A vízzel való gyógyítást , illetve a fürdőzés egészségünkre gyakorolt kedvező hatásait már az ókorban is ismerték, a középkorban azonban visszaesett ennek a népszerűsége. Az 1800-as években azonban egyre több figyelmet fordítottak a vízzel való gyógyításra, egyre több termálforrást fedeztek fel, és nagy népszerűségnek örvendtek az ezek közélébe épített gyógyfürdők is.
A balneoterápia a gyógyfürdőzés, a gyógyvizekkel való kezelés tudományát jelenti. A balneoterápia szinte mindig termálforrásokhoz kötődik, és a kezelések között találhatjuk többek között (a tulajdonképpeni fürdőzésen kívül) az ivókúrákat, a vizes masszírozást vagy a vízben történő relaxációt is. A jód , az arzén és a bróm.
Ezek az oldott anyagok képesek felszívódni a bőrön keresztül, és számos betegségre nagyon jó hatással vannak. A gyógyító hatást kiegészítheti a víz kellemes melegsége, illetve az, hogy a víz felhajtóerejének köszönhetően az ízületekre kisebb nyomás nehezedik. Ezért a gyógyfürdőzés igen jó hatással van a különböző mozgásszervi zavarokra. Javasolhatnak balneoterápiát például ízületi bántalmakban szenvedőknek, bőrbetegeknek, fibromyalgiával küzdőknek.
A balneoterápiát ritkábban szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek, depressziósoknak, derékfájósoknak, álmatlanságban szenvedőknek is javasolhatják. A fürdőzést kiegészítheti ivókúra , melyet például emésztési zavarokra, nőgyógyászati problémákra, vesebetegségekre. Bizonyos gyógyvizek be is lélegezhetőek, például párásító készüléken keresztül, ezt asztmásoknak, krónikus légzőszervi betegségekben szenvedőknek szokták ajánlani.
A balneoterápia hatásossága elsősorban a már említett oldott ásványi anyagokban keresendő. A fürdőzés során a magas ásványianyag-tartalmú víz csökkentheti a gyulladást, enyhíti a fájdalmakat, stimulálja az immunrendszert, és serkenti a szervezet saját öngyógyító folyamatait is. A meleg víznek önmagában is jó hatása van a testünkre, például növeli a vérben a béta-endorfin nevű vegyület arányát, mely egy természetes fájdalomcsillapító,. A vízbe merülés hatására a nyomás is megváltozik a testünkben, ez pedig csökkenti az ödémákat , a duzzanatokat.
A balneoterápiával szoros kapcsolatban áll az úgynevezett thalassoterápia, vagyis a tengervíz gyógyászati felhasználása. Állítólag már Kleopátra is lelkesedett a tengeri fürdőzésért, mások viszont úgy gondolják, hogy a tenger gyógyító hatására csak a 18. században figyeltek fel francia és brit tudósok. A tengervíz magnéziumban, káliumban, kalciumban, nátriumban, jódban gazdag, ezek képesek a bőrön keresztül felszívódni, és gyógyító hatásukat kifejteni.
Mielőtt fürdőterápián veszünk részt, mindenképpen konzultáljunk szakorvossal, aki nemcsak azt mondhatja meg, hogy milyen vízben (vagyis melyik fürdőben) javasolt megkezdenünk a terápiát, de abban is segítségünkre lehet, hogy milyen egyéb kezelésekre, például masszázsra, súlyfürdőre vagy mozgásterápiára lehet szükségünk. A fürdőzésnél különösen körültekintőnek kell lennie a várandós, illetve szoptató kismamáknak.