A modern helyreállító jóga B.K.S. Iyengartól származik, aki egy külön jógatípus névadója is. Iyengar azt javasolta a tanítványainak, hogy használjanak segédeszközöket ahhoz, hogy az ászanákat (pózokat) minél tökéletesebben végrehajthassák. Ez pedig segíthet abban, hogy az ászanákat túlzott megerőltetés vagy sérülés veszélye nélkül kitartsuk.
A helyreállító jógánál jelentősen csökkenhet a fájdalom rizikója is. Használhatunk például speciális "téglákat", amelyekre támaszkodhatunk, öveket vagy pántokat, de emellett akár székeket, padokat, vagy akár a falat is. Egyéb jógatípusokkal összehasonlítva sokkal lassabb, több odafigyelést és koncentrációt igényel, de ez az izmok kíméletes, de hatékony igénybevételét teszi lehetővé.
A lassú és nagy koncentrációt igénylő gyakorlatok segítenek "kiüríteni" az agyat, ennek köszönhetően csökkenti a szorongást, a stressz tüneteit, növeli a testtudatot, és az álmatlanság ellen is hatásos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A helyreállító jóga során alkalmazott bizonyos gyakorlatok jótékonyan hathatnak egyes testrészekre, például a csípőre, a derékra vagy a hátra, és így csökkenthetik akár a krónikus fájdalmat is. A helyreállító jógát bármely korosztályba tartozók elkezdhetik, akár az idősebbek is, akik valamilyen krónikus betegséggel küzdenek, esetleg baleset vagy sérülés után lábadoznak.
Nagy előnye, hogy egyszerű ászanákból áll, és könnyen megtanulható. A helyzeteket akár 10 percig is kitarthatjuk. Mivel a helyzetek segítenek ellazulni, relaxálni, érdemes őket egy nehéz, stresszes nap után gyakorolni.
A leggyakoribb ászanák
A párnával vagy takaróval alátámasztott gyermek póz:
A lazító, relaxáló hatású hullapóz:
A lábakat a falnak támasztva:
