Ősz végén, a fűtési szezon kezdetekor csökkenni kezd a lakás páratartalma . Minél nagyobb a kinti és a benti levegő közötti hőmérséklet-különbség, annál szárazabb lehet a levegő a szobában, ez leginkább a központi fűtéses lakásoknál okoz problémát. Hűvösebb hónapokban a lakás páratartalma akár húsz százalék alá is visszaeshet, ami kiszárítja a bőrt, a szemet és a nyálkahártyát. Egészséges emberben a nedves, csillószőrrel fedett légúti nyálkahártyán megtapadó kórokozókat a csillószőrök eltávolítják a szervezetből. Ezt a védelmi funkciót a száraz levegő hátrányosan befolyásolhatja, könnyebben kialakulnak a légúti fertőzések, száraz köhögés, orrvérzés jelentkezhet.
Nézessük meg az ablakainkat
Körülbelül 40-60 százalék közötti páratartalomra kell törekedni a lakásban, de az 50 százalékhoz legközelibb jelenti az ideális állapotot. Növelhetik a páraszintet a szobában lévő növények, a szárítón lévő ruhák, illetve a szálló por mértéke. Régebbi építésű lakásoknál az ablakok könnyebben "szivárogtatták" ki a lakásban lévő párát, ha visszatérő problémát jelent, érdemes kicseréltetni a nyílászárókat. A páratartalom növelésére emellett számos egyszerű praktika létezik, sok lakásban például vízzel teli kerámia edényt rögzítenek a fűtőtesthez, ami lassan párologtatja a benne lévő nedvességet. Alkalmazhatunk továbbá hidegpárásítókat is- ezek a készülékek a folyadékot apró cseppekké bontják, s páraszerű formában juttatják azt a szoba levegőjébe.
Fontos az is, hogy ne vigyük túlzásba a párásítást! A 60-70 százalék fölötti páratartalom ugyanis kedvez a penészgombák és háziporatkák szaporodásának, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. Hogyha túlléptünk az ideális értéken, a levegő nedvességtartalmát páramentesítővel lehet csökkenteni.