A táncosnak a teste a munkaeszköze, de vajon összehangoltan dolgozik-e az aggyal? A Kaliforniai Egyetem új kutatása szerint a professzionális táncosok érzelmileg nincsenek annyira szinkronban a testükkel, mint azok, akik rendszeresen meditálnak. A beszámoló az Emotion című folyóiratban olvasható.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a meditációt végzők és a profi táncosok érzelmei mennyire követik le a test változásait, például a légzést és a szívverést. Úgy találták, hogy a táncosok elképesztően sok időt töltenek azzal, hogy minél inkább testtudatosan és kontrolláltan mozogjanak egy átlagos, hétköznapi emberhez képest, ezzel szemben például a Vipassana meditáció híveinél ez a törekvés még erőteljesebb. A módszer a légzésre, a szívverése, a gondolatokra és az ítélkezésmentes érzelmekre összpontosít ugyanis.
"Az érzelmekről úgy beszélünk, mintha azok szoros kapcsolatban állnának a testünkkel, például, mikor azt mondjuk, hogy összetört a szívünk - mondta Robert Leneson, a UC Berkeley pszichológia professzora, a tanulmány vezető szerzője. - Szerettük volna pontosan megmérni, hogy mennyire szoros ez a kapcsolat, és azt láttuk, hogy a meditálók esetében sokkal erőteljesebb."
Az eredmények új utat nyitnak az ész-test kapcsolat terén. Korábbi tanulmányok már több testi és lelki betegséget hoztak összefüggésbe a test és az elme disszonanciájával. "Történt már olyan, hogy hazaért a munkából, és majd szétszakadt a feje a fájdalomtól? - tette fel a kérdést Jocelyn Sze, a klinikai tudományok doktorandusz hallgatója. - A fájdalom valószínűleg a nap során keletkezett, de egy ideig az ember képes arra, hogy ne vegyen róla tudomást, hogy teljesíteni tudja a kötelességét."
A kutatók rámutattak arra is, hogy a meditációt is egyre gyakrabban használják testi és lelki problémák kezelésére. "Úgy véljük, hogy a meditáció azért előnyös, mert képes fokozni az összeköttetést a test és az érzelmek között" - mondta Levenson. A kísérlethez 21-21 táncos és meditáló önkéntest toboroztak. A kontrollcsoport 21 közepesen aktív felnőttből állt, akik nem táncoltak, nem meditáltak, nem végeztek Pilates tornát, és nem sportoltak soha versenyszerűen. A 18-40 év közötti résztvevők testére elektródákat helyeztek, hogy megmérjék reakcióikat, miközben filmekből vett érzelmes jeleneteket mutattak nekik, és egy skálán kellett megjelölniük az érzéseiket.
Habár minden résztvevő hasonló érzelmi reakciókat adott a bejátszásokra, a meditálóknál erősebb volt a korreláció a kimondott érzelmek és a szívverés között. Meglepő módon a táncosok és a kontrollcsoport eredménye között csak minimális eltérés mutatkozott. A kutatók azt feltételezik, hogy a táncosok megtanulják, miként irányítsák a figyelmüket az időre, a zenére, a helyre és az izmaikra, hogy jobban tisztában legyenek a testtónusukkal és a testtartásukkal. Ezzel ellentétben a meditálók megtanulnak odafigyelni a zsigeri érzetekre, így jobban tudatában vannak belső szerveik működésének is.