A mikrohullámú sütő nagy energiájú mikrohullámú sugárzással melegíti az ételt, amelyet egy magnetronnal állít elő. A magnetron vákuumcső, amelyben elektromos és mágneses tér hatására jön létre nagy frekvenciájú elektromágneses hullám - magyarázza a jelenséget az index.hu . A mikrosütők 2,5 gigahertz körüli hullámokkal operálnak: ahol ez a sugárzás dipólusos molekulával találkozik, átad neki egy kicsit az energiájából, amelytől erősebben kezd el rezegni. Ezt hétköznapi nyelven úgy mondjuk, hogy emelkedik a hőmérséklete. Tipikusan ilyen molekula például a víz, viszont abszolút nem ilyen a műanyag vagy az üveg, amelyben az ételt a mikróba tettük. Így fordulhat elő, hogy a mikrózott étel már forró, de a tányér alatta hideg.
A mikrohullámú sugárzás ráadásul szinuszos alakban halad, mint egy rádióhullám vagy a látható fény. Mivel a frekvenciájához pár centis hullámhossz tartozik, ez azt jelenti, hogy a melegített ételnek nem egyenletesen, hanem pár centinként elhelyezkedő foltokban adja át a hőt - ott, ahol a szinuszgörbe áthalad az ételen, és találkozik a vízmolekulákkal. Ez a "foltos" melegítési séma az oka, hogy ha a mikrózott ételbe belekanalazunk, az egyik részén még hideg lehet, miközben a másikon már forró, látszólag véletlenszerűen.
És mi a fő különbség a sütő/tűzhely esetében? Egyrészt, hogy ott maga az edény is melegszik, amelyben az étel van, a másik lényeges pont pedig, hogy sokkal egyenletesebben melegít, mint a mikró, hiszen minden irányból, a teljes felületen éri a hő az ételt, és halad befelé (tehát legfeljebb az fordulhat elő, hogy a kaja teteje már forró, de a közepe még hideg).
Ez magyarázza tulajdonképpen a gyorsan hűlő mikrós étel rejtélyét is:
Az edény hideg marad, és segít hűteni a benne tárolt ételt ahelyett, hogy melegen tartaná, miután a sütőben/tűzhelyen felmelegedett Sokkal kevésbé egyenletesen melegszik fel, mint sütőben vagy tűzhelyen, és ahogy ezek az egyenetlenségek kisimulnak (a forró foltok felmelegítik a köztük levő hidegebb részt), az étel átlaghőmérséklete lecsökken.