Panka még csak hatesztendős, de már kiváló úszó. A szülei nagyon büszkék rá és szorgalmasan posztolnak fotókat a helyi uszodában zajló edzésekről, de a balatoni nyaraláson készült, fürdőruhás képekből is egész galériákat töltenek fel a Facebookra. A szülők oldalát végigböngészve megtudhatjuk azt is, hogy kislányuk szereti az eperfagyit, karácsonyra az egyik kedvenc mesehősével díszített ajándékokat kapott, vagy hogy gyakran játszik a nagyszülők utcájának végén lévő játszótéren.
Habár ezeknek a fotóknak a kiposztolásával első ránézésre a világon semmi probléma nincsen, valójában a magánéletben zajló események állandó közszemlére tétele súlyos veszélyeket rejthet magában. Sőt, akár egy esetleges zaklató, rosszakaró kezébe is adhatnak ezek a fotók olyan információkat, amelyekkel játszi könnyedséggel rátalálhat a gyerekre és el is nyerheti annak bizalmát. Ráadásul a feltöltött fotók örökre a gyerek digitális lábnyomának részét képezik majd, és számtalan kellemetlenségeket okozhatnak neki a későbbiekben - hangsúlyozta a HáziPatika.com megkeresésére dr. Bárdossy-Sánta Nóra, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány programvezetője.
Mit tegyen az a szülő, aki fejleszteni szeretné kisgyermeke szókincsét? A tudósok szerint egyszerűbb a megoldás, mint gondolnánk. Kattints a részletekért!
Ha használja a Facebookot, a gyerekéről is tölt fel képet
Egy néhány éve készített, amerikai tanulmány szerint az anyukák 63 százaléka rendszeresen használja a Facebookot; ezek elsöprő többsége, 97 százalék mondta, hogy szokott fotókat feltölteni a gyerekéről. A közösségi oldalon 89 százalékuk tesz közzé a gyermekről valamilyen állapotfrissítést (felírja például, hogy hol voltak fagylaltozni, miről beszélgettek, esetleg beszámol a gyerek valamilyen iskolai eredményéről). A Facebookot használó szülők közel fele (46 százalék) videós tartalmat is rendszeresen megoszt a gyerekéről. Ezeknek a felvételeknek egy jelentős része nem is magáról a gyerekről szól, hanem a szülőről, aki így akarja megmutatni például, hogy milyen szuper anyuka vagy apuka, illetve milyen kiegyensúlyozott a családi élete.
A Hintalovon Alapítvány évek óta indít kampányokat annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek internetes jelenlétének veszélyeire. A szülők által kedvesnek vélt fotók megosztása a gyermekek számára egyáltalán nem biztos, hogy örömteli. A gyerekek, főleg az egészen kicsik nem tudják a hozzájárulásukat adni a fotók publikálásához, nincsenek is tisztában azzal, hogy milyen hatásai lehetnek egy közkinccsé váló, megörökített pillanatnak. Az sem biztos, hogy évek múlva, kamaszként, vagy akár felnőttként nem szégyenkezve kell visszanézniük ezekre a felvételekre.
Bár alapvetően az összes, interneten megosztott információ a gyerekről potenciális veszélyforrást jelenthet, van néhány olyan fotós téma, amit kimondottan kerülnie kell minden családnak. Általánosságban elmondható, hogy nem javasolt olyan képek feltöltése, amelyeket magunkról sem látnánk szívesen, az alábbiakra azonban különösen fontos odafigyelni.
Hiányos öltözetű, esetleg meztelen fotók
Talán ez igényli a legkevesebb magyarázatot. Az olyan intim, családi pillanatok, mint a fürdetés semmiképpen sem való az internetes felületre, de például a strandoláskor készített, fürdőruhás fotók megosztása is komoly aggályokat vethet fel. Az iskolában a gyereket osztálytársai piszkálhatják, gúnyolhatják egy kevésbé szerencsés poszt miatt, a kiközösítés miatt az önbecsülésében is komoly kár keletkezhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ebbe a kategóriába legtöbbször azok a nyaraláson készült fotók tartoznak bele, ahol például a gyermek egy szál bugyiban, vagy ha kisebb, akár anélkül játszik a tengerparton. A szülő ilyenkor bele sem gondol abba, hogy ezek a fotók könnyen a dark webre kerülhetnek, és visszaélhetnek velük" - hangsúlyozta a programvezető. Sajnos nagyon sok esetben nem is a teljesen idegenek jelentik a veszélyt. Az alapítvány egyik videójából kiderül az is: a szexuális visszaélések 90 százalékát olyasvalaki követi el, aki korábban már ismerte a gyereket. Ezek a facebookos ismerősök pedig általában mindenféle korlátozások nélkül hozzáférhetnek az üzenőfalunkon megjelenő tartalmakhoz.
A gyermek méltóságát sértő fotók
Ahogy magunkról sem töltenénk fel a fürdőkádban ülő, meztelen fotót, illetve a vécéhasználat közben sem szelfizünk, ugyanúgy a gyermekről sem ildomos képeket megosztani fürdetés, vagy biliztetés közben. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a sírós, evés utáni maszatos fotók is, amelyek szintén sérthetik a gyermek méltóságát, befolyásolhatják a testképét, önértékelését.
"Tavaly kezdett el terjedni az interneten egy egészen döbbenetes kihívás, az úgynevezett Cheese Challange, melynek során szülők levideózták, hogy a gyermekük arcához vágtak egy szelet lapkasajtot. Felvették, ahogy a kisgyermek meglepődik mindezen, majd feltöltötték az internetre, hogy más is kinevesse őt" - mondta el dr. Bárdossy-Sánta Nóra. A szakember szerint az efféle, a gyermeket nyilvánvalóan megalázó és nevetségessé tevő tartalmak akár pszichés zavarok kialakulását is elősegíthetik a későbbiekben.
Fotók, amelyekkel beazonosítható a gyermek tartózkodási helye
Természetes, ha a szülő büszke arra, hogy a gyermeke egy neves iskolában kezdheti meg tanulmányait, vagy esetleg arra, hogy egy nagy múltú sportklub edzéseire kezdett el járni. Ha azonban a közösségi oldalra feltöltött fotókon ezek a helyszínek is beazonosíthatók, az veszélybe sodorhatja a gyereket. Főleg, hogy sokan közülük egyedül, szülői felügyelet nélkül járnak iskolába és a sportlétesítményekbe.
Fotó, amelyen más gyerekekkel játszik
Nem tudhatjuk biztosan, hogy a másik gyermek szülei mit gondolnak arról, hogy feltesszük az internetre a gyermekét is ábrázoló fotót. Mielőtt ilyen képet posztolnánk, mindenképpen kérjük az érintett gyermek szüleinek engedélyét. A 18 éven aluli gyermekről ugyanis kizárólag csak az ő törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával készíthető és osztható meg fotó. Ugyanezen okokból egy óvodás csoportot sem kezdhetünk el csak úgy fényképezni. Erre az óvónőknek vagy pedagógusoknak sincs joga, pedig az alapítvány munkatársának tapasztalata szerint manapság már számos példa van erre, főleg magánbölcsődék és -óvodák részéről, akik a vidáman játszó gyermekek fotóival hirdetik magukat.
Ne felejtsük el azt sem, hogy az internetre felkerült információkat nagyon nehéz eltűntetni, nem tudhatjuk, hogy a képeket ki tölti le, módosítja, esetleg használja fel más célra. Habár az oldalon megadhatjuk, hogy ki férhet hozzá a fotóinkhoz, ez nem jelent garanciát arra, hogy azok nem landolnak illetéktelen kezekben.
Egy kellemetlen, gyerekkori kép miatt pedig akár évtizedekkel később is hátrányba kerülhetünk, például a munkaerőpiacon. Az egyik nagy amerikai állásközvetítő cég, a Carrierbuilder kutatása szerint a munkaadók mintegy ötöde használja a közösségi oldalakat az állásjelöltek felkutatására és ellenőrzésére, és közel 59 százalékuk állította azt, hogy az online térbe feltöltött tartalmak az adott személyről, befolyásolják a cégeket a döntéshozatalban. Sosem tudhatjuk, hogy egy korábban közzétett, kínos fotónak milyen következménye lehet a karrierünkre és az életünkre nézve, illetve hogy a különböző fejvadász cégek milyen szoftverekkel szűrik majd a jelentkezőket. Az viszont már egyre világosabban látszik, hogy az interneten hagyott digitális lábnyomaink egyre meghatározóbb szerepet töltenek be az életünkben.
Ez is érdekelhet
Hogyan posztolhatunk biztonságosan képeket?
Természetesen nem minden Facebookra feltöltött poszt veszélyes, meg lehet találni a módját annak, hogy a gyermekre nézve biztonságos módon osszunk meg fényképeket vagy történeteket - magyarázta dr. Bárdossy-Sánta. A Facebookon is könnyen létrehozhatóak olyan zárt csoportok, amelyekben a megosztott tartalmat csak az ott szereplők láthatják. Esetleg a fotó, illetve a szenzitív adatok nélkül csak azt a történetet meséljük el, amit szívesen megosztanánk másokkal is. Fontos az is, hogy ezekben se térjünk ki olyan részletekre, amely a gyermek számára megalázó, méltatlan lehet - emelte ki a szakember.
Legjobban: