Mindig alszik a gyerek: mi a baja?

Minden ember egy úgynevezett cirkadián, vagyis napi ritmus alapján osztja fel a mindennapjait ébrenlétre és alvásra. Ezt a ciklust több dolog is befolyásolja, köztük az agyalapi mirigyben termelődő melatonin nevű hormon, melyet elsősorban a természetes fény szabályoz. Ugyanis még csukott szemen keresztül is eljut az agyba, eléri a tobozmirigyet, mely a melatonint termeli. Fény hatására szintje lejjebb csökken, vagyis felébredünk.

Abban az esetben, ha sötét van, akkor a melatonin szintje megemelkedik, így elálmosodunk. Természetesen ebbe a folyamatba több minden is beleszól, többek között, hogy az ember mit szokott meg, vagyis hogy mire állt be a „belső órája”.

Újfajta kezelés nyújthat segítséget a bizarr rendellenességben szenvedő betegeknek, akik állandó álmosságtól szenvednek. Hogy mi? Kattintson ide! Az alvás – ébrenlét folyamatára az adenozin nevű, energiatároló anyag is jelentős hatással van. A nap folyamán a szintje folyamatosan emelkedik, és alvás közben bontja le a szervezet. Ez azt is jelenti, hogy hiába próbálunk átállni kevesebb alvásra , ez nem lehetséges, mert az időhiány miatt le nem bontott adenozin folyamatosan halmozódik, azaz valamikor „le kell aludni a többletet”.

Legtöbbször betegség áll az alvási szokások megváltozásában

Gyerekeknél gyakoribb a hiperszomnia , vagyis a túlzott alvásigény, de általában idővel kinövik, ráadásul az, hogy kinek mennyi az alvásigénye, teljesen egyéni. Az alváskutatók szerint egy általános iskolásnak 10-11, míg egy óvodásnak 10-13 óra az ideális alvásmennyiség.

Amennyiben valamiért feltűnően többet alszik gyermekünk a megszokottnál, akkor az legtöbbször betegségre utal, ám fontos, hogy az általában egyéb tünetekkel is jár (láz, torokfájás, orrfolyás, stb), és ha a kór elmúlik, a gyerek meggyógyul, újra visszaáll a napi ritmus.

Hormonális probléma is okozhatja

Pajzsmirigy-alulműködés Ha nincs kísérő tünet, és a sok alvás nem múlik, akkor hormonális bajra gyanakodhat a szülő. Akárcsak a felnőtteknél, úgy a gyerekeknél is leggyakrabban pajzsmirigy-alulműködés húzódik a háttérben. Ebben az esetben ugyanis a szerv nem termel elegendő pajzsmirigyhormont (trijódtironin, T3 és tiroxin, T4), amelynek tünete lehet a fáradékonyság, álmosság is. Szűrése vérvétellel megoldható, és gyógyszerrel sikeresen kezelhető.

IR, PCOS

Általában a felnőttek kapcsán hallani a betegségről, ám gyermekek esetében is előfordulhat. Ekkor a nőivel szemben a férfi hormonok kerülnek túlsúlyba, ami miatt nem megy végbe tökéletesen a tüszőrepedés, és ez cisztákat eredményez, ráadásul az inzulinrezisztencia miatt kezeletlen esetben akár 2-es típusú cukorbetegség is kialakulhat.

A tünetek között a fokozott szőrösödés, menstruációs problémák, pattanásosság mellett a fáradékonyság és az étkezés utáni indokolatlan álmosság és a koncentrációkészség hiánya, nyugtalan alvás, is szerepelhet, így ezek fennállásakor érdemes a betegségre gyanakodni. A diagnózishoz labor és nőgyógyászati vizsgálat is szükséges!

Kortizoltermelődés zavara

Sajnos a stressz a gyerekek életében is erősen jelen van, és ez könnyen okozhat alvászavarokat is. A panasz azonban szorosan összefügghet a mellékvese által termelt stresszhormonként ismert kortizol elégtelen termelődésével is. A tartós stressz leküzdéséhez ugyanis a szervezet folyamatosan több kortizolt termel, melynek hatására a mellékvese egy idő után kifáradhat, így a kezdeti magasabb kortizolszint után mennyisége egyre csökken.

Mi okozhat még túlzott alvásigényt?

• stressz
• kamaszkorral bekövetkező változások
• alvási apnoe
• vérszegénység

Ez is érdekelhet

alvás zokniban

Zokniban aludni jó - most már a szakértők is megerősítették

Veszélyben

Ezért ébredünk fel éjjel 3 órakor rendszeresen

receptfelírás

Gyógyszerfelírás: nagy változás jön a háziorvosi ellátásban

emelkedett húgysavszint

Magas húgysavszint? Ezek a természetes módszerek segíthetnek