A rezsicsökkentés csökkentése óta megnőtt az érdeklődés a klímaberendezések és hőszivattyúk iránt. Főként a középkategóriás és prémium termékeket keresik – mondta lapunknak Kolozsi Attila, klímaszakértő. Szerinte érezhető egyfajta kapkodás a bizonytalan jövő, az áremelkedések miatt. Sokan vásárolnak kiegészítő fűtésre klímát, feltehetően nyaralóba, kislakásba.
Klímával a rezsihatáron
A piacon egy korszerű, középkategóriás készülék átlagos energiafelhasználása évente 186 kW/h. A rezsihatár jelenleg évi 2520 kW/h. (Ez alatt 32 forint a költség óránként, felette már 72 forint a piaci ár.) Ennek alapján, elméletileg akár több beltéri egységgel is simán beférünk a kedvezményes árba. A valóságban azért más gépek is fogyasztanak áramot az otthonunkban, illetve a kedvezményes áramár is emelkedhet a jövőben.
Egy lakásban a legnagyobb áramzabálók közé sorolható a korszerűtlen mosógép, fagyasztó, hűtőszekrény vagy árammal melegített villanybojler, és az elektromos sütő is. Aki tehát most szeretne klímát vásárolni, nagyon alaposan nézze meg a saját készülékei áramfogyasztását, és vesse össze az elmúlt évi áramszámlájával, hogy belefér-e a rezsihatárba a meglévő háztartási gépeivel együtt.
Másrészt a gyártók által feltüntetett energiafelhasználás nem tükrözi a klímák valós áramfogyasztását, de jó közelítést jelent. A valós fogyasztás ugyanis egyedi sajátosságoktól, változó paraméterektől függ (például klímateljesítmény, helyszín, méretezés, hőszigetelt falak, ablakok, belmagasság, használat módja, stb.) függ. De a gyártói energiaadat arra elég, hogy összehasonlíthatóvá teszi a termékeket, mivel azonos tesztkörülményeken alapul.
Fűtésre is megéri a klíma?
Kalkulációink szerint csak fűtésre nem éri meg klímát venni a jelenlegi lakossági A1 tarifa mellett. Egy fűtésre optimalizált, középkategóriás beltéri egység éves áramfelhasználása fűtésnél átlagosan 1628 kW/h, ami vészesen közel van az évi 2520 kW/h rezsihatárhoz. Télen azonban nem elég egyetlen helyiséget fűteni, több beltéri egység kell, így a fogyasztás is megtöbbszöröződik.
Ugyanakkor jó menekülő útvonal lehet a kedvezményes H tarifás áram igénylése split klímák esetén. Olyannyira, hogy piaci információink szerint a H tarifa "felfedezése" miatt ugrott meg a hőszivattyúk és klímák iránti kereslet. Mindezt még 2010-ben hozták létre azért, hogy alacsonyabb tarifával lehessen működtetni a hőszivattyúkat, a split klímákat és a megújuló energiaforrásokból, például a napenergiából kiépített fűtési rendszereket.
Mutatjuk, hogyan csökkentsük a rezsit a régi lakásokban
A rezsicsökkentés részleges kivezetése a magyarországi ingatlanpiacon is jelentős átrendeződést hozhat. A hirdetésekben egyre több bérbeadó tünteti fel az energetikai besorolást, vagy az átlagos fűtés- és villanyszámlákat. Az Ingatlan.com szakértője szerint most sem késő korszerűsítésbe fogni, hiszen az ilyen befektetés már a következő egy-két évben megtérülhet.
„Akár 60 százalékkal csökkenthetjük a rezsikiadásainkat”
Az emberiség túlfogyasztási kultúrája előbb-utóbb teljesen kifosztja bolygónk erőforráskészleteit. Nagyon fontos lenne tehát, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a környezettudatos és energiatakarékos szemléletmód. A rezsiköltségek növekedése miatt ez ráadásul anyagi értelemben is lényeges lenne. A témáról Kump Edina környezetkutatóval, a Körforrás alapítójával és szakmai vezetőjével beszélgettünk.
Hogyan lehetünk takarékosabbak a konyhában?
A konyha egyike azoknak a helyiségeknek az otthonunkban, ahol a legtöbb időt töltjük – főleg most, amikor az élelmiszerek, szolgáltatások drágulása miatt mindenki igyekszik azzal tehermentesíteni a pénztárcáját, hogy rendelés helyett otthon főzi meg az ebédet, vacsorát. Közben ugyanakkor a rezsiárak is emelkedtek, így, ha nem figyelünk oda, spórolás helyett még többet fogunk költeni. Mutatjuk, hogyan működhetünk energiatakarékosan a konyhában!
Fűtési módok: van, ami veszélyes lehet
A rezsidíjak emelkedése miatt sok szó esik a különböző fűtési módokról, a kényszerhelyzet pedig veszélyes megoldásokra is ráveheti az embereket. Mit érdemes tudni az egyes technológiák egészségügyi hatásairól, beleértve a legújabb, legkorszerűbb megoldásokat is?
A H tarifát az áramszolgáltatótól lehet igényelni. Ilyenkor új villanyórát és áramrendszert szerelnek fel. A tarifa nem elérhető egész évben, csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe. Természetesen számolni kell a csatlakozási díjjal is. A H tarifa egyszeri bekötési díja amperenként 3900 forint+áfa, az áramnak a legalacsonyabb díja nagyjából 23 Ft/kWh. A rendszer bekerülési költsége 250 ezer forinttól 600 ezer forintig terjed, de természetesen ez országszerte eltérhet. A jelenleg magas piaci áramárak mellett ez mindenképpen gyorsabban megtérülő befektetést jelent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hűtésnél mire figyeljünk?
Ha csak hűtésre használjuk a klímát, kevéssé valószínű, hogy önmagában emiatt kifutunk az éves rezsihatárból – még a legdrágább csúcsidős, kedvezményes lakossági tarifa (42 forint kilowattóránként) esetén sem. Lássuk a számokat!
A hűtésköltség kiszámításánál a SEER értéket kell alapul venni. Ez minél magasabb, annál hatékonyabb üzemi hűtést jelent.
Egy most vásárolt, középkategóriás 3,5 kilowatt teljesítményű klíma SEER értéke 6,6. Augusztus 1-től az A2-es legdrágább csúcsidős, kedvezményes lakossági tarifa 42 forint kilowattóránként.
A megfelelő számítás után az jön ki, hogy a maximális teljesítménnyel, csúcsidőben működő klímánk költsége óránként 22,2 forint. Vagyis egy hónapra, a hónap minden napján 10 órás folyamatos használatot feltételezve, havi bruttó 6-7 ezer forinttal emelkedhet a villanyszámlánk. Egy hűtési szezonban ilyen intenzív használat mellett májustól szeptemberig ez összesen 30-35 ezer forintos pluszkiadást jelent, a legdrágább rezsicsökkentett tarifán számolva.
Nem nagyon lehet vele spórolni
A szakértő szerint egy klíma, mint bármilyen elektronikai készülék, értelemszerűen növeli az áramfogyasztást. Általában úgy lehet energiát spórolni rajta, hogy amikor hosszabb ideig használjuk, ki-be kapcsolgatás helyett egy állandó, nem túl alacsony hűtési hőfokon tartjuk. Például kánikulában napközben 27 Celsius fokra állítjuk a berendezést. A kompresszoros technológia fejlődése miatt ugyanis állandó hőmérsékleten valamivel kedvezőbb a klímák energiafelhasználása, mint a tíz évvel ezelőttieké. A régebbi klímák kompresszorai még nem alkalmazták az inverteres technológiát, ezért ezek arányaiban többet fogyasztottak, mint a mostaniak – tette hozzá.
Mint látható, egy klíma mindenképpen nagyobb áramszámlát jelent, még akkor is, ha csúcskészüléket veszünk, de tudatos használattal, hosszú távon többet tehetünk az energiafelhasználás csökkentéséért. Például állandó hőfokon hűtünk napközben és éjszakára lekapcsoljuk a klímát. A szakértő szerint léteznek olyan beltéri egységek is, amelyek kijelzik az éppen aktuális energiafogyasztást, de a költségek ellenőrzésének legbiztosabb módja, ha táblázatban vezetjük a villanyóra állását egy adott időszakban.
Ez is érdekelhet
Legjobban: