A galagonya a rózsafélék családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség. A Kárpát-medencében négy faja is őshonos: a fekete, a rózsaképű, az egybibés és a cseregalagonya. Általában tövises cserjék formájában vagy akár 2-3 méter magasra is megnövő, szerteágazó tüskés ágú faként találkozhatunk vele.
A galagonya május-júniusban virágzik, termését általában októberben szokták szedni. Virága fehér és illatos, termése pedig a Maloideae alcsaládra jellemző almatermés, amely a vacok megduzzadásával keletkezik.
Jótékony hatásai
A növény szívre gyakorolt jótékony hatását már a 19-20. században igazolták. A galagonya flavonoidokat (vitexint, hiperozidot, rutint), aminszármazékokat (feniletilamint, tiramint), proantocianidokat és triterpéneket tartalmaz. Bizonyított szíverősítő és szívnyugtató hatása javítja a szívizomsejtek aktivitását, serkenti a szívizom vérellátását. Ezen kívül gátolja az érelmeszesedés kialakulását, segít a vérkeringési problémák enyhítésében. A növényből készült tea értágító és vérnyomáscsökkentő hatással bír, fogyasztása ajánlott a koszorúér-betegségben szenvedőknek.
Változókorba lépőknek is hasznos segítség lehet, ugyanis segít csökkenteni a hőhullámokat, a stresszt és a hangulatváltozásokat.
Hogyan fogyasszuk?
Felhasználhatjuk a növény virágos hajtásvégeit és a termését is. A virágos hajtásvégből készítsünk forrázatot, áztassuk 15 percig, majd szűrjük le. Szívpanaszok esetén naponta 2-3 csészével is ihatunk belőle, nyugtatóként pedig lefekvés előtt igyunk egy pohárral.
Terméséből egészséges lekvárt lehet készíteni. Nincs másra szükség, min körülbelül 1 galagonyabogyóra, vízre és cukorra. A bogyókat nyomkodjuk szét főzés előtt, és öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje egyharmadáig. Ezután adjuk hozzá a cukrot, és főzzük puhára. Szitán törjük át, majd lassú tűzön sűrítsük állandó kevergetés mellett. Végül nincs más hátra, mint hogy gőzöléssel tartósítsuk.