1. tévhit: "A bölcsességfog hamarosan eltűnik: egyre több olyan ember van, akinél ki sem nő."
Evolúciós trend, hogy a bölcsességfogak és a kettes frontfogak (a kis metszőfogak) eltűnnek, illetve egyre kisebbek lesznek. Utóbbiak - főleg a nőknél - egyre gyakrabban jelennek meg pici cseppfogak formájában. Ezek a folyamatok ugyanakkor nagyon lassúak, így még biztosan jó ideig az emberiséggel maradnak a bölcsességfogak is. Az viszont tény, hogy az orvosok egyre több bölcsességfogat szednek ki. "Régen messze nem történt ennyi műtét, az ilyen operációk gyakorisága az elmúlt 10 évben megkétszereződött, megháromszorozódott" - tudjuk meg dr. Joób-Fancsaly Árpád fogorvos, dento-alveoláris sebésztől.
A Semmelweis Egyetem Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika osztályvezető egyetemi docense kiemeli, hogy a bölcsességfogakat jellemzően akkor távolítják el, ha panaszt okoznak, például begyulladnak, vagy éppen az egyik felük kint van, a másik viszont bent. Ilyenkor a fogat nem lehet rendesen tisztítani, így könnyen tönkremegy. Az eltávolítás gyakori oka az is, hogy a fogszabályozó fogorvos ezt kéri.
2. tévhit: "A fogsor a bölcsességfogak miatt torlódik, eltávolításuk emiatt is fontos."
Rengetegen hiszik ezt, pedig semmilyen tudományos alapja nincs. Nem igaz az sem, hogy ha kihúzzák a bölcsességfogat, akkor a fogsor hátrafelé vándorol. "A tapasztalat az, hogy a fogazat a bölcsességfog eltávolítása után csak nagyon ritkán rendeződik spontán. Általában nincs változás, ahhoz rendszerint külön fogszabályozásra van szükség . Persze, van példa arra is, hogy a műtét után fogátrendeződés történik, de mikéntjét nem lehet előre megmondani" - hangsúlyozza szakértőnk.
Ennek ellenére tapasztalják a fogorvosok, hogy a szülők sokszor amiatt akarják kihúzatni gyerekük bölcsességfogát, mert úgy gondolják, hogy ezzel elkerülhetik az amúgy szükséges fogszabályozást. Pedig nincs ok-okozati összefüggés. Fordított kapcsolat viszont van: a fogorvosok sokszor szednek ki bölcsességfogat amiatt, hogy legyen hely fogszabályozással rendezni a fogsort.
Ön mindent bevesz? Új sorozat a HáziPatika.com-on
A neten keringő és egyre szaporodó egészségügyi tévhiteknek se szeri, se száma. De mit higgyünk el, és minek ne dőljünk be, ha nem akarjuk kockáztatni saját és mások egészségét sem? A HáziPatika.com legújabb kezdeményezésének célja, hogy segítsen eligazodni az álhírek, a veszélyes egészségügyi tévhitek világában.
A C-vitamin tényleg gyógyítja a rákot?
Nem veszélyes, ha valaki náthás betegként egy-két hétig nagy dózisú C-vitamint szed, igaz nem használ, de legalább nem is árt, a felesleges mennyiség vizelettel távozik. Daganatos betegeknél viszont végzetes is lehet az a hiedelem, amely szerint az aszkorbinsav gyógyítja a rákot. Őket nem csak a terápiától terelheti el ez a tévhit, hanem akár a kezelést is gyengítheti. Szakértőkkel néztünk körül a C-vitamin felhasználásának útvesztőjében.
3. tévhit: "A bölcsességfogakat jobb mihamarabb kiszedni, mert csak baj lesz velük."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az erről alkotott álláspont nem egységes, földrajzi területenként is változik. Az Egyesült Államokban szeretik a bölcsességfogakat preventív módon meglehetősen korán, még gyerekkorban kivenni. Ezzel akarják megelőzni, hogy a fogak esetleg torlódást okozzanak. Európában a fogorvosok kicsit konzervatívabbak, rendszerint megvárják, míg a bölcsességfogak növekedése beindul. Legelőször 10 és 18 éves kor között lehet látni, hogy mindez okozhat-e fogszabályozási problémát (a fogak csíraállapotánál ez még nem látszik). Szakértőnk kiemeli, hogy ha a növekedés megindulásakor, illetve annak során nincs erre utaló jel, és sem a gyerek, sem a szülők nem látják, hogy a fogak torlódnának, akkor nálunk nem szoktak bölcsességfogat húzni, illetve húzatni. Ezek a fogak ezt követően még nagyjából 10 évig okozhatnak gyulladásos tüneteket, vagy ha addig még nem törtek elő, akkor megpróbálhatnak előtörni. Ilyenkor is jelentkezhet probléma amiatt, hogy esetleg beakadnak a legutolsó (7-es) fog mögé. Ilyen esetben kiszedik őket, illetve akkor is, ha gyulladást okoznak. Amúgy viszont maradnak a helyükön.
4. tévhit: "A bölcsességfog jól jöhet egy későbbi fogpótláshoz, ezért nem szabad kihúzatni, mindent meg kell tenni a megmentéséért."
A bölcsességfog úgynevezett harmadrendű pillérfog: nem kell sajnálni, ha kiveszik. "Ezt a fogat extrém ritkán veszik be fogpótlásba , hosszú távon pedig csak akkor tartható meg, ha semmit nem zavar, jól tisztítható, teljesen kinő, és rágni is lehet vele. Amúgy csak baj van vele. Ha a fogkefével nem érik el, akkor nem lehet rendesen tisztítani sem, így könnyebben kezd szuvasodni. Másrészt ugyanúgy lehetnek fogászati gyulladásai, mint bármely másik fognak" - mondja dr. Joób-Fancsaly. Hozzáteszi, hogy gyökércsúcsi gyulladásnál elvileg lehet a bölcsességfogat is gyökérkezelni , ezt viszont végképp nehéz kivitelezni, hiszen a fogorvos sokszor nem fér hozzá.
5. tévhit: "Csíraállapotban egyszerűbb kiszedni a bölcsességfogat."
A művelet ilyenkor is komoly beavatkozás, a műtéti területet ugyanúgy fel kell tárni, mint felnőtt korban, a csontot is ugyanúgy el kell fúrni a fogtól. A csíra eltávolításának többféle módszere van, a leggyakrabban alkalmazottnál kettévágják, és két darabban, minél kevesebb csontveszteséggel veszik ki.
6. tévhit: "A bölcsességfogat sokszor ki lehet húzni fogóval is, nem kell egyből műtétre készülni."
A bölcsességfogak nagy része beakad a 7-es fog mögé, elfekszik. Megesik az is, hogy teljesen megfordul, és fejjel lefelé áll. Nagyon ritkán - az esetek 5-10 százalékában - fordul elő, hogy a fog fogóval kiszedhető. A leggyakrabban műtéti feltárásra van szükség, a beavatkozás pedig akár több órás is lehet.
7. tévhit: "Nem szabad CT-vizsgálat nélkül bölcsességfogat húzni, aki röntgen alapján dolgozik, nem elég alapos."
Tudományos szempontból nincs szignifikáns különbség aközött, hogy az orvos kétdimenziós panorámaröntgen vagy három dimenzióban képet adó CT-felvétel mellett operál. Legalábbis több tanulmány is alátámasztja, hogy az esetleges szövődmények számát tekintve a helyzet mindkét módszernél ugyanolyan. "A CT fő előnye, hogy a betegnek meg lehet mutatni rajta, hogy az ideg mennyire van közel a foggyökérhez. Így könnyebben meg lehet érteni, hogy miért van esély rá, hogy műtét közbeni megnyomásakor egy ideig zsibbadjon például az ajak. A CT az orvosnak is segítséget jelent műtét közben, főleg, ha az ideg a gyökér alatt úgy fut át, mintha egy alagútban lenne. Ilyenkor eleve lehet úgy készülni, hogy szükség lesz a fog hosszában történő kettévágására, majd széttörésére, és lehámozására az idegcsatornáról. Ezt a panorámaröntgenen nem lehet előre látni" - magyarázza dr. Joób-Fancsaly.
Ugyanakkor kiemeli, hogy az ilyen szituáció nagyon ritka, számítani csak elvétve kell rá. Másrészt a fogorvosok az ideget a panorámaröntgenen is látják, a gyakorlott sebészek pedig műtét közben is észreveszik szabad szemmel. Az ideg körülbelül olyan vastag, mint egy ceruzabél, ráadásul fehér, mint a húson az ín.
8. tévhit: "Sokan fölöslegesen, csak az ismerősök rémtörténetei miatt félnek a bölcsességfog eltávolításától."
Ez nem feltétlen igaz, ugyanis a bölcsességfog eltávolításakor gyakoriak a komplikációk, amelyek megtörténhetnek műtét közben és után is. Beindulhat például vérzés, sérülhet a szomszédos fog és a nyálkahártya. Bár nagyon ritka, legrosszabb esetben az állkapocs is eltörhet. Az idegsérülés már meglehetősen gyakori, 1 százalék körüli. A műtét után duzzanat és fájdalom is kialakulhat, az ideg megnyomása miatt történhet érzéskiesés is. Gyulladásos kórképek az esetek 8 százalékában jelentkeznek a műtét után. Ezeket a szövődményeket persze lehet kezelni, de panaszt úgy is okozhatnak.
9. tévhit: "A kihúzott bölcsességfog helyén keletkező sebet mindig összevarrják."
A tapasztalat azt mutatja, hogy a műtéttel feltárt fölső bölcsességfogak húzása után varrásra nem mindig van szükség. Az alsóknál viszont szinte mindig zárni kell sebet, még ha nem is szorosan: egy 3 centis vágásra elég négy öltés. Ennek oka, hogy ha a sebet nagyon szorosan, mondjuk 2 milliméterenként varrnák össze, akkor ez problémát okozna. "Húzás után a seb környékén elhalnak hámsejtek, izomsejtek, idegsejtek, érsejtek. Ezek gennyhez hasonló folyadékká válnak, ürülniük kell. Ha a sebhelyet túl szorosan összevarrnák, ez nem történhetne meg, a terület ödémás lenne, nagyon bedagadna. Emiatt van szükség laza, de a sebszéleket összefektető varrásra" - magyarázza szájsebész szakértőnk.
10. tévhit: "Érdemes kérni, hogy a bölcsességfog eltávolítása után felszívódó cérnával öltsék össze a sebet, mert azzal meg lehet úszni a varratszedést."
Ugyan a felszívódó öltések nagyrészt tényleg felszívódnak, van, amelyik nem, így az orvosnak arra is rá kell néznie. A felszívódó cérna azért is problémás, mert a beteg hajlamos lehet elmulasztani miatta a kontrollt, pedig arra mindenképp szükség van, hogy a gyógyulás biztosan szövődménymentes legyen. Egyetlen esetben érdemes ilyen varratot kérni: ha valaki a műtét után külföldre utazik, és ott nincs lehetősége kiszedetni. Ezt leszámítva a sebet akkor is jó kontrollálni - főleg ha az alsó bölcsességfogról van szó -, ha másik orvos teszi, mint aki az operációt végezte.
11. tévhit: "Az antibiotikumot csak akkor kell beszedni, ha a seb begyullad."
Ez nem igaz, bölcsességfog kihúzása után a felírt gyógyszert mindig be kell szedni . Ennek oka, hogy a beavatkozás általában csontba hatoló műtét, ilyenkor pedig mindig szükség van ilyen készítményre. "Az operáció után nem preventív jelleggel, hanem terápiásan adunk antibiotikumot, hiszen a szöveteket föltárjuk, lebenyt képzünk, csontot veszünk el" - hangsúlyozza szakértőnk. Hozzáteszi, hogy a gyógyszert végig - 4-5 napig - szedni kell: akkor sem szabad hamarabb abbahagyni, ha semmilyen probléma nem lép fel. A rövidebb ideig alkalmazott antibiotikum miatt ez esetben is rezisztencia alakulhat ki.
12. tévhit: "A húzás után fontos a fertőtlenítőszeres öblögetés."
A műtét napján semmiképp nem szabad öblögetni, és másnap is csak úgy, ha a szert pusztán szájba veszik, majd utána öblögetés nélkül kiköpik. Ennek oka, hogy az öblögetésnek mechanikai hatása van: olyan vákuumot képzünk vele, amely miatt kioldódik a sebből, majd pedig ki is jön a benne lévő vérrög. Pusztán az öblögetőszer szájban tartása miatt ilyesmi nem történik. A műtét után a sebet szívogatni sem szabad, mert a vérrög amiatt is kijöhet. Utóbbi pedig fontos, mert a seb akkor gyógyul jól, ha benne marad.
13. tévhit: "A húzás után pár napig óvatosan kell fogat mosni, jobb nem is nyúlni ahhoz az oldalhoz, amelyikről a bölcsességfogat kiszedték."
A húzás estéjén a fogmosás már kifejezetten javasolt, de csak úgy, hogy a fogkefe a sebhez és a környékéhez ne érjen. Másnap puha fejű fogkefével vagy fültisztító pálcára tett fogkrémmel már a sebet is lehet óvatosan tisztítani. Lényeg, hogy a vérrög ne sérüljön.
14. tévhit: "Nem gond, ha valaki a műtét napján alkoholt fogyaszt, hiszen az csak fertőtlenít."
Ez nem igaz, ugyanis az alkohol fokozza az erek tágulását, ezáltal pedig növeli az operáció utáni vérzés rizikóját. Emiatt fogyasztása a műtét napján nem szerencsés.
15. tévhit: "Aki amúgy is dohányzik, annak teljesen mindegy, hogy a műtét után rágyújt-e."
A dohányzás nemcsak azért gond, mert általa kátrány kerül a szájüregbe, hanem azért is, mert a cigaretta szívásakor vákuum képződik a szájban, amely miatt a gyógyulást segítő vérrög kijöhet a sebből. A dohányzás rontja a perifériás vérkeringést is, emiatt nehezíti a sebgyógyulást mind a csontban, mind a nyálkahártyában. Persze, utóbbi folyamat attól nem lesz kedvezőbb, ha valaki a műtét előtt pár nappal leteszi a cigarettát, de utána szerencsés legalább egy hétig nem dohányozni.
16. tévhit: "Akinek kihúzták a bölcsességfogát, jól teszi, ha pár napig nem iszik tejet, amiatt ugyanis befertőződhet a seb."
A tejet és a tejtermékeket azért szokták tiltani, mert úgy gondolják, hogy önmagukban is táptalajai a baktériumoknak. Ugyanakkor készültek ezzel kapcsolatos vizsgálatok, amelyek nem mutattak ki szignifikáns különbséget aközött, hogy valaki foghúzás után fogyasztott-e tejet, vagy sem. Ennek ellenére a műtét utáni három napban nem ajánlják tejtermék fogyasztását. "Ennek oka, hogy a szájban eleve sok a baktérium, számukat pedig nem kell még plusz táptalajjal is növelni. Ha valaki erről nem tud lemondani, akkor javasoljuk, hogy utána azonnal mosson fogat" - mondja dr. Joób-Fancsaly.
17. tévhit: "Nyáron nem szerencsés bölcsességfogat kiszedni, mert a meleg miatt a beavatkozás kockázatosabb."
Ez a tévhit eléggé elterjedt, pedig a műtéti komplikáció szempontjából teljesen mindegy az eltávolítás időpontja. "Az esetleges szövődmények a beteg immunrendszerétől, életkorától, fizikai állapotától függnek, de lehet hatása annak is, hogy az érintett stresszel-e vagy sem. Az évszak a legkevésbé sem számít. A meleg egyedül amiatt lehet lényeges, mert olyankor a gyulladások jobban beindulnak, így egy esetleges góc könnyebben okoz gondot, akár csonthártyagyulladás formájában, akár a bölcsességfognál. Viszont ez is csak megfigyeléseken alapszik, tudományosan nincs alátámasztva" - hangsúlyozza szakértőnk. Hozzáteszi, hogy ilyesmi inkább akkor fordulhat elő, ha valakinek például olyan cisztája van a fogán, amelyről nem tud, és amely nyáron jobban begyulladhat, mint télen. Viszont ennek is csak elméleti alapja van, kutatásokkal nem bizonyították. Emiatt nem érdemes a műtétet elhalasztani pusztán a nyár miatt. A tologatás azért is fölösleges, mert az operáció után eleve javasolják a jegelést. Utóbbinak ugyanolyan hatása van, mint például a sípcsont sérülése utáni jegelésnek: a hideg csökkenti az ödémát, így az arc nem dagad fel annyira. De teljesen mindegy, hogy a műtéti területet télen vagy nyáron hűtik.
Ez is érdekelhet
Legjobban: