Körülbelül százezren vannak ma Magyarországon, akiknek munka után nincs, de befektetések után van bevétele - derült ki Krekó Judit és Tóth G. Csaba egy friss tanulmányából, melynek eredményeit a Telex foglalta össze. A kutatópáros a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Munkaerőpiaci Tükör című tanulmánykötetében a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenzióit mutatja be. Adataik szerint a felső egy százalék rendelkezik a magyar tőkejövedelem több mint 70 százalékával, miközben a lakosság alsó fele alig keres valamennyi pénzt a befektetésekből.
A felső tíz százalék rendelkezik a tőkejövedelem 90 százalékával
Elemzésük szerint az egykulcsos adórendszer tíz évvel ezelőtti bevezetése nagyot dobott a jövedelmi egyenlőtlenségeken, ezzel párhuzamosan 2007 és 2015 között megnőtt a legfelső egy százalék részesedése a tőkejövedelmekből. Mára kialakult egy szélesebb réteg, amely nem dolgozik, csak a befektetéseiből szerez pénzt. Ők 2007-ben még csak körülbelül 30 ezren voltak, 2019-ben és most viszont már nagyjából százezerre tehető a számuk.
A magyarországi tőkejövedelmekre nem meglepő módon jellemző, hogy rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el. Az adózók jövedelem szerinti felső egy százaléka kapja a tőkejövedelem körülbelül 72 százalékát, a felső tíz százalék a 90 százalékát, így a társadalom maradék 90 százalékának jut az összes ilyen pénz 10 százaléka. Ebből a magyarok szegényebbik fele egyébként mindössze körülbelül 3 százalékot kap.
Érdekesség, hogy a tőkejövedelem a nemek között is nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A kutatás szerint ugyan a férfiak és a nők hasonló részének van bevallott jövedelme a befektetései után, de a férfiaknál ez jellemzően sokkal nagyobb összeget jelent.