„Az alvási apnoé az úgynevezett alvásfüggő légzészavarok csoportjába tartozik. Arról van szó, hogy alvás közben a felső légút összeszűkül vagy elzáródik, ez pedig az oxigénszint eséséhez vezet. Ezért emlegetik a betegséget obstruktív alvási apnoé néven is, hiszen a felső légutak elzáródásával akadály kerül a levegő útjába” – magyarázta szakértőnk, dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus főorvos.
A tünetekről elsősorban a beteg hálótársa számol be: rövid csend után az illető nagyot horkant, ami azt jelzi, hogy kis ideig kimaradhat a légzése, amely a horkantással átmenetileg helyreáll. Ez a légzéskimaradás szó szerint életveszélyes lehet, még akkor is, ha a szervezet vészreakciója még a tényleges fulladás előtt felébreszti az érintettet.
Ahhoz, hogy a szervezet megszüntesse az oxigénhiányt és a fulladásveszélyt, mikroébredéseket kell létrehoznia, a központi idegrendszer alvása tehát zavarttá válik. Akár percenként 50-60 mikroébredés is kialakulhat, és ilyenkor nyilvánvalóan nincs meg a megfelelő minőségű alvás, különösen a mélyalvás károsodik” – tette hozzá a szakértő.
A szívet és az agyat különösen megviseli
Mivel a légzés kimaradása folytán a véroxigénszint vészesen lecsökken, hosszú távon a betegség számos súlyos probléma előszobája lehet: érelmeszesedés, szívritmuszavar, magas vérnyomás, stroke, infarktus is járhat a nyomában.
„A légzéskimaradás egyik szervünknek sem jó, ám elsősorban a szívet és az agyat érinti nagyon érzékenyen. A gyakori ébredések és maga az oxigénhiány is akadályozza a pihentető alvást, sőt az általa okozott stressz is minden szervünket megviseli. A horkolást ugyan sokszor nem érzékeli a beteg, azt azonban igen, hogy fáradtan ébred, napközben is sokszor kis híján elalszik. A kialvatlanság rövid távon balesetveszéllyel, hosszú távon, tartósan pedig számos betegség megnövekedett kockázatával jár együtt” – jegyezte meg Vida doktornő.
A túlsúly is kockázati tényező
Az alvási apnoé gyakoribb az idősebbek és a túlsúlyosak körében. A férfiak rizikója kezdetben nagyobb, a menopauza után azonban a hölgyeké is megnő. Kockázati tényezőt jelenthetnek még a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség is. A vastagabb nyaki zsírréteg, a megnagyobbodott nyelvgyök vagy mandulák, a hátrébb álló állkapocs és a gátolt orrlégzés is ronthat a helyzeten.
„Az alvási apnoénak különböző súlyossági fokait ismerjük” – mutatott rá dr. Vida Zsuzsanna. Ha óránként 5-15 alkalommal ismétlődnek meg a mikroébredések, akkor enyhe, ha 15-30-szor, akkor középsúlyos, ha pedig 30-nál is többször, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk.
Segít a légáramlat
Szakértőnk szerint, ha az alvás nem tölti be a funkcióját, tehát a szervezet regenerálását, felfrissítését – vagyis időben megfelelő mennyiségű alvás után is fáradtan, megviselten ébredsz –, érdemes orvoshoz fordulni. Szakrendelésre a háziorvos is elirányíthat, de természetesen a magánellátásban is fordulhatsz szomnológus szakorvoshoz.
Az alvási apnoé kezelésére sok lehetőség van, ezek a súlyosságtól és a beteg tüneteitől, a társbetegségektől függenek. A súlyos obstruktív alvási apnoé leggyakoribb kezelési módja az úgynevezett pozitív nyomású légsínterápia (CPAP). Ilyenkor a garatot a CPAP készülékből érkező enyhe, pozitív légnyomás tartja nyitva.
A betegeim gyakran kérdezik, hogy ők ilyenkor oxigént kapnak-e. Nem, ez egyszerű, szobai levegő, csak azt kell elérni, hogy bejusson a légutakba, ne tudja elzárni az útját az összeszűkült felső légút. Ezt kell nyitva tartanunk a beteg orra, vagy orra és szája elé helyezett maszkból áramló levegővel. Az érintett számára olyan érzést kelt, mintha fújna a szél a maszkon belül. Hogy valóban kellemes legyen, a készüléket pontosan be kell állítani, ám ha mindez sikerül, a beteg akár már az első éjszaka után is kipihentebben ébredhet” – tette hozzá szakértőnk.