A novemberi 22,5 százalékról decemberben biztosan tovább emelkedett az infláció. Mivel a kormány eltörölte az üzemanyagok árstopját, ez az elemzők szerint önmagában 2-2,5 százalékponttal dobhatja meg az áremelkedési ütemet. A Portfolio által megkérdezett elemzők átlagosan 25,8 százalékos inflációra számítanak, ami 1996 óta a legmagasabb érték lenne.
A pénzromlás oka nem egytényezős
Persze önmagában az árstop eltörlése nem indokolna ekkora emelkedést. Az elemzők szerint folytatódhatott az élelmiszerek intenzív drágulása – ezt emelte ki többek között Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató szakembere is.
A lakossági fogyasztás érdemi csökkenése látható a kiskereskedelmi adatokból, ez előbb-utóbb érezteti majd a hatását az inflációban is. A forint erősödése és az energiaárak mérséklődése további pozitív tényezők, melyek az áremelkedés ütemének mérséklődése irányába mutatnak – emelte ki Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.
Közel 50 százalékkal drágult az élelmiszer
Virovácz Péter úgy számol, hogy önmagában az üzemanyagok piaci árasítása 1,7 százalékponttal dobhatja meg a decemberi inflációt, vagyis a nagyjából 3 százalékpontos havi áremelkedés több mint fele ennek az intézkedésnek az eredménye lehetett. Ugyanakkor az ING Bank elemzője is egyetért azzal, hogy folytatódhatott az élelmiszerek áremelkedése, az éves drágulás ebben a termékkörben már meghaladhatta a 45 százalékot.
Az elemzők szerint a további emelkedés mellett a jó hír az, hogy valamikor az év elején már tetőzhet az infláció 26 százalék körül. Az infláció jövője szempontjából is fontos kérdés lehet a további árstopok sorsa, bár az elemzők szerint az élelmiszerek hatósági ára már jóval kisebb hatással lesz az inflációra, mint az üzemanyagoké volt.