ellátott készülékkel porszívózzuk, és ha épp kanapécsere előtt állunk, fontoljuk meg a bőr vagy textilbőr anyaggal bevont változat vásárlását. Matracok esetében használjunk sűrű szövésű, vékony, könnyen mosható matracvédő huzatot.
A kevesebb néha több
Érthető, ha szeretnénk, hogy lakásunk tiszta legyen és friss illatot árasszon, ám az erős vegyszerek és illatosítók számos egészségünkre káros anyagot is tartalmazhatnak. Az illékony szerves vegyületek (VOC), illatanyagok és gyúlékony szerves vegyületek légzési problémákat, allergiát, asztmát is okozhatnak. A tisztítószerek beszerzése során ellenőrizzük az összetevők listáját, próbáljunk minél kevesebb problémás összetevőt tartalmazó készítményt választani. Érdemes kipróbálni a természetes hatóanyagokat is takarítás során.
Ez is érdekelhet
Forrás: Budai Allergiaközpont
