A járvány terjedésével világszerte emberek milliói választották az önkéntes karantént, aki pedig tehette, a munkáját is az otthonából végezte el. Hónapokig szinte alig léptünk ki az ajtón, ami miatt nem is csoda, ha egyesek azt érezték, hogy a napok összemosódnak, az idő pedig sokkal gyorsabban telik a megszokottnál. Otthonról dolgozva ráadásul a munka- és szabadidőnk közötti határvonal is elmosódik, sokan pedig az állásukat féltve hajlamosak túlteljesíteni és akár órákkal kitolni a munkaidejüket. Ilyen körülmények között nehéz hatékonyan elvégezni a teendőket, érdemes ezért valamilyen rendszert vinni a napunkba. A CNN cikke bemutatott egy olyan technikát, amely segíthet menedzselni az időbeosztásunkat.
Így működik a Pomodoro-technika
Az egyik legnépszerűbb és legegyszerűbben követhető időgazdálkodási módszer az úgynevezett Pomodoro-technika. Ennek lényege, hogy rövidebb intervallumokban dolgozva mindig egy-egy kijelölt feladattal foglalkozunk, majd azok végén hagyunk magunknak némi pihenőidőt. Az alábbi módon valósítható meg:
- Gyűjtsük össze, hogy az adott nap milyen fontos feladataink vannak;
- Válasszunk ki közülük egyet és 25 percen keresztül csak azon dolgozzunk;
- Ha letelt a 25 perc, hagyjuk abba, amivel foglalkozunk és tartsunk 5 perc szünetet;
- Három-négy ilyen 25 perces munkablokk után tartsunk egy hosszabb, félórás szünetet.
A rendszert kidolgozó Francesco Cirillo szerint - aki könyvet is írt a Pomodoro-technikáról - ilyen módon hatékonyabbá válhat a munkavégzésünk és a rövid szünetek beiktatásával szellemileg is frissek maradhatunk a nap végéig. Cirillo még diákként fejleszette ki ezt a módszert, amikor rájött, hogy vizsgaidőszakban a tanulásra fordított idő során egy sor olyan tevékenységgel (pakolászás, telefonok intézése, kávéfőzés) rabolta az idejét, amely a figyelmét is elvonta a tananyagról. A pomodoro szó egyébként olaszul paradicsmot jelent, és arra a paradicsom alakú órára utal, amit édesanyja a konyhában használt sütéskor. Ezen a szerkezeten állítgatta be a 25 perces intervallumokat, melyek során csak és kizárólag a tananyagra koncentrált.
Ez a technika kevésbé hatékony azokban a munkakörökben, ahol párhuzamosan több dologgal is kell foglalkozni, a multitasking azonban több kutatás szerint sem olyan hatékony, mintha a figyelmünket egyetlen dologra tudnánk koncentrálni. Mikor összeírjuk, érdemes a feladatokat sorba rendezni aszerint, hogy melyek a legfontosabb teendők, és melyek azok, amikkel nem kell annyira sietni. Így először a sürgős feladatokkal foglalkozhatunk úgy, hogy nem vonják el a figyelmünket más, kisebb prioritást élvező dolgok.