Légszennyezettség: javult a helyzet, de nem eléggé
Bár Európában az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent számos légszennyező anyag kibocsátása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint, így javult a levegőminőség, a légszennyező anyagok koncentrációja még mindig túl magas.¹ Sajnos Magyarországon sem jó a helyzet, hazánk a világ legszennyezettebb levegőjű térségei közé tartozik: évente több ezren halnak meg a rossz levegő miatt. A nagy, forgalmas városok lakói vannak a leginkább veszélyben, Európa városi népességének körülbelül 90 százalékát érintik az egészségkárosító levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagok.²
Súlyosan károsíthatják az egészséget
Jelenleg három szennyezőanyag, a szálló por, a nitrogén-dioxid és a talaj menti ózon az, amely a leginkább káros az egészségünkre nézve, hangsúlyozza az EEA.³ Rövid távon főleg köhögést, légúti vagy szemkörnyéki irritációt, nehézlégzést okozhatnak, a hosszú távú és nagyfokú kitettség azonban még egészséges ember esetében is jelentősen ronthat a többi között a szív- és érrendszer, a légzőszervrendszer, a központi idegrendszer, valamint az immunrendszer állapotán. Vannak olyan veszélyeztetett csoportok, amelyek tagjai még védtelenebbek a szennyezőanyagokkal szemben: ide tartoznak a krónikus betegséggel küzdők, a várandós nők, a 14 év alattiak, a 60 év felettiek, valamint a szabadtéri dolgozók.
Szellőztetni muszáj, de hogyan?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A légszennyezés káros hatásainak csökkentése érdekében több dologra is oda kell figyelnünk: az egyik például a szellőztetés módja. Bár a nagyvárosokban a kinti levegő valóban nem a legtisztább, nem tehetjük meg, hogy egész nap ki sem nyitjuk az ablakot, annak ugyanis az egészségünk láthatja kárát. A friss levegő javítja az alvás minőségét, a mentális állapotunkat és csökkenti az allergének (penészgomba, pollenek stb.), illetve azon káros anyagok mennyiségét, amelyek a lakásban szabadulnak fel (tisztítószerek, kandalló, kályha használata, főzés-sütés során stb.). Hogyan élvezhetjük ki mindezen pozitívumokat egy nagyvárosi lakásban? Néhány egyszerű szabályt kell csak betartanunk.
Az első és legfontosabb a szellőztetés időpontja. A levegő a hajnali, kora reggeli órákban a legtisztább, így felkelés után mindenképpen nyissuk ki az ablakot. Célszerű késő este, lefekvés előtt is beiktatni egy szellőztetést, hogy ne áporodott, elhasznált levegőben kelljen álomra hajtanunk a fejünket - ilyenkor már kisebb a forgalom, kevesebb a szennyezőanyag.
Törekedjünk a rövid szellőztetésekre, és ha megoldható, elsősorban inkább azon az oldalon nyissunk ablakot, amelyik csendesebb, kevésbé zajos, forgalmas. Szintén sokat segíthet egy légtisztító berendezés, amely a szellőztetés során esetlegesen a lakásba jutó szennyezőanyagokat is kiszűri. Elengedhetetlen továbbá, hogy a nagyvárosokban élők folyamatosan informálódjanak a levegő minőségéről, szmogriadó esetén ugyanis például egyáltalán nem szabad szellőztetni, mert többet árt az egészségünknek, mint használ.
Legjobban: