Vajon melyikkel járunk jobban: az esti vagy a reggeli tusolással? Az alábbiakban ezt a kérdést járjuk körbe.
Reggel?
Ha nehéz napnak nézünk elébe és a lehető legkreatívabb formánkat kell hoznunk, érdemes reggel tusolni. Ez a modern ötletpszichológiában a Henri Poincaré elmélete által elhíresült ún. lappangási periódushoz kötődik: ahhoz az időtávhoz, amely egy probléma körülírása és a problémával kapcsolatos hirtelen megvilágosodás, más néven az "aha-élmény" pillanat között telik el.
Sokan ismerhetik azt a helyzetet, amikor hosszas gondolkodás után sem sikerül egy problémára jó megoldást találni. Ilyenkor a feladat elraktározódik és az agy tudat alatt dolgozik rajta. Ezek a "háttérdolgozó" folyamatok pedig meglepő módon zuhanyozás közben nagyon hatékonyan működnek. Ennek is megvan a fiziológiai magyarázata: ilyenkor aktívabbak az agy alfa hullámai - azaz ilyenkor az ember ébren van, de egyfajta relaxált állapotban ( meditáció közben vagy aerobik után hasonló az agyi aktivitás). Ilyenkor könnyen újulnak meg a kognitív folyamatok, tehát könnyebben kerülnek a felszínre legjobb, legzseniálisabb ötletek.
Este?
Az esti tusolás lehet az egyik legjobb megoldás, ha túlpörögtünk, túlteng bennünk az energia és hiába kellene már régen aludni , esélyünk sincs rá. A zuhannyal gyakorlatilag testhőmérsékletünk megváltoztatásával "hackeljük meg" agyunkat. A testhőmérséklet egy meleg- vagy forróvizes tusolás során ugyanis megnő, majd - ahogy kilépünk a zuhany alól - gyorsan lecsökken. Ez a gyors lehűlés természetes altatónak számít, ugyanis ezzel könnyebben rávehetjük testünket, hogy azt vélje, már aludnunk kellene. Ennek részben az az oka, hogy a kortizolszintet is csökkenti, emiatt nyugodtabbá, ellazultabbá válunk.
Egyébként azért is jobb ötlet lehet átszokni az esti tusolásra, hogy tisztán feküdjünk az ágyba. Ez nem csak azokra a napokra vonatkozik, amikor sokat izzadunk , hiszen a ránk tapadt szennyeződések könnyebben eltömíthetik pórusainkat, ha nem tisztálkodunk meg alaposan alvás előtt.