A hasi fájdalom az a kínzó érzés, ami a mellkas és a kismedencei régió között jelentkezik. Lehet görcsös, éles vagy akár tompa is. Attól függően, hogy milyen gyorsan kezdődik, és meddig tart, három típusát különböztetjük meg:
- az akutfájdalomnéhány óra vagy nap alatt alakul ki, és egyéb tünetekkel is járhat,
- a krónikus fájdalom hosszabb ideig - hetekig, hónapokig vagy akár még tovább - tarthat, és hol jobban, hol kevésbé érezhető,
- a progresszív fájdalom pedig idővel rosszabbodik, és gyakran más szimptómákkal együtt jelentkezik.
IBS vagy gyomorfekély a háttérben
Akár enyhe fájdalomról van szó, akár komoly görcsökről, a hasfájásnak számos oka lehet. Állhat a háttérben egyebek mellett emésztési zavar, székrekedés, enterovírus-fertőzés vagy a menstruáció. Ugyancsak előfordulhat, hogy irritábilis bél szindróma ( IBS ), Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, ételmérgezés, ételallergia, húgyúti fertőzés, izomhúzódás okozza a panaszt. Jelentkezhet akkor is, ha laktózérzékenyek vagyunk, illetve, ha gyomor- vagy nyombélfekélyünk, esetleg kismedencei gyulladásunk van. Szintén a lehetséges mögöttes tényezők között szerepel a sérv, az epe- vagy vesekő, az endometriózis, a refluxbetegség, a vakbélgyulladás, a bélelzáródás, a hasnyálmirigy-gyulladás, a petefészekrák vagy -ciszták, és az epehólyag-gyulladás.
Ilyenkor kell orvoshoz fordulni
Általánosságban elmondható, hogy enyhe fájdalom esetén nem kell orvoshoz menni, hiszen a kellemetlenség jellemzően hamar elmúlik. Előfordulhat azonban, hogy szakember segítségére van szükségünk. Amennyiben a fájdalom nagyon erős, hosszú időn keresztül fennáll, vagy időről időre visszatér, forduljunk orvoshoz. Akkor is ez a legokosabb lépés, ha a fájdalom mellett lázasak vagyunk, hasmenésünk van, a kiszáradás jelei (ritka vizelés, sötét színű vizelet, erős szomjúság) mutatkoznak rajtunk, hányunk, fájdalmat érzünk pisilés közben, esetleg nagyon gyakran kell vizelnünk, illetve, ha hasi nyomásérzékenységet tapasztalunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Más tünetek is jelezhetik, hogy olyan problémánk van, ami mihamarabbi kezelést igényel. Azonnal jelentkezzünk be egy szakemberhez, ha a hasi fájdalom mellett vért hányunk, véres vagy fekete színű a székletünk, gyakran hányunk, megduzzadt a hasunk, elsárgul a bőrünk, esetleg látszólag ok nélkül fogyunk. Ha a hasunk azért fáj, mert nemrég azon a területen sérültünk meg, esetleg mellkasi fájdalmaink vannak, hívjunk mentőt.
Mi történik a rendelőben?
A fájdalom forrásának megtalálása érdekében az orvos először fizikális vizsgálatot végez, amelynek során óvatosan megnyomkodja a hasunkat, hogy ellenőrizze, érzékeny-e valahol, esetleg meg van-e duzzadva. Azt, hogy szükség van-e további vizsgálatokra, és ha igen, egészen pontosan milyenekre, a fizikális vizsgálat, a fájdalom súlyossága, illetve "elhelyezkedése" alapján dönti el a szakember. A képalkotó vizsgálatok - mint például az MRI, az ultrahang és a röntgen - arra szolgálnak, hogy fel lehessen mérni a hasüregben lévő szervek, szövetek és egyéb struktúrák állapotát. Bizonyos esetekben indokolt lehet még a vastagbél- és/vagy gyomortükrözés elvégzése is, illetve fertőzés gyanúja esetén vér-, vizelet- és székletmintát is kérhet az orvos.
A terápia részletei
A hasfájás kezelése a kiváltó októl függ: történhet gyógyszerrel (például gyulladáscsökkentők, bélgázosság, görcsök, székrekedés , hasmenés ellen ható szerek), de, ha egy adott szerv állapota annyira súlyos, akár műtétre is sor kerülhet. A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, például az aszpirin és az ibuprofen irritálhatják a gyomrunkat, és a fájdalmat is erősíthetik, így csak akkor kezdjünk el szedni ilyen készítményeket, ha az orvosunk kifejezetten javasolja a használatukat. Az otthoni gyógymódok közül a melegítő párna használata és a kamilla-, valamint a mentatea fogyasztása ajánlott: előbbi enyhítheti a fájdalmat, míg utóbbiak a puffadást csökkentik. És bár a hasi fájdalom nem minden formája megelőzhető, a kialakulás kockázatát minimalizálhatjuk némi odafigyeléssel:
Ez is érdekelhet
- Együnk lassan, és rágjuk meg alaposan az ételt.
- Figyeljünk arra, hogy mindig elegendő mennyiségű folyadékot igyunk.
- Inkább gyakrabban együnk, kisebb adagokat.
- Mellőzzük azokat az ételeket, amelyektől emésztési zavaraink lehetnek.
- Próbáljuk meg kerülni a stresszt, vagy, ha ez nem sikerül, tanuljuk meg kezelni.
- Alkoholt és koffeint csak kis mennyiségben fogyasszunk.
- Mozogjunk rendszeresen. Étkezés után például kifejezetten jót tehet egy rövid, kellemes tempójú séta.
Legjobban: