A modern kor egyik legnagyobb orvostudományi felfedezése köthető Alexander Fleming nevéhez, aki 1928-ban a penészgombából vonta ki az első és legismertebb antibiotikumot, a penicillint. Korábban, a huszadik századot megelőzően elsősorban a betegségek tüneteit kezelték különféle (házi) módszerekkel, így ez a készítmény valóságos csodaszernek tűnt, amely általános megoldást jelenthet számos betegségre.
Napjainkban azonban tömegesen alkalmazzuk ezeket a készítményeket nemcsak a gyógyászatban, hanem például a mezőgazdaságban is - haszonállatok takarmányába keverve. Az indokolatlan, illetve helytelen használat pedig antibiotikumrezisztenciához vezet. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok megtanulnak "alkalmazkodni", amitől hamar hatástalanok lesznek ellenük a korábban eredményesen használt gyógyszerek. Emiatt néhány év múlva olyan, ma még leküzdhető betegségek is végzetesek lehetnek, mint a tüdőgyulladás .
Meddig szedjük?
Martin Llewelyn, a járványos betegségek szakértője és kilenc orvostársa a British Medical Journal orvostudományi folyóiratban a közelmúltban publikált egy cikket, amelyben javasolja: a betegek ne szedjék végig az orvos által felírt antibiotikumkúrát, ha tüneteik időközben elmúlnak. Ha egy beteg bármi okból antibiotikumot szed, akkor a bőrön vagy a bélben lévő antibiotikumérzékeny törzseket ellenállóak váltják fel, amelyek készen állnak arra, hogy újabb fertőzést okozzanak a jövőben. Minél hosszabb ideig szedjük az antibiotikumot, annál nagyobb az ellenálló fajok térnyerésének esélye - állítják az orvosok, akik szerint a rezisztens törzsek megerősödését csak úgy fékezhetjük meg, ha az antibiotikumokból csak a szükséges minimumot szedjük be.
Ez ugyanakkor szembemegy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával: a WHO elfogadott alapelve, hogy végig kell csinálni a kúrát, mert csak így lehet megakadályozni a fertőzés visszatérését. A baktériumok ugyanis még a tünetek enyhülését követően is bennünk lehetnek, és ha csökken a dózis, gyorsan ellenállóvá válhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Újabb tanulmányok valóban kimutatták, hogy bizonyos esetekben a rövidebb felhasználás is hatásos lehet, de nem minden fertőzésénél, és nem minden betegnél. Számít a fertőzés típusa és súlyossága, a beteg immunállapota, illetve az is, hogy milyen antibiotikumot használnak. Ezért az, hogy mikor hagyható abba ezeknek a készítményeknek a szedése, egy szakmai döntés kell, hogy legyen" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dunai Anett, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatója. Szerinte a kúra önkényes abbahagyása veszélyes, hiszen a tünetek enyhülése nem jelenti feltétlenül, hogy a fertőzést is sikerült teljesen felszámolni, a betegség pedig újult erővel térhet vissza.
Mit szedhetnénk helyettük?
Szerencsére a kutatók tisztában vannak az antibiotikumrezisztencia terjedésének súlyosságával, és számos új stratégián dolgoznak itt Magyarországon is. "Olyan hatóanyagkoktélokat próbálunk kifejleszteni, amelyek gátolják a rezisztencia kialakulását, illetve újfajta szerekkel, például antimikrobiális peptidekkel is kísérletezünk, azonban az alternatív megoldások keresése ellenére az antibiotikumok teljes kiváltása jelenleg nagyon távolinak tűnik. Ezért rendkívül fontos a felelős felhasználás, hogy kizárólag az kapjon a készítményekből, akinek szüksége van rá - és ő is csak meghatározott módon és ideig szedje. Ezáltal csökkenthető lenne az ellenálló baktériumfajok terjedése is" - hangsúlyozta Dunai Anett.
Ez is érdekelhet
Összességében tehát a tudomány jelenlegi állása szerint inkább veszélyes, mint hasznos az antibiotikumkúra befejezése idő előtt. Önkényesen, csak a tünetek alapján senkinek sem javasolt letenni ezeket a gyógyszereket, előtte mindenképpen javasolt konzultálni a háziorvosunkkal - teszi hozzá a kutató.
