„Akkor kezdtem el próbálkozni a házi takarítószerek készítésével, amikor a nagyobbik lányom megszületett. Nagyon vicces megélés volt, arra gondoltam, hogy ez nem lehet ilyen egyszerű, valamilyen csavarnak biztosan lennie kell. Miért bolondítanának minket a különféle mesterséges termékekkel, ha itt van például a szódabikarbóna, megfogom, és kisikálom vele a kádat? Aztán idővel rájöttem, hogy ez tényleg ennyire egyszerű” – nyilatkozta a HáziPatika.com-nak Nagy Réka, vagyis Ökoanyu, aki közel egy évtizede foglalkozik környezetvédelmi szemléletformálással és érzékenyítéssel különböző sajtótermékekben, előadásaiban, könyveiben.
Azoknak a házi tisztítószereknek a receptjét, amiket használ, Réka a weboldalán és a közösségimédia-oldalain is megosztja. Mint mondja, a recepteket a saját tapasztalatai alapján állította össze, és teljes mértékben megbízhatóak; mindent többször visszatesztelt az évek során. „Az a célom, hogy az embereknek sikerélményük legyen, mert úgy sokkal könnyebb az átállás, több kedvük van új dolgokat kipróbálni, és messzebb menni az úton” – magyarázza, hozzátéve: mivel az iskolában nem volt jó kémiából, felnőttként újratanulta a legfontosabbakat, hogy még véletlenül se okozzon kárt senkinek.
Tóth Andi zero waste tanácsadó, blogger évek óta közel hulladék nélkül vezeti a háztartását, tapasztalatairól könyvet is írt. Hasonlóan Rékához, ő is házi készítésű tisztítószereket használ. „Régen tucatjával álltak itthon a bolti tisztítószerek. Mindenféle terméket megvettem, még a lakás legapróbb pontján megjelenő speciális kosznak az eltávolítására is volt külön szerem. A többségről aztán kiderült, hogy semmivel sem nyújt többet, mint a házi változat.”
A blogger először az interneten kezdett információkat gyűjteni a házi takarítószerekről, emellett egy vegyész barátnőjével is sokat beszélgetett a témáról. Az átállást egyszerűnek írja le: bár előfordultak kisebb bakik – például, hogy közvetlenül a csaptelepre szórta a citromsavat, mert így akarta meggyorsítani a „folyamatot”, ám csak azt érte el, hogy a citromsav kimarta a krómot –, komoly problémája sosem volt. „Ha odafigyelünk, nem lehet nagyon elrontani a dolgot” – hangsúlyozza.
Súrolás szódabikarbónával, vízkőoldás citromsavval
Ha a házi tisztítószerekkel kapcsolatban beszélhetünk olyanról, hogy „alapcsomag”, akkor az ecetet, a szódabikarbónát és a citromsavat kell megemlíteni. Ezekből érdemes mindig tartani otthon, mert szinte nincs olyan recept, amelyikben valamelyik ne szerepelne összetevőként. Természetesen „önmagukban” is hatásosak, sok esetben a vízen kívül semmi mást nem szükséges hozzájuk keverni. „A szódabikarbóna antibakteriális hatású, emellett szemcsés is, így remekül lehet vele súrolni, például a kádat. Az odaégett ételmaradékok eltávolítására és a zsíros edények megtisztítására is jó: szórjuk bele az edénybe, öntsük fel forró vízzel, és hagyjuk hatni egy kis ideig. Az ecet szintén nagyon sokoldalú. Én vízzel hígítom, úgy tisztítom meg a tükröket, ablakokat, sőt, a WC takarításához és felmosáshoz is használom” – sorolja Ökoanyu.
Vízkőoldásra a zero waste tanácsadó elsősorban a citromsavat ajánlja, ám erre a célra hatékony lehet az ecet is, aminek nagy előnye, hogy baktérium- és gombaölő hatású. Amennyiben egy nagyon erősen vízköves területet szeretnénk letisztítani, citromsav, ecet és víz keverékével takarítsunk. A takarításhoz sokak által használt, ám nem túl olcsó, ráadásul egyáltalán nem környezetbarát nedves törlőkendőre is javasolt alternatívát. „Általánosságban elmondható, hogy a nedves törlőkendők bármelyike helyettesíthető egy jó nedvszívó képességű, nem műszálas anyagból, például pamutból készült textillel. Ezzel letörölhetjük a konyhapultot vagy ápolhatjuk a fabútorainkat, utóbbihoz azonban mindenképpen valamilyen olajos tisztítószert készítsünk, mert a fának speciális ápolásra van szüksége.”
Nem minden szerrel lehet mindent tisztítani
Kiemelendő, hogy bármennyire is kímélik az egészséget és a környezetet, a házi készítésű takarítószerek használata ugyanúgy odafigyelést, óvatosságot kíván, mint a bolti változatoké. „Ne igyuk vagy együk meg egyiket sem, ne kenjük a hajunkra vagy a szemünkbe, és olyan tárolóhelyet keressünk nekik, ahol gyermekek nem férhetnek hozzájuk. Lényeges továbbá, hogy legalább nagyságrendileg tartsuk az arányokat, és ne kutyuljunk össze mindent korlátok nélkül” – húzta alá Tóth. Ökoanyu pedig arra figyelmeztetett, hogy „mindig megbízható, hiteles forrásból informálódjunk, és vigyázzunk a külföldi receptekkel, mert a mértékegységek és az alapanyagok is eltérőek lehetnek. A házi szereket kismamák is használhatják, de arra ügyeljenek, hogy ne hajoljanak bele a ’gőzbe’ – ez egyébként mindenkinek fontos. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem minden szerrel lehet mindent tisztítani. Ha kényes anyagról van szó, először járjunk utána, mit bír el és mit nem.”
Ha eddig bolti szereket használtunk, de szeretnénk átállni házi készítésűekre, Tóth azt javasolja, ne cseréljük le rögtön a már meglévő takarítószereket: használjuk el, ami otthon van, és ahogy elfogy, úgy váltsunk. Szerinte ugyanis nem attól leszünk környezettudatosabbak, vagy nem úgy fogunk spórolni, ha mindent azonnal kidobálunk, inkább optimalizáljuk, csökkentjük a vásárlásainkat, fogyasztásainkat.
Az sem probléma, ha vannak olyan bolti tisztítószerek, amiket egész egyszerűen nem tudunk „elengedni” – hagyjuk meg ezeket, és cseréljünk le mást, aztán meglátjuk, mi lesz később. Ökoanyu úgy véli, élethelyzettől is függ, mit tehetünk meg és mit nem. Ők például, amikor kölyökkutya és totyogó kisbaba volt otthon, bolti fertőtlenítőszert használtak, mert annak érezték szükségét.