A kakaó ára a rekordinfláció ellenére mérsékeltebben emelkedett a legtöbb élelmiszerhez képest: az Európai Unióban 2022. decemberében átlagosan 12,6 százalékkal haladta meg a kakaó és a kakaópor ára az egy évvel korábbit – írja a napi.hu. Magyarországon ennél jóval nagyobb mértékben, több mint 28 százalékkal nőtt a kakaó fogyasztói ára, míg a csokoládéé 27 százalékkal lett magasabb.
Az árakat a tőzsdei kereskedés mozgatja, így kiugrások, hirtelen áremelkedések vagy éppen áresések előfordulhatnak, ezek pedig a fogyasztókhoz is idővel megérkeznek. Az árat közvetlenül befolyásolja a várható termés mennyisége és minősége. A kakaó rendkívül érzékeny az időjárás változására, ezért a termőterületeken akár egy-egy szélsőségesen száraz vagy forró időszak óriási pusztítást okoz.
Évente 18 ezer tonnányit fogyasztunk belőle itthon
Európa jelentős szerepet tölt be a világ kakaópiacán, noha a kontinensen a növény nem termeszthető. Az EU dolgozza fel a világ kakaótermésének mintegy egyharmadát, nagyjából egymillió tonnát, amelynek fele a holland üzemekbe kerül. A kakaómasszából a feldolgozók kakaóvajat és kakaóport állítanak elő. A kakaóvaj és a kakaópor az édességek legfontosabb alapanyagai, amelyekkel elsősorban Hollandia és Franciaország látja el az európai, így a hazai feldolgozókat. Magyarországon átlagosan évente 18 ezer tonna kakaót használnak fel.
Ma már Afrika a legnagyobb kakaótermesztő kontinens, de az Egyenlítő mentén mindenhol vannak ültetvények. A kakaó ellátási láncolatában a leggyengébb láncszemet a termesztők jelentik. A világ kakaó termőterülete 4-5 millió hektár, a termés 90 százaléka ugyanakkor 2-5 hektáros átlagos birtokméreten termesztett, és jellemzően kisvállalkozásoké, családi gazdaságoké. A termelők olyan nyomott áron tudják csak értékesíteni a kakaóbabot, hogy bevételük a szegénységi küszöb eléréséhez sem elegendő. Ez folyamatosan veszélyezteti a kakaótermesztést, mivel a fiatalabb generációk sorra felhagynak a gazdálkodással és inkább a nagyobb városokban vállalnak munkát.
Elavult technológia, klímaváltozás, aszály
Az rossz jövedelmi helyzet hatással van a termesztésre is: a technológia elavult, így az ültetvények óriási veszélynek vannak kitéve. Ezek közül kiemelt kockázatot jelent a klímaváltozás. A kakaó a csapadékos, de meleg éghajlaton terem, ám az ültetvényeken egyre többször fordul elő szélsőséges szárazság, vagy kiugróan magas hőmérséklet. A kakaótermesztés élőmunkaigénye nagy, sok termőterületen gyermekeket és rabszolgaként tartott munkaerőt alkalmaznak. Elefántcsontpart a legnagyobb kakaótermesztő ország, itt a szélsőséges időjárás okozott decemberben és januárban pusztítást, de további veszteségeket okoznak az elszaporodott kártevők is.
Elhibázott gazdaságpolitikai lépések
Nigéria gazdaságpolitikai reformja is súlyos gondokat okoz a piacon. A régi bankjegyeket ugyanis úgy vonták ki a forgalomból, hogy nem állt rendelkezésre elegendő az új bankjegyekből. Emiatt komoly társadalmi feszültségek alakultak ki az országban. Az elhibázott készpénzcsere komolyan érinti a kakaóexportot is, ami több mint 70 százalékkal esett vissza januárban. A termelésben is nagy gondokat okoz a készpénz hiánya: mivel az ültetvények tulajdonosai nem tudják kifizetni a munkaerőt, ezért a rendszeres gyomirtás elmarad, ami érdemben fenyegeti a termést.
A kakaó iránti kereslet évi 2-3 százalékkal emelkedik. A kakaó piacának van tehát jövője, ám ehhez elsődleges, hogy a termesztők jövedelmi helyzete javuljon, ellenkező esetben jelentősen csökken a termőterület, mivel nem lesz, aki elvégezze a munkálatokat. Mindenképpen áremelkedés várható tehát, és ez akkor is bekövetkezik ha valamilyen módon sikerül a termelői árakat felemelni, de akkor is ha nem, és emiatt sokan feladják a kakaótermesztést.