A hasi fájdalom az a kínzó érzés, ami a mellkas és a kismedencei régió között jelentkezik. Lehet görcsös, éles vagy akár tompa is. Attól függően, hogy milyen gyorsan kezdődik, és meddig tart, három típusát különböztetjük meg:
- az akutfájdalomnéhány óra vagy nap alatt alakul ki, és egyéb tünetekkel is járhat,
- a krónikus fájdalom hosszabb ideig - hetekig, hónapokig vagy akár még tovább - tarthat, és hol jobban, hol kevésbé érezhető,
- a progresszív fájdalom pedig idővel rosszabbodik, és gyakran más szimptómákkal együtt jelentkezik.
IBS vagy gyomorfekély a háttérben
Akár enyhe fájdalomról van szó, akár komoly görcsökről, a hasfájásnak számos oka lehet. Állhat a háttérben egyebek mellett emésztési zavar, székrekedés, enterovírus-fertőzés vagy a menstruáció. Ugyancsak előfordulhat, hogy irritábilis bél szindróma ( IBS ), Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, ételmérgezés, ételallergia, húgyúti fertőzés, izomhúzódás okozza a panaszt. Jelentkezhet akkor is, ha laktózérzékenyek vagyunk, illetve, ha gyomor- vagy nyombélfekélyünk, esetleg kismedencei gyulladásunk van. Szintén a lehetséges mögöttes tényezők között szerepel a sérv, az epe- vagy vesekő, az endometriózis, a refluxbetegség, a vakbélgyulladás, a bélelzáródás, a hasnyálmirigy-gyulladás, a petefészekrák vagy -ciszták, és az epehólyag-gyulladás.
Ilyenkor kell orvoshoz fordulni
Általánosságban elmondható, hogy enyhe fájdalom esetén nem kell orvoshoz menni, hiszen a kellemetlenség jellemzően hamar elmúlik. Előfordulhat azonban, hogy szakember segítségére van szükségünk. Amennyiben a fájdalom nagyon erős, hosszú időn keresztül fennáll, vagy időről időre visszatér, forduljunk orvoshoz. Akkor is ez a legokosabb lépés, ha a fájdalom mellett lázasak vagyunk, hasmenésünk van, a kiszáradás jelei (ritka vizelés, sötét színű vizelet, erős szomjúság) mutatkoznak rajtunk, hányunk, fájdalmat érzünk pisilés közben, esetleg nagyon gyakran kell vizelnünk, illetve, ha hasi nyomásérzékenységet tapasztalunk.
Lehet, hogy refluxod van? Ez a 7 kérdés segít tisztázni a panaszaid okát
Más tünetek is jelezhetik, hogy olyan problémánk van, ami mihamarabbi kezelést igényel. Azonnal jelentkezzünk be egy szakemberhez, ha a hasi fájdalom mellett vért hányunk, véres vagy fekete színű a székletünk, gyakran hányunk, megduzzadt a hasunk, elsárgul a bőrünk, esetleg látszólag ok nélkül fogyunk. Ha a hasunk azért fáj, mert nemrég azon a területen sérültünk meg, esetleg mellkasi fájdalmaink vannak, hívjunk mentőt.
Mi történik a rendelőben?
A fájdalom forrásának megtalálása érdekében az orvos először fizikális vizsgálatot végez, amelynek során óvatosan megnyomkodja a hasunkat, hogy ellenőrizze, érzékeny-e valahol, esetleg meg van-e duzzadva. Azt, hogy szükség van-e további vizsgálatokra, és ha igen, egészen pontosan milyenekre, a fizikális vizsgálat, a fájdalom súlyossága, illetve "elhelyezkedése" alapján dönti el a szakember. A képalkotó vizsgálatok - mint például az MRI, az ultrahang és a röntgen - arra szolgálnak, hogy fel lehessen mérni a hasüregben lévő szervek, szövetek és egyéb struktúrák állapotát. Bizonyos esetekben indokolt lehet még a vastagbél- és/vagy gyomortükrözés elvégzése is, illetve fertőzés gyanúja esetén vér-, vizelet- és székletmintát is kérhet az orvos.
A terápia részletei
A hasfájás kezelése a kiváltó októl függ: történhet gyógyszerrel (például gyulladáscsökkentők, bélgázosság, görcsök, székrekedés , hasmenés ellen ható szerek), de, ha egy adott szerv állapota annyira súlyos, akár műtétre is sor kerülhet. A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, például az aszpirin és az ibuprofen irritálhatják a gyomrunkat, és a fájdalmat is erősíthetik, így csak akkor kezdjünk el szedni ilyen készítményeket, ha az orvosunk kifejezetten javasolja a használatukat. Az otthoni gyógymódok közül a melegítő párna használata és a kamilla-, valamint a mentatea fogyasztása ajánlott: előbbi enyhítheti a fájdalmat, míg utóbbiak a puffadást csökkentik. És bár a hasi fájdalom nem minden formája megelőzhető, a kialakulás kockázatát minimalizálhatjuk némi odafigyeléssel:
Ez is érdekelhet
- Együnk lassan, és rágjuk meg alaposan az ételt.
- Figyeljünk arra, hogy mindig elegendő mennyiségű folyadékot igyunk.
- Inkább gyakrabban együnk, kisebb adagokat.
- Mellőzzük azokat az ételeket, amelyektől emésztési zavaraink lehetnek.
- Próbáljuk meg kerülni a stresszt, vagy, ha ez nem sikerül, tanuljuk meg kezelni.
- Alkoholt és koffeint csak kis mennyiségben fogyasszunk.
- Mozogjunk rendszeresen. Étkezés után például kifejezetten jót tehet egy rövid, kellemes tempójú séta.
Legjobban:
Legrosszabbul: