Változó időpontban
Változó tartalommal
Nem maga az egyház találta fel a böjtöt, hanem átvette és továbbfejlesztette a zsidó gyakorlatot, és a görög-római világnak a böjtöléssel kapcsolatos nézeteit - ismertette Sereghy János görög katolikus esperes. A primitív népeknél is volt már böjt. Ők gyógyulást vártak tőle, mind testileg, mind lelkileg. Voltak olyan táplálékok (például a totem-állat húsa), melyeknek démoni erőket tulajdonítottak, ezért nem fogyasztották azokat.
A böjtölés egyik célja a démonoktól való megszabadulás volt, a másik pedig, hogy erősítő hatást reméltek tőle. Régen az orvostudományban azt várták a böjttől, hogy meggyógyítja az embert, így az volt a gyakorlat, hogy mielőtt bevették volna a gyógyszereket, varázsszereket, előtte böjtölni kellett, mert így nagyobb volt a hatás. A görög filozófiai iskolák a szellem megtisztulását, a belső elégedettséget, a szabadságot, és a boldogságot is elvárták a böjttől. Az Ószövetségben rendkívüli helye és szerepe van a böjtnek, amelynek a lényege az önmegtagadás. A bibliai ember úgy böjtölt, hogy egész nap nem evett. Az ilyen böjttel vallási tettet vitt véghez, mivel a táplálékot Isten ajándékának tartotta. Az ok nagyon sokféle lehetett. Dávid király például szigorú böjtöt tartott, amikor Urija feleségétől született gyermeke beteg lett. A zsidók böjtöltek akkor is, ha valamilyen nemzeti balszerencse érte őket, így például Mózes és Illés negyven napig tartott böjtöt. Az Újszövetség szerint Jézus, mielőtt megkezdte volna nyilvános működését, kiment a pusztába, és negyven nap és negyven éjjel böjtölt, hogy megmutassa, hogy a böjt által fel tudjuk venni az ördög ellen a küzdelmet - idézte fel a vallási indíttatású böjthöz kapcsolódó legfontosabb hagyományokat az esperes.
Egyházi böjt
Az egyházi böjt lényegéhez három dolog tartozik: bizonyos ételektől való tartózkodás, a többszöri jóllakástól való tartózkodás és a meghatározott időben való étkezés. Az ételektől való tartózkodás az egyház előírásai szerint lehet: a tejes, vajas és tojásos eledelekre korlátozott étkezés, a halakra, borra, olajra és az ezekből készült eledelekre korlátozott böjt, az olajra, borra és az ezekből készített eledelekre szorított böjt, valamint a száraz böjt kenyéren és vízen sóval és nyers eledelekkel.
A többi nagy világvallás is ismeri a böjtöt, de az mindegyik esetében mást és mást jelent. A brahmanizmus szerint böjt idején húst egyáltalán nem fogyaszthatnak, csak növényi eredetű élelmiszereket. A buddhizmus a borfogyasztást tiltja. Az iszlám vallásban azt jelenti a böjt, hogy semmiféle táplálékot nem vesznek magukhoz reggeltől estig, vagyis attól a pillanattól, amikor egy fehér fonalat meg lehet különböztetni egy feketétől, estig, amikor ez a különbség már nem észrevehető. Ebben az időben mellőzik a dohány és az illatszerek használatát, s megtartóztatják magukat a nemi kapcsolatoktól is. Tilos a sertéshús, bor és szeszes italok fogyasztása. A judaizmusban törvény szabályozza az étkezést, tilos fogyasztani bizonyos növényeket és állatokat.
Ésszerű felmentések
A böjt tilalma kezdettől nem mindenkire nézve volt kötelező vagy ajánlott. Már az ószövetségi előírásokban is törvény szabályozta, hogy egy ember mely életkorban kezdje megtartani. A kilenc évnél fiatalabb gyermekek nem böjtölhettek. A lányoknak tizenkét, a fiúknak tizenhárom éves koruktól kezdve kellett úgy tartani a böjtöt, ahogyan egy felnőttnek. A zsidók legszigorúbb, Jóm Kippur-i (Engesztelés Napja) böjtjét csak abban az esetben volt szabad megtörni, ha valaki életveszélyes betegségben szenvedett.
A keresztény egyház a szigorú böjti fegyelmet már a középkor óta többször enyhítette. Így fel vannak mentve a böjt alól a testi munkát végzők és az utazók. Ez akkor is érvényes, ha a munka a böjt mellett is elviselhető lenne, vagy az utazásra nem is volt szükség, tehát egy kirándulás alatt sem kell megtartani a pénteki hústilalmat. Az abszolutizmus korától kezdve engedélyezték a húsevést szerda, péntek és szombat kivételével. A böjt alól felmentést kaptak régen és kapnak ma is a kismamák és a beteg emberek, de ez nem azt jelenti, hogy nem tarthatják meg - mutatta be az egyházi szokásokat Sereghy János.
Egészséges-e a böjt?
Sokan úgy vélik, hogy az egyházi felszólításra végzett böjt tulajdonképpen egyfajta népegészségügyi előírás, ami (a szokás kialakulásakor, a sok évszázaddal ezelőtti, korabeli tudományosságnak megfelelően) a hívek életvitelét volt hivatkozva befolyásolni, segítve egészségüket karbantartani. Megerősíti ezt a véleményt, hogy a böjt, vagyis az étrendi megszorítással járó, csökkentett energia-bevitelű diéta, tisztítókúra részeként ma reneszánszát éli. A táplálékmegvonástól a koplalásig a formáját és előírásait tekintve sokféle lehet, de tény, hogy körültekintően, orvosi ellenőrzés mellett, rövid ideig, szakszerűen alkalmazva a gyógyító kezelés, megelőzés része lehet. A böjt különösen hatékonyan segítheti, egészítheti ki például a magas vérnyomás, a magas vérzsírszintek, a köszvény, az ízületi gyulladások, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a vastagbélgyulladás, és számos más betegség kezelését. A szakértők azonban felhívják a figyelmet, hogy a böjt nem való mindenkinek, így nem szabad böjtölni például terhes nőknek, szívelégtelenségben, máj, vagy veseelégtelenségben szenvedőknek, pszichés betegeknek.
Fogyókúrára nem ajánlott!
A nulla-diétát, a koplalást (amikor a beteg alig vagy egyáltalán nem fogyaszt energiahordozó tápanyagokat, és csak folyadék- és vitaminpótlást kap) a súlyos mellékhatásai és hosszú távú eredménytelensége miatt ma már az orvosok nem ajánlják. Ugyanakkor az alacsony kalóriabevitellel járó diétának, a VLCD-nek meg lehet a helye a kóros elhízás kezelésében, de a szakemberek ezt csak orvosi, dietetikusi ellenőrzés mellett, leginkább intézeti körülmények között, alapos orvosi kivizsgálás után tartják elfogadhatónak. Ilyenkor a napi 500-800 körüli kalóriamennyiségű étrendet állítanak össze, amely fehérjebevitelen alapszik (húsok, halak, szárnyasok, sovány tejtermékek), kiegészítve zöldségekkel, és gondoskodnak a vitaminok, ásványi anyagok pótlásáról is. Beépíthetik például egy hosszabb távú, teljes életmódváltozást is kialakító testsúlycsökkentő diétába, annak egy hetes bevezetéseként alkalmazva (Szent Imre Kórház Lipid Részlegének módszere). Ilyenkor az első lépés egy teljes körű orvosi állapotfelmérés, kivizsgálás. Ha nincs kizáró ok, egy 7-10 napos bevezető szakaszban alkalmazzák a VLCD-t, amely 4-5 kg fogyást is eredményezhet. Ez a sikerélmény segítheti a későbbiekben a könnyített, 1200-1500 kalória-bevitelt engedélyező, otthoni diéta betartását.
Méregtelenítés, tisztulás
Az alternatív orvoslás, sőt, a szépészeti ipar is felfedezte magának manapság a böjtöt, külföldön különösen egész szanatóriumok, klinikák épülnek rá. Ezekben erre szakosodott orvosok irányítják a kúrát, testi tisztulást, méregtelenítést remélve tőle, hiszen a táplálékbevitel visszaszorításával és az ürítési folyamatok serkentésével a szervezet méreganyag-egyenlege javul. Otthon, szakszerű felügyelet nélkül azonban csak egy-egy napos, vagy legfeljebb egy hétvégére kiterjedő böjtöt ajánlatos tartani, annál hosszabb ideig tartó radikális táplálékmegvonás már csak orvosi ellenőrzés mellett, indokolt esetben tartandó!
Nagyon egészséges a heti egy böjtnap. Akár munka mellett is tartható, és a szervezet érezhetően megkönnyebbül tőle. Vigyázni kell azonban, hogy folyadékot bőségesen vegyünk magunkhoz! Ez lehet leves, hozzáadott cukor nélküli gyümölcs- és zöldséglé, ásványvíz, gyógytea. Nagyobb lelkierő kell egy-egy hétvégi kúrához, de annak, aki munka mellett nem mer ilyenbe belevágni, talán könnyebben megy a lemondás, ha otthon pihenhet közben. Aki rendszeresen böjtnapot tart, érdemes az életmódját a többi napokon is kicsit megreformálni, ehhez igazítani, könnyíteni az étkezésén. A koplalást a nagy evészetekkel váltogatni ugyanis biztosan nem tesz jót, fejfájást, emésztési zavarokat, epepanaszokat okozhat, felborítja az egyensúlyt. Böjt után csak fokozatosan kezdjük el újra a szokott táplálékbevitelt. Ha például valaki egy napra víznapot tartott, zöldség- és gyümölcslével, majd valami könnyű szilárd étellel térjen vissza a szokásos étrendjéhez.