Az őszi-téli időszakban jelentkező allergiás panaszokat a lakáson belüli allergének okozzák. A tünetekért legtöbb esetben a penészgomba és a poratka felelős - magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A nedves környezet mindkét allergén számára kiváló életfeltételt biztosít: ha a lakás páratartalma huzamosabb időn át meghaladja a 60 százalékot, előbb-utóbb számíthatunk megjelenésükre. Penésszel a legtöbb esetben az épületek rosszul szigetelt külső falain vagy hőhidak mentén találkozhatunk, de megjelenhetnek a lakás nedvesebb pontjain is, a fürdőszobai, konyhai mosdó körül vagy a cserepes virágok földjén. A háziporatka emberi hámmal táplálkozó, mikroszkopikus méretű élőlény. Legnagyobb mennyiségben a lakás kárpitozott bútorain - ágynemű, matrac, kanapé, szőnyeg - fordul elő.
A gyerekekre fokozottan veszélyes
A lakásban nagy számban jelenlévő allergének súlyosbíthatják a már meglévő betegségeket: gyakrabban jelentkezhet asztmás roham, erősödhetnek az allergiás tünetek. Csecsemők, kisgyermekek esetében különösen nagy veszélyt rejt az allergénekkel teli környezet. Esetükben ezáltal nemcsak az allergia és az asztma kisalakulásának veszélye sokszorozódik meg, de gyakoribb légúti fertőzésekkel is számolhatunk. Visszatérő köhögés, elhúzódó légúti betegségek esetén vizsgáljuk át alaposan a gyermekszobát, mert előfordulhat, hogy a panaszokat esetleg penészgomba jelenléte okozza!
Szabadulj meg a párától!
Rosszul szellőző, hűvösebb északi szobában teregetés után akár 30 százalékkal is emelkedhet a levegő páratartalma. Mivel mindkét allergén a párás környezetet kedveli, elsődleges cél, hogy a lakás páratartalmát csökkentsük, ill. 40-60 százalék között tartsuk. Egy korábbi vizsgálatban, a részt vevő kutatók célja az volt, hogy olyan megoldást találjanak a problémára, amely egyaránt figyelembe veszi mind az egészségi, mind pedig a környezeti szempontokat. A skót kutatók szerint energetikai szempontból ellentmondásos, hogy a háztartások többségében rezsicsökkentés céljából inkább mellőzik a szárítógépek használatát és a radiátorra teregetnek. A gyorsabb száradásért feltekerik a radiátort, majd a belső levegő hőmérsékletét az ablak nyitásával igyekeznek kompenzálni.
Alternatív megoldások
A kutatók a fenti szempontokat figyelembe véve azt tanácsolják, hogy az őszi-téli időszakban is teregessünk inkább a szabadban: erkélyen, teraszon. Némi beruházást igényel ugyan, de hosszú távon jó választás a kondenzátoros szárítógép vásárlása, amely a szárítás során keletkező nedvességet a szabadba vezeti. A készülék kiválasztásánál fontos szempont a jó energiaosztály-besorolás is, így havi kiadásainkat sem növeli meg jelentős mértékben. Ha mégis a lakásban teregetünk, a szárítót helyezzük déli fekvésű ablak elé, természetes módon csökkentve a száradási időt. Léteznek egyéb megoldások is a lakás páratartalmának csökkentésére: elektromos páraelszívó, páramentesítő készülék vagy szellőzőberendezés beépítésével.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: