Házi légszennyezettség is létezik
A szmog napi ismerősünkké vált: különösen nagyvárosokban, illetve a forgalmas utak mellett számolnunk kell azzal, hogy a belélegzett levegővel együtt a legkülönbözőbb szennyezőanyagok is bejutnak a szervezetünkbe. A saját, gondosan kialakított, kedvünkre berendezett, szépen karbantartott otthonunkban azonban többnyire biztonságban érezzük magunkat.
Ez a biztonságérzet azonban csalóka, mert bizony, létezik házi légszennyezettség is. A lakás levegőjében is megtalálható lehet nemcsak a szálló por és pollen, a legkülönbözőbb égéstermék, számos baktérium, hanem többfajta vegyi anyag is. Ezek forrása lehet maga az épület, a szerkezete, szigetelése, a burkolóanyagai, a fűtési- és szellőzőrendszere, a berendezési tárgyai lakástextíliái és nem utolsó sorban a mindennapi tevékenységek során használt vegyi anyagok, tisztítószerek, kozmetikumok is.
"Annyira új, szinte szaglik"
Sajátos módon, minél újabb egy épület, annál több helyről juthat a levegőjébe por és vegyi anyag: a falak szerkezetéből, a betonelemekből, a szigetelő- és burkolóanyagaiból, a felhasznált festékekből, a fakonzerváló, égést késleltető anyagokból, a festékek oldószereiből, a gombaölő adalékokból, az új szőnyegek, függönyök utókezelésére használt anyagokból, a bútorok és padló ragasztóanyagaiból és más gyártási segédanyagokból.
E vegyi anyagok között kifejezetten mérgezőek is akadnak, ilyenek például a korábban még gyakrabban felhasznált, de mára már betiltott azbeszt, a bizonyos festékekben lévő oldószerek, a fa kezelésére használt vegyszerek vagy az új szőnyegekből párolgó formaldehid.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mind az új építésnél, mind a régi lakás felújítása során figyelni kell arra, mennyire környezetbarát technológiával és milyen összetételű anyagokkal végzik az építési, kezelési, konzerválási munkálatokat, hiszen ma már számos új (vagy éppen régi, természetes alapú), kevesebb káros vegyszert tartalmazó építő- és segédanyag áll rendelkezésre, amelyekkel kiválthatóak ezek a veszélyes anyagok. Ami pedig elkerülhetetlenül a levegőbe jut, annak ártalmai szellőztetéssel enyhíthetők. Ha van mód rá, a frissen felújított helyiségbe a teljes száradásig ne költözzenek be vagy legalább ne aludjanak ott.
Az új függönyöket érdemes először átmosni, a szőnyeget pedig - lehetőség szerint - a szabadban vagy a padláson alaposan átszellőztetni, mielőtt a zárt szobában felterítik. A szobanövények is segíthetnek a szoba levegőjének méregtelenítésében: az ismertebbek közül például a szobai borostyánnak, a filodendronnak és az ún. anyósnyelvnek, a szanzavérának tulajdonítanak ilyen jótékony hatást.
Nem csak a látható füst okozhat mérgezést
Hasonlóan a külső szmoghoz, nemcsak vegyi anyagok és szálló por, hanem különböző égéstermékek is kerülhetnek a lakások belső légterébe is. A szilárd fűtőanyagokkal és a gázzal működő fűtőkészülékek egyaránt bocsátanak ki szén-dioxidot, tökéletlen égés esetén pedig szén-monoxidot. Ezek a füstelvezető berendezések meghibásodása, illetve az elégtelen levegő-utánpótlás miatt visszaáramolhatnak a lakás légterébe, és ott egészen kis koncentrációban is súlyos mérgezést okozhatnak.
Minden fűtési idényben több halálos áldozatot követel a szén-monoxid-mérgezés. Ezeknek a tragédiáknak a megelőzéséhez nagyon fontos, hogy csak szakember által beállított és ellenőrzött fűtőberendezést használjanak és a kéményt is legalább évente egyszer, illetve meghibásodás gyanúja esetén azonnal ellenőriztessék. Néhány ezer forintos beruházás csupán egy házi szén-monoxid-jelző: mindenképpen érdemes beszereltetni.
A legtöbb vegyi anyaggal a lakásfelújítás és az azt követő takarítás során találkozhatunk. Tanácsos a tapétát, a hozzá való ragasztót úgy megválasztani, hogy csak ártalmatlan anyagokat tartalmazzon. A festékek közül a vízzel hígíthatóak kevésbé veszélyesek, mint az oldószeresek. A nagytakarítás lázában nehéz ellenállni a különböző, fantasztikus hatású fehérítő, folteltávolító, vízkőoldó, zsíroldó spray-knek és egyéb ablak-, bútor-, tűzhely-, csempe- és kárpit-tisztítószereknek, bár ezek között nem egy van, ami a "nagyanyáink" háztartási praktikáival, például ecettel, citrommal, szódabikarbónával, egyéb természetes alapanyagokkal tökéletesen kiváltható.
Mindenesetre jó tudni, hogy ezeknek a vegyszereknek sem csak a foltok, a piszok ellen van hatása, hanem belélegezve irritálhatják a nyálkahártyát, fejfájást, émelygést, egyéb enyhébb-súlyosabb kellemetlenségeket okozhatnak. Ha mindenképpen szükség van rájuk, akkor figyelni kell a használati tanácsokra, legalább egy szájmaszkkal tanácsos védekezni az esetleges belégzésük ellen. Az alkalmazásuk után pedig ne maradjon el a helyiség alapos átszellőztetése se.
Mindennapi mérgeink
Sok látszólag indokolatlan, visszatérő testi kellemetlenség hátterében állhat valamilyen, otthon tartósan elszenvedett légúti ártalom, enyhébb mérgezés. Például nem minden tartós fáradtság, gyengeség, kedvetlenség, fejfájás, bőrszárazság okolható a télvégi leromlással, vitaminhiánnyal - érdemes otthon is körülnézni, nincs valami olyan hatás, amelyre a szervezet így reagál. A tisztítószereket például nemcsak nagytakarításkor használjuk, és a rossz minőségű, káros anyagokat tartalmazó szerek a fürdőszoba szűk légterében a kád- vagy csempetisztításkor akár naponta kifejthetik káros hatásukat. Az érzékenyebbek számára pedig - akik egyre többen vannak - még bizonyos kozmetikumok, fürdő- és testápoló szerek mesterséges illatanyagai, vegyi összetevői is veszélyesek lehetnek.
Ez is érdekelhet
Milyen tünetekkel járhat egy-egy vegyi anyaggal való tartós érintkezés? Az oldószerek például bőrtüneteket és légúti irritációt, náthát, allergiás reakciókat válthatnak ki. A formaldehid is elsősorban a szeme és a légutak nyálkahártyáját irritálhatja. A vegyi anyagokból kiszabaduló ammónia vérszegénységet, fáradtságot, ízületi elváltozásokat idézhet elő. Az esetleges ólommérgezés hasi görcsöket, idegrendszeri elváltozásokat okozhat, és hatással van az ivarszervekre is. A higanymérgezés tünete lehet a koncentrációs képesség romlása, kézremegés, fogyás is.
