Karsai Dániel kedden Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán szólalt fel az élet méltóságteljes befejezésének jogáért. Ahogy azt mi is megírtuk, az alkotmányjogásznál tavaly állapították meg a gyógyíthatatlan ALS-t, amely idővel teljes bénuláshoz, majd fulladáshoz vezet.
Az RTL közvetítése szerint a bíróságon Karsai Dániel azt mondta, hogy álmában a 80. születésnapján békésen, mosollyal az arcán távozhatott az élők sorából, miután családjával és barátaival eltöltött egy szívmelengető estét.
Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valósággal. Csak 46 éves vagyok, és ALS-em van. Ez mozgásképtelenséggel, és másoktól való függéssel jár
- mondta.
A tárgyalást követő sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a hétfői tárgyalás és szakértői meghallgatás zártkörű volt, kedden az ő és a kormány oldaláról is elhangozhattak a legfőbb érvek. Szerinte sok kérdést feltettek a bírók, látszik, hogy komolyan veszik az ügyet.
Karsai Dániel szerint a kormány által elmondottakban nem volt nagy meglepetés. Európában 20 éve folyik a vita az eutanáziáról, de több országban, például Hollandiában bevezették. Karsai Dániel számára úgy tűnik, ott tényleg működik ez a jogintézmény, és megoldja sok ember szenvedését. Szerinte a kormány nem tudott felhozni olyan botrányos ügyet, ami ellene szólna.
Januárban újabb észrevételeket tehetnek, különös tekintettel a harmadik félként beavatkozók által elmondottakra, a szakértők véleményére és a tárgyaláson elhangzottakra vonatkozóan. Döntés majd valamikor ezt követően várható.
Karsai Dániel nem akart találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mi lesz az ügy kimenetele, és köszönetet mondott mindenkinek, akik segítették.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Múlt héten egy videót is megosztott arról, hogy két év alatt mennyit romlott az állapota:
A kormány álláspontja változatlan
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a strasbourgi emberi jogi bíróságon az IM, mint a magyar állam képviselője ismertette jogi álláspontját. Eszerint "Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni. Határozott az álláspontunk, és elfogadhatatlannak tartunk minden olyan döntést, törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára" - áll a közleményben.
A kérelmező az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelmében azt sérelmezi, hogy Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és a büntetőjogi szabályozás miatt külföldön sem veheti igénybe a legális eutanáziát. A kérelmet a bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja. Az eutanázia tekintetében a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, a kérdéskör szabályozása az Európa Tanács tagállamainak hatáskörébe tartozik, ahol jelen állás szerint a tagállamok döntő többsége - köztük Magyarország is - elutasítja annak legalizálását.
A magyar kormány a bírósági eljárásban azt az álláspontot képviseli, hogy az alaptörvény II. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikke is biztosítja az élethez való jogot. Ezzel szemben sem az alaptörvény, sem a nemzetközi jog előírásai, így az egyezmény sem biztosítják a halálhoz való jogot.
"A méltóság kiteljesedése és annak megtartása nem politikai vagy világnézeti kérdés, hanem alapjog. A mi álláspontunk, hogy nem kerekedhet felül az élet szentségén. Az élet védelme elsődleges a keresztény kultúrában, így Magyarországon is. Az életről történő lemondás, az eutanázia számtalan visszaélésre is lehetőséget ad. Az emberi élet szent és sérthetetlen, mely értékrendünket az Alaptörvényünk is tükrözi. Álláspontunk határozott: senki, semmilyen indokból nem veheti el más életét" - hangsúlyozza a közlemény.
A magyar jog kifejezetten védi az emberi életet, és megakadályozza azt, hogy mások elősegítsék a korai halált. A magyar társadalom nem bátorítja a betegeket a halál keresésére, éppen ellenkezőleg: gondoskodik róluk, és mindent megtesz azért, hogy segítse és támogassa az arra rászorulókat - közölte az IM.
Ez is érdekelhet
Címlapkép: Getty Images
