Vegyük például a chilipaprikát. A közvélekedés szerint az ereje a magjában van, ezért is távolítjuk el a főzés előtt. Ám a kapszaicin, ami a csípősségért felel, főképp a paprika lágy, világos színű ereiben termelődik.
A nyelv és az ízlelés
Régóta él az a vélekedés is, hogy a nyelvünk különböző részein különböző ízeket érzünk, így van egy adott pont, ahol például a csípős ízt érzékeljük. Ténylegesen azonban a nyelvünk teljes felületén érezzük az összes ízt, még ha nem is ugyanolyan intenzitással.
A füstmentes technológiák világa sem mentes a tévhitektől. Sokan úgy vélik, hogy a különböző füstmentes alternatívák mind ugyanolyanok. De valójában a működésükben és hatásukban is eltérnek egymástól.
A dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, égés nélkül. A nikotinpárna viszont nem tartalmaz dohányt, ahogy az e-cigaretta sem. Ezek a különbségek az ízüekben is visszaköszönnek.
Az is általános tévhit, hogy a füstmentes technológiák hatásairól nincsenek megbízható kutatások –holott bizonyos füstmentes technológiák mögött már évtizedes kutatómunka és számos rengeteg tudományos eredmény áll.
Persze mindig az a legjobb választás, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már elkezdtünk, akkor mielőbb végleg leszokunk, mivel a leszokással csökkenthető a legnagyobb valószínűséggel a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Azokat, akik a leszokás mellett döntenek, fontos támogatni elhatározásukban.
Ha mégsem szokik le a felnőtt dohányos, akkor fontos, hogy tájékozódjon az ártalomcsökkentésről. A füstmentes technológiák használata során nem keletkeznek égéstermékek, és így alacsonyabb a bevitt ártalmas összetevők aránya. Azonban ezek sem kockázatmentesek: tartalmaznak például nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre.
Ahogy a konyhában, úgy a dohányzás esetében is hasznos, ha
tisztában vagyunk a tényekkel!