Amikor a penészgombák elszaporodnak otthonunkban, allergénként működhetnek, és komoly tüneteket okozhatnak. – írja a John Hopkins Magazin. A gombák iránti érzékenység személyenként változik, de mindenképpen veszélyesebb lehet az asztmában szenvedők számára. A penészgombák spóráinak belélegzése vagy megérintése, orrdugulást, vörös szemeket és akár fulladásos jellegű tüneteket okozhat.
Bizonyos toxinjaikkal megmérgezhetik az élelmiszereket, sőt egyes fajok a testünkben is elszaporodhatnak. Az általunk feketepenésznek nevezett gombafaj például szélsőséges esetekben influenzaszerű tüneteket, hasmenést, fejfájást és súlyos légzési elégtelenségeket idézhet elő. Gyerekek, krónikus betegek és idősek számára fokozott veszélyt jelenthet, ha a levegőben szálló gombaspórákkal alkalmanként vagy akár az életterükben folyamatosan találkoznak.
Természetesen nem feltétlenül okoznak betegséget, tüneteket, hiszen az élelmiszeripar
felhasználja a penészgombákat. Kiváló sajtokat és szalámikat
készítenek a gombák segítségével, a gyógyszeriparban pedig
különböző antibiotikumok, gyógyszerek, enzimek forrásai így a
szervezetünk számára hasznos segítővé válnak.
A penészgombákkal sokféle színben és növekedési fajtában találkozhatunk, de egy
dolog közös bennük: a nedvességigény. A spórák körülöttünk lebegnek, és
amikor nedves helyen találkoznak táptalajjal (bármilyen szerves anyaggal,
például fával vagy papírral), megtelepedhetnek. Ha a vízvezeték szivárog vagy
az eső miatt beázik a tető, vagy az építőipari szempontból nem megfelelően
kivitelezett fal vagy padló nedves lesz, máris ott a kiváló táptalaj a gombák számára. Magas a páratartalom egy lakásban vagy házban? A csövekben vagy az
ablakokon lecsapódó pára is remek táplálékforrás lehet. A nedves (70% relatív
légnedvesség felett) légterű, vagy az alacsonyabb hőmérsékletű helyiségekben, illetve
a hőhidas
épületszerkezeten páralecsapódás fordulhat elő, így az ilyen helyeken a
leggyakoribb a penészedés.
Ha nem megfelelő szellőztetéssel párosul, akkor még
inkább fokozódik a penészedés lehetősége. Amennyiben a közvetlen kiváltó okokat
megszüntetjük (épület-hőszigetelése, vagy a fűtési és szellőzési rendszer megfelelő
szabályozása) legtöbb esetben a penészképződés életfeltételei is megszűnnek,
így megszabadulhatunk a bosszantó szagtól és a fokozottan veszélyes élettani
hatásoktól is.
Ha a penészt nem látjuk, például mert a falak mögött található, a
dohos szag mindig figyelmeztethet a jelenlétére. Egy lakásba belépve, az erre
érzékenyek rögtön megérzik ezt, még akkor is, ha ragyogó tisztaság van, és
fertőtlenítő szaggal keveredik.
A páraelszívók nagyon jelentős
segítséget nyújthatnak, szinte életmentőként tekinthetünk rájuk egy olyan
házban, lakásban, ahol nem megoldható a nedvesség gyors eltávolítása. A
legnagyobb meglepetést többnyire az okozza, mikor a páraelszívó tartályát
kiürítjük. Ekkor szembesülünk azzal a vízmennyiséggel, ami a levegőben „szállt”,
körülöttünk. Ezek a lebegő cseppek ugyanis a gombaspórák szállítására
tökéletesen alkalmasak.
Mégis, talán a pincék azok a helyek, leggyakrabban találkozhatunk penésszel. Jó
ötlet rendszeresen átvizsgálni a pincét, különösen egy heves esőzés után. Minden
vizet a lehető leghamarabb el kell távolítani. Helyezzünk be ventillátorokat, távolítsunk
el minden textilt vagy egyéb nedvesség felszívására alkalmas anyagot, míg a víztelenítést,
párátlanítást végezzük.
A kisebb, penészes falfelületek fertőtlenítőszerekkel vagy speciálisan ilyen használatra
kialakított gombaölő felületkezelő anyagokkal is tisztíthatók, de mindenképpen érdemes maszkot,
védőszemüveget és kesztyűt viselni használatuk során. Nagyobb gombafertőzések
esetén szükség lehet penészgomba-elhárítási szakemberre, akik megfelelő
eszközökkel és tudással rendelkeznek. De a szakemberek szerint a legalapvetőbb,
hogy az eredendő okokat szüntessük meg, amelyek a legtöbbször az építéskezés alatt, vagy
a felújítási munkálatokkal kezdődtek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: