Az extrém ütemben megugró energiaárak miatt várható volt, hogy a kormány egyik legfontosabb szociális intézkedésének tartott rezsicsökkentést – legalábbis részben – kivezetik majd. Augusztus elsejétől megközelítőleg a piaci árat kell megfizetni az áramért és a gázért az átlagfogyasztás felett, mindez pedig hatással lesz az ingatlanárakra is. A korszerű fűtéssel rendelkező, modern ingatlanok ára az egekbe szökik majd, míg az elavult szerkezetű, rossz energetikai besorolású lakásokat nehezebb lesz majd eladni. Balogh Lászlóval, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével beszélgettünk, aki szerint komoly átrendeződés várható az ingatlanpiacon. A szakértő néhány tippet is adott azoknak, akik rossz energiahatékonyságú, elavult lakásokban vészelnék majd át a telet.
Az elhelyezkedés helyett fontosabb lett a fenntarthatóság
Az első hivatalos hírek után nem sokkal, július 21-én meg is jelentek a részletek a Magyar Közlönyben a változó árakról. Eszerint a villamosenergiáért 2523 kWh/év fogyasztásig még a kedvezményes, 36 forintos összeget kell majd fizetnünk, aki azonban túlfut ezen a kereten, annak csaknem a dupláját, 70,10 forint/kWh díjat számol fel a szolgáltató. Ennél jóval nagyobb mértékben, több mint hétszeresére emelkedik a gáz köbméterenkénti ára (102-ről augusztus-szeptemberben 732,4, október és december között 752,5 forintra), ha a fogyasztó átlépi a 1729 köbméteres éves, vagyis 144 köbméter/hó fogyasztást. Habár az emeléskor figyelembe veszik a többi között a háztartásokban lévő gyermekek számát is, a változások várhatóan magyar családok tízezreinek okozhatnak majd nehézséget a számlák befizetésekor.
„Korszerű, alacsony fenntartású lakás kiadó, a villanyszámla 3-4 ezer forint csupán, a rezsiáraktól télen sem kell majd félni” – olvasható egy nemrég feladott, XIII. kerületi garzon hirdetésében. Ehhez hasonló mondatokba egyre nagyobb arányban futhatunk bele, hiszen a vásárlók vagy bérletet keresők is más kritériumok szerint válogatnak, mint néhány héttel korábban. „Jól látható átrendeződés figyelhető meg a piacon. Eddig a kínálatban található, több mint 100 ezer eladó ingatlanhirdetés esetében leginkább az érdekelte a vevőket, hogy hol helyezkedik el az adott ház vagy lakás, illetve mennyibe kerül. Ezt követően azonban a fenntartási és rezsiköltségek is egyértelműen a fókuszba kerülnek” – mondta el Balogh László. Amíg egy-egy felújított és felújítandó lakás rezsije között nem volt nagy különbség, sokat tudtak spórolni azok a vevők, akik olcsóbb ingatlant választottak, mert például nem volt annyi pénzük egy jobb minőségű lakás megvásárlásához. Ez a szakértő szerint biztosan másképp lesz a jövőben, mert hiába lesznek olcsóbbak a felújítandó lakások, ha fenntarthatlanul drága lesz a rezsijük.
Mindez leginkább a befektetőknek nyithat terepet az úgynevezett "flipping"-re. Ennek lényege, hogy olcsón vesznek felújítandó ingatlanokat, korszerűsítik azokat, majd magasabb áron dobják piacra. A használt lakások esetében minél közelebb található az ingatlan a belvároshoz, annál nagyobb az esély arra, hogy a befektetők levadásszák a legrosszabb állapotú eladó lakásokat, és felújítva ismét meghirdessék. „Az ingatlan.com-on az érdeklődések 75 százaléka jó állapotú, felújított vagy újszerű ingatlanokra érkezik. Az emberek túlnyomó többsége tehát alapból minőségi ingatlanra vágyik, ami az új rezsiszabályoknak köszönhetően még inkább felerősödhet” – magyarázta Balogh László.
Elavultak és energiapazarlók a magyar ingatlanok
Összességében a hazai ingatlanállomány nincs túl jó bőrben, amiről az energetikai besorolások is sokat elárulnak. Minden lakóingatlan adásvétele során készíteni kell ugyanis energetikai tanúsítványt, amely jelzi, hogy mennyi energiára van szükség a lakás fenntartásához és felfűtéséhez. A legmagasabb besorolásban lévő ingatlanokra várhatóan jelentősen megnő a kereslet, ezek az alábbiak.
- A legjobb besorolással rendelkező AA++ ingatlanok a köznyelvben használt "passzív" háznak tekinthetők, ahol a rezsiköltség egy-egy háztartás összköltségén belül észrevehetetlenül kis összegnek felel meg. Érthető módon ezekből van a legkevesebb a magyar ingatlanpiacon.
- A BB-s energetikai besorolás közel nulla energiaigényű ingatlant feltételez. Ezt, illetve az ennél magasabb besorolást azok az ingatlanok kaphatják meg, amelyeknél az energetikai szükséglet legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból fedezik. Ezeknek a lakásoknak a rezsiköltsége emiatt meglehetősen alacsony: egy két gyermekből és két felnőttből álló háztartás havi rezsiköltsége 10-15 ezer forint alá is mehet, persze ez az ingatlan típusától és nagyságától is erősen függ. A 2022-ben átadott ingatlanoknak minimum ebbe a kategóriába kell esniük.
- Nagyobb arányban szerepelnek a piacon CC, vagyis "korszerű" energetikai besorolású ingatlanok. Nagyrészt ezek is a közelmúltban épültek, alacsony energiafogyasztásúak és szinte minden esetben hőszigeteltek. Energetikai besorolás szerint további hét osztályt különböztethetünk meg ezek alatt, a legalsó szint a kiemelkedően rossznak számító JJ.
A kiadott tanúsítványok alapján viszonylag pontos képet kaphatunk a piacképes magyarországi lakások és házak állapotáról, amely rendkívül változatos, de átlagosan kimondottan rossznak mondható. „A 2022-ben kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása alapján az adásvételekben szereplő ingatlanok több mint fele, vagyis 52 százaléka átlagos (FF) vagy annál rosszabb besorolású. Természetesen van különbség a települések között is. Az országos átlaggal szemben Budapesten például csak a lakóingatlanok 40 százaléka számít átlagos vagy annál rosszabb besorolásúnak” – mondta el az ingatlanszakértő.
„Akár 60 százalékkal csökkenthetjük a rezsikiadásainkat”
Az emberiség túlfogyasztási kultúrája előbb-utóbb teljesen kifosztja bolygónk erőforráskészleteit. Nagyon fontos lenne tehát, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a környezettudatos és energiatakarékos szemléletmód. A rezsiköltségek növekedése miatt ez ráadásul anyagi értelemben is lényeges lenne. A témáról Kump Edina környezetkutatóval, a Körforrás alapítójával és szakmai vezetőjével beszélgettünk.
Hogyan lehetünk takarékosabbak a konyhában?
A konyha egyike azoknak a helyiségeknek az otthonunkban, ahol a legtöbb időt töltjük – főleg most, amikor az élelmiszerek, szolgáltatások drágulása miatt mindenki igyekszik azzal tehermentesíteni a pénztárcáját, hogy rendelés helyett otthon főzi meg az ebédet, vacsorát. Közben ugyanakkor a rezsiárak is emelkedtek, így, ha nem figyelünk oda, spórolás helyett még többet fogunk költeni. Mutatjuk, hogyan működhetünk energiatakarékosan a konyhában!
Fűtési módok: van, ami veszélyes lehet
A rezsidíjak emelkedése miatt sok szó esik a különböző fűtési módokról, a kényszerhelyzet pedig veszélyes megoldásokra is ráveheti az embereket. Mit érdemes tudni az egyes technológiák egészségügyi hatásairól, beleértve a legújabb, legkorszerűbb megoldásokat is?
Miért ne fűtsük fel télen 26 fokosra a lakást?
Vannak, akik élőhelyük vagy lakásuk adottságai miatt egész évben kénytelenek az átlagosnál melegebb környezetben élni, míg mások kimondottan szeretik, ha télen is kellemes hőmérséklet uralkodik minden helyiségben, ezért a fűtési szezon kezdetével azonnal felcsavarják a termosztátot. Ez azonban anyagi-, klímavédelmi-, és egészségügyi szempontból sem szerencsés. Mutatjuk, miért érdemes visszavenni egy kicsit.
A Habitat for Humanity lakhatási szegénységet vizsgáló, 2021-es jelentése szerint a magyarországi épületek több mint fele 1970 előtt épült, és az idős épületek aránya az épületállományon belül magasabb, mint az uniós átlag. A jelentés szerint összességében a lakásállomány 70-90 százaléka felújításra szorul. Adataik alapján európai összehasonlításban a luxemburgi, belgiumi, olaszországi és magyarországi lakások fogyasztják a legtöbb energiát. A gazdagabb országokban valószínűleg a pazarlóbb életvitel is szerepet játszik ebben, a magyar háztartások súlyos energiafogyasztásának hátterében viszont elsősorban a korszerűtlen fűtőrendszer és a szigetelés hiányossága állhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tény, hogy a panellakások átlagosan rosszabb energetikai besorolásúak, óriási különbségek figyelhetők meg azonban nemcsak tömbök, de azon belül akár a lakások között is. „A panellakások túlnyomó többsége eleve szigetelés nélkül épült legkésőbb a nyolcvanas években, ezért az országban szép számmal találhatunk nagyon rossz energetikai besorolással rendelkező ingatlanokat. Nem ritka ezek között a JJ, vagyis kiemelkedően rossz energetikai besorolású lakás. Viszont egy kívül-belül felújított panellakás könnyen elérheti a DD-s energetikai besorolást, amely "korszerűt megközelítő" osztályzatnak felel meg. Vannak olyan épületek is, például a III. kerületi Faluház, ahol az elmúlt hat évben CC-s (vagyis korszerű) besorolásnál rosszabb energiatanúsítványt nem osztottak ki” – magyarázta Balogh László.
Korszerűsítsük az ingatlant
Ha egy mód van rá, akkor érdemes korszerűsíteni az ingatlant, mert az jelentősen csökkentheti annak energiaigényét. Ehhez a szakember szerint többféle forrást is igénybe vehetnek az érdeklődők. A gyermeket nevelő családok például év végéig még kihasználhatják az otthonfelújítási támogatást, amellyel akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást is szerezhetnek. A lakások energiaigényének jelentős részét a fűtési rendszer generálja, így ennek átalakítása vagy más alternatívákkal kiegészítése is sokat enyhíthet a költségeinken. Mivel az áram ára "csak" duplájára nő, míg a gázé hétszeresére emelkedik az átlagfogyasztás felett, ezért sokan szeretnék csökkenteni a gázfogyasztásukat. Erre jó megoldás lehet például az inverteres klímák beépítése vagy alkalmazása, amely télen fűtésre is alkalmas. Ráadásul, ha az ingatlan elektromos hálózata lehetővé teszi, akkor a GEO H tarifát is lehet hozzá igényelni, amely szintén kedvezményes árat jelent a fogyasztók számára. A legjobb megoldást azonban a lakás szigetelése és a nyílászárók cseréje jelentheti, mert a legtöbbet azon az energián lehet spórolni, amelyet elő sem kell állítani. Ezeknek a beruházásoknak a megtérülési ideje a következő időszakban akár egy-két évre csökkenhet – vélekedik az ingatlanszakértő.
Hogyan spórolhatunk a rezsin?
Ezek mellett jónéhány apróságnak tűnő dologgal is csökkenthetjük a háztartásunk energiafogyasztását, ami a hó végi csekkeken is visszaköszön majd. Régebbi lakásokban érdemes például megnézni, hogy milyen égővel világítunk, és ha lehetséges, ezeket cseréljük ki energiatakarékosabb LED-es változatokra. Ne felejtsük felkapcsolva a lámpát, és összességében törekedjünk arra, hogy minél több természetes fényt engedjünk be a lakásba. Nem javasolt a mobiltelefonok töltőjét sem bedugva hagyni, hiszen így akkor is fogyasztanak áramot, hogyha nem csatlakoztatjuk rá a készülékünket. A régebbi lakásokban sok esetben korszerűtlen, több évtizede vásárolt hűtőszekrények üzemelnek, melyek sokkal többet fogyasztanak, mint a modern változataik – érdemes lehet megfontolni ezek cseréjét. Ha újat választunk, gondoljuk meg azt is, mekkora hűtőszekrényre van szükségünk, hiszen egy nagy fagyasztóládával rendelkező készülék talán indokolatlanul növelhetné a villanyszámlánkat.
Ez is érdekelhet
A fűtést várhatóan nem kell még feltekerni néhány hónapig, érdemes azonban előre tervezni a téli időszakra. A lakás megfelelő szigetelésével jelentősen javíthatunk a lakás hőtartó képességén, régebbi ingatlanoknál az ablakok környékének újraszigetelése fontos lehet, de akár huzatfogó párnákkal is útját állhatjuk a réseken távozó melegnek. Gondoljuk át azt is, mely szobák fűtése igazán indokolt, és érdemes elsősorban azokra koncentrálnunk a fűtési szezon kezdetétől.
Legjobban: