Bár a legtöbben a nyári hónapokra tartogatják a szabadnapjaikat, egy utazás az év bármelyik szakaszában frissítő és pihentető lehet. Csak azt kell eldöntenünk, hogy milyen kikapcsolódást tervezünk: a passzív pihenésre vágyók szívesebben töltik vízparton a szabadnapokat, míg az aktívabbak a hegyesebb vidékekre indulnak túrázni. Más okokból, de mindkettő pozitívan hat az egészségünkre. Lássuk, miért!
Túra a hegyek között
A sétálás önmagában is nagyon egészséges, hiszen az ízületek terhelése nélkül, mégis alaposan átmozgatja az alsó végtagok izomzatát. Már napi negyedóra séta is segít megfelelő szinten tartani a vérnyomást és a vércukorszintet, az agy vérellátásának fokozásával javítja a kognitív funkciókat, és enyhíti a stressz okozta panaszokat is.
Egy dombos-hegyes túrán járva még ennél is jóval összetettebb hatás éri a szervezetünket. Ahhoz, hogy az egyenetlen talajú emelkedőn haladva is megőrizzük az egyensúlyunkat, már jóval több izomcsoport összehangolt munkájára van szükség. Ilyenkor olyan izmokat is munkára késztetünk, amelyeket a hétköznapokon jórészt elhanyagolunk - edzettebbé válhatnak többek között a vázizmaink, amelyeknek az egészséges testtartásban is fontos szerep jut. Egyes kutatások szerint a hepehupás talajon átlagosan 28 százalékkal több energiát használ fel a testünk, mint amikor sík terepen kell közlekednünk, ezért a fogyni vágyóknak is hasznosabb ez a mozgásforma a hagyományos sétánál.
A magaslati levegő az allergiás panaszokat is enyhítheti, hiszen fent jóval tisztább a levegő, és az allergének koncentrációja is jóval kisebb a megszokottnál. Nagyjából másfél kilométeres tengerszint feletti magasságtól a növényzet ritkulni kezd, ami miatt jóval kisebb a pollenterhelés - az allergiások így valóban fellélegezhetnek a magasban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Pihenés a tengerparton
A tengerpart napos strandjára kifeküdve gyorsan elengedjük a hétköznapokat megkeserítő problémáinkat. A pihenés - akár aktív, akár passzív - segíthet enyhíteni a stressz romboló hatásait, ami különösen fontos, hiszen a civilizációs betegségek jelentős részében szerepet játszik az állandó szorongás.
A tengerpart emellett a sókabint vagy a barlangterápiát is kiválthatja. A sós levegő gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatású, így az asztmás allergiás panaszok enyhítésére is szolgálhat. A sós víz fertőtlenítő, a nyálkahártyára pedig regeneráló hatású, ami miatt különböző nőgyógyászati betegségek enyhítésére is szolgálhat. Ráadásul a bőrünknek is jót tesz, így az ekcémával és pikkelysömörrel küzdő betegek számára is jó terápia lehet megmártózni a tengervízben.
Ez is érdekelhet
Pattanásos bőrre is jó hatással lehet a sós víz, hiszen csökkenti a gyulladás mértékét, illetve tisztítja és fertőtleníti a problémás bőrfelületet. Mivel a sós víz hámlasztó hatású, a száraz bőrűeknek is jót tesz, hiszen segít eltávolítani a bőr legfelső, elhalt hámrétegét is. A sós fürdőt követően érdemes lehet egy bőrradírral is kezelni az érintett területet.
Legjobban: