Gyakorlatilag teljes az egyetértés az orvosok és a természetgyógyászok között, hogy bizonyos gyógynövények jó lehetőséget jelentenek enyhe tünetek vagy betegségek kezelésére. Az egyik leggyakrabban használt gyógynövény , a kamillavirág évszázadok óta része a házipatikáknak, és nemcsak gyulladáscsökkentőként, hanem elalvást segítő teákhoz is gyakran alkalmazzák. Ennek járt utána a Michigani Egyetem egyik kutatócsoportja, amely klinikai vizsgálati körülmények között értékelte a kamillakivonat hatékonyságát alvászavarban szenvedő felnőtteknél. Bár a vizsgálat nem mutatott ki egyértelmű hatékonyságot, mindez nem befolyásolja a kamilla széleskörű elterjedtségét és kedvelt használatát.
A borsmentaolaj hatékonyságát is klinikai körülmények között vizsgálták irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél, amely pozitív eredménnyel zárult, vagyis jó megoldás lehet ezen szerteágazó tünetekkel rendelkező betegcsoport számára. Csakúgy, mint a gyömbér a kismamák reggeli émelygésének csökkentésére. Hosszasan sorolhatnánk a több száz gyógynövényt, ahol a hatékonyság a többszöri használaton alapul, amelyet vagy sikerült klinikai körülmények között kimutatni, vagy nem.
A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vizsgálatba bevont gyógynövényeknél állandó hatóanyagtartalmú, ellenőrzött tisztaságú és vegyszermentes kivonatukat használták fel, amelyet laboratóriumi körülmények között állítottak elő, és folyamatosan ellenőriztek, így biztosítva a megbízható eredményt a különböző pácienseknél. Mindezt azonban a különböző betakarítású gyógynövények szárított, zacskós változata nem tudja biztosítani, hiszen kémiai összetételük, hatóanyagtartalmuk nem állandó, hanem folyamatosan más és más; függ a termesztés körülményeitől, a csapadékmennyiségtől, a napfénytől és a tápanyagmennyiségtől is.
Lényegében itt is arról van szó, mint minden más növénynél: a szőlőnek például évente változhat a cukor-, a sav- és az ásványianyag-tartalma. És amíg a szőlőnél sem örülünk a csökkent cukortartalomnak, addig a gyógynövényeknél még kevésbé jó a változó összetétel, nem beszélve az esetleges, talajból vagy csapadékból felszívott, a környezetben előforduló egyéb vegyületekre, vegyszerekre.
A természetes nem mindig előny
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bár ezeket a gyógynövényeket gyógyításra szánjuk, mivel nem minősülnek gyógyszernek, nem vetik alá őket olyan szigorú ellenőrzésnek, mint a laboratóriumi körülmények között előállított szereket. Ezért ebben az esetben a gyógynövényekre maradéktalanul igaz "természetes" jelző nem jelent egyértelműen előnyt még akkor sem, ha nagyon sokan így gondolják. Nézzük meg alaposan, hogy honnan, melyik országból származik a gyógynövény, és ha olyan országban termesztették, ahol a környezetvédelem még gyermekcipőben jár, inkább válasszunk más terméket! Ha valahol, akkor itt igazán van létjogosultsága a biotermesztésű növényeknek.
Szerencsére a legtöbb gyógynövénynél a terápiás dózis olyan messze van a mérgező mennyiségtől, hogy a fent említett hatóanyag-ingadozás nem jelent problémát. Ahol pedig nem így van, ott a gyógyszeripar már átvette a hatóanyagok felhasználást a füvesemberektől: például a gyűszűvirág esetében, ahol a digitálisz nevű hatóanyag nagyon kis mennyiségben használt gyógyszer a szívelégtelenség kezelésére, míg nagy dózisú főzete a középkori kriminalisztika gyakori szereplője volt.
A jövő gyógyszerei
A gyógyszeripar által kibocsájtott gyógyszerek sem tisztán "művi" termékek, hiszen a gyógyszeripar előszeretettel kutatja és használja a természetes anyagokat. Modern kutatások egyik kedvelt színtere az esőerdők gazdag élővilága, hiszen az itt felelhető gazdag élővilág számtalan felfedezetlen és kiaknázatlan lehetőséget rejt a jövő gyógyszerkutatóinak. Sokkal egyszerűbb a meglevő vegyületeken továbbdolgozni, mint a nulláról indulva felfedezni valamit.
A természet bölcsessége sokszor jó kiindulási alap, amelyen azután továbbdolgoznak: az alapvegyület kémiai módosításaival növelni tudják a hatékonyságot, csökkenteni a mellékhatásokat, és biztosítani az állandó minőségű gyártást - ha a klinikai vizsgálatokban igazolták nemcsak a hatékonyságot, de a biztonságosságot is. Így a modern gyógyszerek a természet leleményességét ötvözik az emberi tudással, létrehozva jobb és hatékonyabb gyógyszereket.
Rehabilitált mérgek
Jó példa a természet-gyógyszeripar hatékony együttműködésére a mérgek, amelyeket "rehabilitáltak", és mióta képesek vagyunk nagyon kis mennyiségeket (a milligramm tört részeit) is megbízhatóan előállítani, azóta ezek a vegyületek bevonultak az orvosok eszköztárába. Ilyen például a már említett digitálisz toxin vagy a nadragulyagyökérből kivont atropin. És a sorból némileg kilóg a warfarin nevű anyag, amelyet először rágcsálóirtásra használtak. A vegyület megnyújtja az alvadási időt, ami az egymást harapdáló patkányok esetében végzetes vérzést okozott. Viszont ez a hatás nagyon előnyös azoknál a betegeknél, akiknél az alvadásgátlás a terápia része. Bár ma már létezik modernebb vegyület is, a warfarint ma is használják alvadásgátlónak, ami jó példa arra, hogy egy vegyület hatása lehet kívánt hatás vagy mellékhatás is - attól függően, hogy milyen célra alkalmazzuk.
Ez is érdekelhet
Visszatérve a gyógynövényekre, fontos és nélkülözhetetlen részei a mai modern orvoslásnak is, amennyiben ismerjük a korlátokat, illetve enyhe tüneteknél vagy kiegészítő kezelésként alkalmazzuk. Ilyenkor fontos az orvosunkkal is egyeztetni az alkalmazott gyógynövényről, vannak ugyanis gyógyszerek, amelyeknél az orvos nem javasolja gyógynövények használatát az ismeretlen, esetleges kölcsönhatások miatt.
