Persze a fagyott járdán is éppúgy kell vigyázni, de ha valaki síelni készül , biztos nem ússza meg egy-két aggódó megjegyzés nélkül, hogy "Csak vigyázz, hogy aztán egyben érkezz haza!" A jégről pedig mindenkinek a tenyérnyi liláskék foltok jutnak eszébe.
Ami igazán veszélyes, az sokszor megelőzhető volna
A kisebb zúzódások tulajdonképpen elkerülhetetlenek, valahogy "benne vannak a pakliban", és viszonylag ártalmatlanok is. A súlyosabb balesetek kapcsán azonban szinte mindig kiderül: megelőzhetők lettek volna, ha nem előedzettség és bemelegítés nélkül kezdett volna a "kocasportoló" embert próbáló mutatványba. Ha számot vetett volna erejével és felkészültségével, nem ment volna számára túl nehéz pályára, ha a sebesség-mámornak fegyelmezetten ellen tudott volna állni, és a terepadottságnak, tömegnek megfelelően közlekedett volna. Vagy, ha jó állapotú, ellenőrzött felszerelésben sportolt volna.
Reméljük, még idejében vagyunk, hogy elébe menjünk az idei veszélyeknek. Nézzük hát sorban, mit tehetünk a téli sportok biztonságáért, számolva természetesen azzal is, hogy van, ami a legnagyobb elővigyázatosság mellett is kikerülhetetlen!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szánkó, ródli
Nemcsak a legkisebbek tudnak belefeledkezni a szánkózás örömeibe , a felnőttek is gyerekké válnak, a "lejtő tetején felejtik a veszélyérzetüket". A gyerekeket nem szabad egyedül hagyni a terepen, amit előzőleg be kell járni, ellenőrizni kell, nem fut-e rá betonútra, nincs-e rajta kerülendő farönk, kő, jeges folt. Nem szabad szánkózni sípályán, snowboard-pályán, mert a különböző sportok űzői nem feltétlenül tudják kiszámítani egymás mozgását.
Olyan lejtőn sem szabad lecsúszni, aminek az alját nem ismerjük, vagy nem biztonságosan lankás lefutású, ahol meg lehet állni. Lassabban kell menni tömött pályán, és mindig be kell tartani a biztonságos, legalább 20 méteres követési távolságot. A gyerekeknek is meg kell tanítani ezt, ha más nem, két fa távolságán szemléltetve. Legjellemzőbb szánkós sérülések a törések és agyrázkódások.
Sítalpak és hódeszka
A síelőknél és snowboardozóknál az előzetes edzés , és az aznapi bemelegítés elengedhetetlen. Egy hosszabb ebédszünet után sem árt újra bemelegíteni az elgémberedett izmokat. Különösen a kölcsönfelszereléseknél nagyon fontos, hogy ellenőrizzük a bakancs és a kötés beállításait. A túl könnyen és túl nehezen kioldó kötések egyaránt csúnya balesetek okozói. Nem olyan közvetlen a veszély, de ha a bakancsnak rossz a dőlésszöge, egyes izomcsoportok idő előtt elfáradnak, és a túlfáradás miatt is elvesztheti a kontrollt a sportoló a mozgása felett.
A kényelmetlen bakancs nem csak vízhólyagot, okoz, a fájdalom és különböző kellemetlenségek elveszik a sport örömét, és ingerültté tesznek, ezért nagyon fontos a gondos bakancsválasztás. A szakszerű eladói tanácsokat vegyük figyelembe, de ne hagyjuk magunkat rábeszélni olyan bakancsra, amellyel kapcsolatban már a boltban is kételyeink vannak. Még a tökéletesről is kiderülhet a pályán, hogy valamiért 2-3 nap után felvehetetlen.
A másnapi sportolást készítjük elő, ha minden napot nem sokkal a lecsatolás, átöltözés után meleg lazító fürdővel, zuhanyzással, szaunával zárunk , akár sportkrémmel is megmasszírozzuk az izmokat. A tipikus sítörések sokszor csavartak, gyakori a ficam és rándulás, elsősorban a bokát és a térdet érintik, esetleg kicsavarodik a váll. Az agyrázkódás sem kizárt.
Korcsolya
Csak biztonságos jégen szabad elindulni, a természetes vizeknél különösen fontos ellenőrizni, a helyi hivatalos tájékoztatásból informálódni, hogy megfelelő vastagságú-e a jég. Beszakadt sporttársunk kimentésénél vigyázni kell, nehogy a mentő is beszakadjon, ezért hason csúszva közelítsük meg a lyukat, és a mentést végző személy lábát is jó, ha fogja valaki. A vizes kimentettnek azonnal száraz, meleg ruhára, és meleg takaróra van szüksége, ezért ilyesmi legyen kéznél.
A jég mindig kemény, ezért a térd és könyökvédő, főként kicsiknél a bukósisak jó szolgálatot tehet. Eleséskor megtörténhet, hogy átcsúsznak a kezünkön. A kesztyű sajnos ez ellen nem jó, de a vastagnál mégis nagyobb az esély, hogy egyszerűen megússzuk ezt a balesetet, ezért célszerű kesztyűben csúszkálni, mert csökkenti a sérülés súlyosságát . Minden mesterséges pálya mellett van elsősegély-állomás.
Tipikus sérülések ellátása
A törés többnyire már közvetlenül a baleset után kiderül. A végtag érintésre, tapintásra fájdalmas, nem tud megfelelően mozogni. Gyakran meg is dagad, elmozdult törésnél szembetűnő a deformáció. A szakszerű segítség megérkezéséig a sérült végtag számára biztosítani kell a nyugodt helyzetet, de a rögzítő sín készítését bízzuk szakemberre.
A ficam és rándulás között az alapvető különbség az, hogy ránduláskor a csontok ízületi felszínei visszatérnek eredeti helyzetükbe, ficamnál nem. Az ízület mindkét esetben bevérezhet, duzzadt, fájdalmas lehet. A kificamodott testrész helyretétele szakembert kíván. Az elsősegély a törésnél leírtakkal megegyezik. A rándulást is érdemes megmutatni orvosnak, ez könnyebben gyógyul, ha pihentetjük.
Ez is érdekelhet
Az agyrázkódás ténye nem derül ki mindig azonnal. Gyanú esetén érdemes megfigyelni a balesetes. Ha az érintett esés után, rövidebb-hosszabb időre elveszíti az eszméletét, hányingerre, fejfájásra panaszkodik, azonnal forduljunk orvoshoz. Nagy esés, bukás után ne hagyjunk senkit magára, akkor sem, ha azt mondja, hogy most már biztosan jól van, nem fáj annyira. Különösen meredek lejtőn legyünk egymás mellett legalább a pálya biztonságos aljáig.
Legjobban: