Ahogy az embereknek vagy az állatoknak, úgy a növényeknek is tápanyagokra van szükségük ahhoz, hogy egészségesek maradjanak. Ezt többféleképpen is lehet pótolni, például műtrágyázással, de az interneten például több helyen is olvashatunk arról, hogy akár az emberi vizelet is képes lehet erre. Persze, ha megfelelően előkészítik - írja a Well and Good.
Mit tartalmaz a vizelet?
Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szerint ez azért lehetséges, mert ugyanaz a nitrogén, foszfor és kálium, a leggyakrabban használt műtrágyák mellett az emberi vizeletben is megtalálhatók. Ami ezeken túl még nyomokban cinket is tartalmazhat, ami egy másik mikrotápanyag – egyes műtrágyákban is megtalálható (nem mindegyikben), és az EPA szerint a növények növekedését is segítheti. A vizelet ráadásul oldott formában tartalmazza ezeket a tápanyagokat, így a növények könnyebben fel tudják szívni.
Mit kell tudni, mielőtt alkalmaznánk?
A kertészként és kertészeti tanácsadóként dolgozó Miguel Palma, a Wellandgood.com-nak elmondta, hogy a vizelet önmagában túlságosan koncentrált. Ezért szerinte használat előtt mindenképpen fel kell hígítani, máskülönben megégetheti a leveleket, vagy elpusztíthatja a talajban élő mikroorganizmusokat.
A másik, hogy a talajnak legalább +10 fokosnak kell lennie, máskülönben a növények nem tudják megfelelően felvenni a tápanyagokat. Persze, ez szobanövények esetén biztosan megvan, de mivel valószínű, hogy a legtöbb ember inkább a kertjében öntözne hígított vizelettel – ha egyáltalán –, ezt az információt sem hagyhattuk ki.
Lehetséges hátrányok
A vizeletnek magas a nitrogéntartalma (a Nutrition Research and Practice című folyóirat szerint az emberi vizelet átlagos nitrogénkoncentrációja körülbelül 0,14 g/l), ami, ha nem a megfelelő mennyiségben használjuk, megégetheti a növények leveleit. Ezen kívül a szaga elriaszthatja a hasznos rovarokat, például a méheket és a pillangókat a kiskertből, ugyanakkor vonzhatja például a patkányokat, ami további problémákat okozhat. Ugyanakkor a Guardian cikke szerint attól nem kell félni, hogy a pisis locsolás antibiotikum-rezisztenciát terjeszthet.
Hogyan használjuk a gyakorlatban?
A vizeletet érdemes első lépésként egy nagy, fedeles edénybe vagy üvegbe összegyűjteni. A következő lépés lehet a hígítás: Palma azt javasolja, öntsünk át egy kis vizeletet egy locsolókannába, majd szemmértékre nagyjából ötszörös, vagy akár tízszeres vízmennyiséggel hígítsuk fel. Harmadik lépésként pedig öntözzük meg a növények földjét a hígított vizelettel, ügyelve arra, hogy ne a leveleket, hanem a talajt érje. Palma szerint a dolog egyébként akkor működik a legjobban, ha aktívan növekvő növényeket öntözünk meg így, mielőtt gyümölcsöt vagy magot nevelnének. Ha mégis termő növényt locsolnánk meg vizelettel, a termés fogyasztásával ajánlott legalább egy hónapot várni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
