Habár a rendszeres szellőztetésnek fontos szerepe van abban, hogy felfrissüljön a lakásunk levegője, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy meg is tisztítsa azt. A kívülről beáramló por mellett a magas páratartalom, a bútorok takarásában megbúvó penész is hozzájárulhat ahhoz, hogy az otthonunkban is egészségtelen levegőt szívjunk be. Persze szabad szemmel gyakorlatilag semmit nem láthatunk ezekből a levegőt megtöltő, egészségünkre potenciális veszélyt jelentő részecskékből, ezért a Dyson csúcskategóriás légtisztítójával vizsgáltattam be, és próbáltam megtisztítani a beltéri levegőt.
Mitől lehet beteg egy épület?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már a nyolcvanas évek óta foglalkozik a „beteg épület szindróma” (angolul sick building syndrome, SBS) tüneteivel és lehetséges következményeivel. Megfigyelték ugyanis, hogy bizonyos emberek panaszai egy épülethez, vagy annak csupán egy helyiségéhez köthetőek: az érintettek minél tovább tartózkodnak ezeken a helyeken, annál jobban felerősödnek a panaszok, hogyha viszont elhagyják, a tünetek is varázsütésre csillapodnak. A beteg épület szindróma hátterében elsősorban a rossz beltéri levegőminőség áll, amit nem csak a szálló por magas aránya indukálhat. A túl magas (vagy akár a túl alacsony) páratartalom hatására számos légzőszervi megbetegedés tünete felerősödhet, a párás levegő ráadásul a penészgombák szaporodásának is kedvez, ami akár súlyos megbetegedéseket is kiválthat az érintettekből. A beltéri levegő minőségét ronthatják az épületben használt vegyszerek, vagy akár a bútorok festésére és lakkozására szolgáló anyagok kipárolgásai, sőt a sütés-főzés során is számos olyan anyag kerülhet a levegőbe, amely károsan hathat az egészségünkre. Ezek együttesen az allergiához igencsak hasonlító tüneteket válthatnak ki az arra érzékenyeknél: égő és viszkető szem, orrfolyás, köhögés, bőrproblémák jelentkezhetnek, de sok esetben az indokolatlan fáradtság, illetve a rossz alvás hátterében is ez a szindróma áll.
A WHO már 1984-ben azt becsülte, hogy világszerte a lakosság nagyjából 30 százaléka ilyen „beteg épületben” él a mindennapokban, ennek aránya pedig a lakásállomány elöregedése miatt azóta még magasabb lehet. Sokaknak nem is az otthonukként, hanem például a munkahelyükként szolgáló épülettel van ilyen jellegű problémája, de mindkettőre igaz, hogy több mint 8 órát vagyunk kénytelenek bennük eltölteni. Nem mindegy tehát, hogy ez idő alatt milyen tünetek jelentkeznek nálunk, hosszabb távon ráadásul súlyos betegségek is kialakulhatnak amiatt, ha rossz levegőjű és nem megfelelő páratartalmú helyiségben tartózkodunk.
Pára és por a lakás légterében
A Dyson légtisztítójával felmértem én is, milyen „betegnek” minősül a lakásom légtere. Kisebb területű, egyszobás ingatlanról van szó, melynek levegőjét jelentősen befolyásolhatja, hogy rendszeresen főzök (melynek során a gőzön túl számos egyéb részecske is bekerülhet a levegőbe) és többnyire bent szárítom a kimosott ruhákat is, ami igencsak megemelheti a lakás páratartalmát. A nagyjából egyméteres magasságú szerkezet kétségtelenül igényli a helyet, külalakra viszont kimondottan modern hatást kelt: a törzsét képező, többrétegű szűrőt borostyánszínű burkolat fedi, a tetején lévő, ovális fejen pedig kettő, párhuzamosan futó kimeneti nyílásból áramlik ki a levegő. A légtisztító alján egy tartályt kell megtöltenünk vízzel, a szerkezet pedig innen biztosítja a nedvességet abban az esetben, ha túl száraznak ítélné meg a beltéri levegőt.
A készüléket a törzsén lévő gomb segítségével is bekapcsolhatjuk, de távirányítóval is kezelhetjük, illetve egy telefonos applikáción keresztül is adhatunk neki utasításokat. Sőt: az okosotthonunkba is beintegrálhatjuk, így a különféle hangvezérlő rendszerek (például Amazon Alex, Siri) segítségével is irányíthatjuk. Mindezt csak a szerkezet használati utasításából tudtam meg, efféle asszisztensek híján tesztelni nem volt lehetőségem. Maga a menürendszer viszont jól átlátható, a törzsön helyet kapott, színes kijelzőn ikonok és grafikák segítségével teszi érthetővé a különféle funkciókat. Figyelemmel kísérhetjük a segítségével, hogyan változik percről percre a lakásunk légterének összetétele, illetve azt is közli a rendszer, hogy milyen állapotban vannak a levegő tisztítására szolgáló szűrők. Persze a tesztelés időszakában ezek még vadiújak és maximális kapacitásúak voltak.
Már a főzéskor tisztította a levegőt
A szűrők a HEPA H13-as szabványnak megfelelően képesek megkötni az akár 0,1 mikron nagyságú részecskék jelentős részét. Ennek köszönhetően pedig nemcsak a levegőben lévő port gyűjtik össze, de képesek megkötni azokat az allergéneket is, amelyek az imént említett, beteg épület szindrómát eredményezik. Emellett a levegőben lévő vírusok koncentrációját is hatékonyan csökkenthetjük a készülék használatával, ami a járványos tavaszi időszakban egyáltalán nem elhanyagolható. Ezek mellett rendelkezik egy aktívszén-réteggel, amely az illékony szerves vegyületeket is képes kiszűrni, így eltávolítja a különböző szagokat és gázokat a légtérből. Viszonylag gyakori probléma, hogy egy főzést követően a lakás levegőjében még hosszas szellőztetést követően is érezhetőek a gőzzel kipárolgó anyagok. A készülék okos üzemmódban magától is érzékeli ezeket a részecskéket, és már a főzés ideje alatt dolgozni kezdett. A megszokottnál sokkal rövidebb idő alatt, nagyjából 15 percen belül éreztem, hogy a lakás levegője felfrissült és megtisztult.
A lakás takarítása során állandó, kilátástalan harcot vívok a porral, így nem lepett meg, mikor a részecskék magasabb arányáról számolt be a készülék. Emellett a szerkezet adatai szerint a levegő is szárazabb lehet a lakásban a kívántnál. Szakemberek szerint az ideális páratartalom egy helyiségben 40-60 százalék közötti, de igazán kellemesen 50 százalékos páratartalom mellett érzi jól magát az ember. Az első bekapcsolást követően a páratartalom 32 százalékon állt a kijelző szerint, melyet tudomásul véve a légtisztító csendes párásításba kezdett, a kimeneti nyílás pedig nagyjából 45 fokos szögben mozogva szórta szét a megszűrt, párásabb levegőt a helyiség minden részébe. Mosást követően, a kiteregetett ruhák mellett viszont a páratartalom gyorsan 60 százalék fölé emelkedett. Napközben többször is felzúgott, majd elcsendesült a készülék annak függvényében, hogy mérései alapján milyen mértékű tisztításra szorult a lakás légtere. Éjszaka is üzemben maradt, de olyan halkan dolgozott, hogy az semmilyen módon nem zavarta a pihenésemet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A
testidőszak alatti használatból kitűnt, hogy a lakás páratartalmának
optimalizálására az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsak, az
ugyanis többször is az ideálisnál alacsonyabb szintre esett vissza. A szálló
por viszont kisebb mértékű problémát jelentett a vártnál, az értékek csak a
kezdeti használatkor emelkedtek meg kissé.
A teszteléshez a terméket a Dyson forgalmazója, a Kávé & Hűtő Profi Kft. biztosította.
