Noha ma már szinte népbetegség, még mindig kellemetlen témának számít az aranyér. Senki sem beszél róla szívesen, és sokan inkább évekig szenvednek ahelyett, hogy felkeresnének egy proktológust. De honnan, miből ered az aranyérrel kapcsolatos zsigeri félelem? Néhány rossz tapasztalat és a belőlük (is) kreált tévhitek, rémhírek egészen biztosan hozzájárulnak a betegség és a kezelési módok negatív megítéléséhez.
1. tévhit: „A vérző aranyérből könnyen végbélrák lehet.”
A proktológusok szinte naponta találkoznak a tévhittel, hogy az aranyér könnyen elrákosodhat. A félelem hátterében dr. Csatár Éva proktológus, sebész szerint részben az állhat, hogy a vérző, esetleg kifordult aranyértől megijednek az emberek, különösen, ha fájdalommal is jár. „Akinél esetleg végbélrákot diagnosztizálnak, és azt megelőzően évtizedekig küzdött aranyérrel, azt gondolhatja, hogy biztosan abból alakult ki a rák. De a két betegségnek a legtöbb esetben nincs köze egymáshoz” – magyarázta dr. Csatár Éva.
Mint minden betegségnél, természetesen itt is adódhatnak kivételek. „Bizonyos esetekben, ha például a belső aranyér évekig kint van, és gyulladás lép fel, amely folyamatosan fennáll, kialakulhat végbélrákot megelőző állapot” – árnyalta a képet dr. Bánfalvi Péter proktológus. De nem gyakran, és nem egyik pillanatról a másikra. Véleménye szerint ez a tévhit bizonyos szempontból hasznos, mert ha valaki éveken keresztül szenved aranyértől, akkor legalább valami – a fájdalom vagy a vérzés okozta szorongás – elhajtja az orvoshoz. Ahol gyorsan kiderülhet, hogy kár volt évekig húzni-halasztani a dolgot, mert sok esetben egy egyszerű, minimális kellemetlenséggel járó kezeléssel gyógyítható a betegség. Természetesen attól függően, hogy milyen típusú az aranyér, és hányadik stádiumban sikerül elkapni.
2. tévhit: „Az aranyér az idős emberek betegsége, fiataloknál ritkán/alig fordul elő.”
Mindkét proktológus szakértő egyetért abban, hogy a felvetés ebben a formában nem igaz. „Az biztos, hogy az életkor előrehaladtával nő a betegségben szenvedők száma: tízévente körülbelül tíz százalékkal. Vagyis például az ötvenéves korosztálynak nagyjából fele érintett. Minél idősebb valaki, annál lazábbak a szövetei, és annál valószínűbb, hogy aranyere megcsúszik. De már egész fiatal korban kialakulhat, nagyon sok 20-30 éves keres fel ezzel a problémával” – magyarázta dr. Csatár Éva.
Hasonlóan vélekedik dr. Bánfalvi Péter is. Mint mondja, az aranyér bizonyos fajtái már gyerekeknél is előfordulhatnak. „Náluk is keletkezhet külső aranyér egy-egy erősebb nyomás hatására. A szorongóbbaknál, akiknél már a bilire szoktatással is gondok voltak, és csak heti egyszer mennek el vécére, akár végbélrepedés is előfordulhat a nagy nyomás hatására” – magyarázta dr. Bánfalvi hozzátéve, hogy hozzá leginkább a 30 és 50 év közöttiek fordulnak aranyeres problémájukkal.
3. tévhit: „A sok üléstől/ülő munkától lesz valakinek aranyere.”
Ennek a megállapításnak a szakemberek szerint is van alapja, de semmiképpen nem lehet kijelenteni, hogy aki ülőmunkát végez, annak biztos, hogy aranyere lesz. Vagy hogy az aranyér a sok üléstől alakul ki. „Ha valaki hajlamos rá, akkor az ülő életmód további hajlamosító tényező lehet. Üléskor a kismedencei izmok megkeményednek, ez is okozhat szorulást. A belek is egy kicsit renyhébbek lesznek: ilyenkor a vastagbélben minden pangó anyag tovább megmarad, ezért az ülő életmód közvetve a vastagbélrák előfordulását is növeli” – magyarázza dr. Bánfalvi.
Ön mindent bevesz? Új sorozat a HáziPatika.com-on
A neten keringő és egyre szaporodó egészségügyi tévhiteknek se szeri, se száma. De mit higgyünk el, és minek ne dőljünk be, ha nem akarjuk kockáztatni saját és mások egészségét sem? A HáziPatika.com legújabb kezdeményezésének célja, hogy segítsen eligazodni az álhírek, a veszélyes egészségügyi tévhitek világában.
A C-vitamin tényleg gyógyítja a rákot?
Nem veszélyes, ha valaki náthás betegként egy-két hétig nagy dózisú C-vitamint szed, igaz nem használ, de legalább nem is árt, a felesleges mennyiség vizelettel távozik. Daganatos betegeknél viszont végzetes is lehet az a hiedelem, amely szerint az aszkorbinsav gyógyítja a rákot. Őket nem csak a terápiától terelheti el ez a tévhit, hanem akár a kezelést is gyengítheti. Szakértőkkel néztünk körül a C-vitamin felhasználásának útvesztőjében.
„Az aranyeres panaszok kialakulásának számos oka lehet, ezek közül csak az egyik az ülő munka. Lehet genetikai hajlam - amikor a családban halmozottan fordul elő -, vagy ha valaki nagy hasprést kifejtő fizikai munkát végez, esetleg nehezen székel. De kemény fizikai megterheléssel járó sportot - például súlyemelést - űzőknél is jelentkezhet, és a szülés is elősegíti” – sorolja a potenciális tényezőket dr. Csatár Éva. Sőt olyanoknak is lehet aranyerük, akiknél a felsoroltak közül semelyik lehetőség nem áll fenn. Az aranyeres panaszok kialakulásának ideje is változó, leginkább attól függ, hogy kinek milyen rugalmasak a szövetei. Optimálisabb esetben 10-20 év, rossz esetben egy év is elég hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
4. tévhit: „Akinél egyszer előjött, egész életében szenvedni fog vele. Hiába operálják meg.”
„Tévhit, hogy ha valakinek megműtik az aranyerét, akkor idővel biztosan kiújul. Ha rosszul végzik el a műtétet, akkor kiújulhat. Ha viszont jól, akkor a beteg az életben nem fog többet küszködni vele” – magyarázta dr. Csatár Éva. Véleménye szerint rossz taktika, ha valaki azért nem megy el orvoshoz, mert úgy véli, minden hiába, a betegség úgyis ki fog újulni. „Érdemes minél előbb hozzáértő proktológushoz fordulni akár csak egy diagnosztika erejéig is – legalább amíg kiderül, hogy nincs a panaszai mögött rosszindulatú elváltozás. Rengeteg operált beteg van, akinek az életminősége alapjaiban változott meg: nem kell minden székelés után visszagyömöszölniük az aranyerüket, majd egy órát feküdniük feltett lábakkal” – érzékeltette dr. Csatár. Ráadásul van olyan aranyér, amely konzervatív terápiával – első körben életmódbeli változtatásokkal, diétás étrenddel vagy minimális beavatkozással, például gumigyűrűbe húzva, vagy egy injekció beadásával – elmúlik.
Dr. Bánfalvi Péter szerint is előfordulhat olykor, hogy az aranyér kiújul, de sokkal veszélyesebb, ha a belső aranyerek folyamatosan duzzadtak, és nem kezelik őket megfelelően. „Ez a tévhit csak arra 'jó', hogy a beteget elijesszék az orvostól” – vélekedett dr. Bánfalvi. Mint mondja, régóta léteznek olyan eljárások, amelyekhez semmilyen vágóeszköz nem szükséges, és az aranyeret maradéktalanul, hosszú távon megoldják.
5. tévhit: „A trombotizált aranyérből egy rög eljuthat a tüdőbe vagy az agyba.”
„Ez egy teljesen zárt kör, innen semmi nem tud máshova vándorolni” – oszlatta el a félreértést dr. Csatár Éva, hozzátéve, hogy a trombotizált aranyeret - különösen, ha a csomó babszemnyi vagy nagyobb – mindenképpen érdemes eltávolíttatni, mert kibírhatatlan fájdalommal jár: a beteg ilyenkor már sem ülni, sem járni, sem aludni nem tud, és annyira feszíti a szöveteket, hogy a felette lévő bőr elhal, miközben folyamatos vérzés, szivárgás állhat fenn.
Dr. Bánfalvi Péter megemlíti: olyan esetről is hallott, amikor a sebész riogatta ezzel a betegeket. De ő is megerősíti, hogy ez a feltevés anatómai képtelenség, a külső visszeres párnákba ugyanis hajszálvékony erek vezetnek vissza. „Nincs olyan erő, amely ezeken átnyomna egy vérrögöt” – magyarázta.
6. tévhit: „A hideg/meleg ülőfürdő jót tesz az aranyérnek, hatására a végbélnyílás gyulladásai enyhülnek. Az ülőfürdőbe tett kamilla is enyhíti a panaszokat.”
Teljesen egyéni, hogy kinek mi válik be – ezzel alapvetően egyetértenek a szakemberek. Hogy a hideg vagy meleg ülőfürdő enyhítheti-e a panaszokat, attól is függ, hogy milyen típusú a végbél környéki probléma. „Ha valakinek záróizomgörcse van, és beül egy kád hideg vízbe, akkor tovább növeli az izomgörcsöt. Ebben az esetben a meleg víz lehet hatásos, mert ellazítja az izmokat. De akinek aranyere van, annál a meleg víz hatására emelkedik a vérnyomás, megduzzadnak az aranyerek, vagyis a panaszok nemhogy enyhülni nem fognak, hanem erősebbek lesznek” – mondta dr. Bánfalvi Péter. Véleménye szerint az ülőfürdő nem jelent általánosságban megoldást az aranyeres panaszokra, és kísérletezés helyett érdemes azonnal orvoshoz fordulni.
„Kamillát vagy körömvirágot semmiképpen nem ajánlott a fürdővízbe tenni, ha valaki aranyérrel küzd, mert allergizálhat” – tette hozzá dr. Csatár Éva. Nem mindenkinél okoz panaszokat, de akinél igen, annál nagyon kellemetlenek lehetnek a következmények: irritálhatja a végbél körüli bőrt – olyannyira, hogy akár ekcémát is okozhat.
7. tévhit: „A lézeres kivágás gyorsan, egyszerűen megoldja az aranyeres panaszokat.”
A lézertől óva intenek a szakemberek. Azt tanácsolják, hogy mielőtt bármilyen lézeres kezelést választ a beteg, mindenképpen járjon utána, hogy pontosan mivel jár a procedúra. „A diódalézeres kezelés kíméletes megoldás: ilyenkor egy lézerszállal beledöfnek az aranyérbe, amely a hőhatástól összeesik. A lézeres kivágás viszont borzalmas, nem szabad részt venni benne, mert komoly problémákat okozhatnak vele” – hívta fel a figyelmet a „lézerrel gyorsan kivágjuk”- elképzelés veszélyeire dr. Csatár Éva.
Az aranyér – a végbélnyílás nyálkahártyája alatti érköteg – lehet külső vagy belső aszerint, hogy a végbél külső – látható –, vagy belső részén jön létre. Utóbbinál négy stádiumot különböztetnek meg. Az első még nem igazán okoz panaszokat, csak orvosi vizsgálattal állapítható meg, míg a negyedik stádiumban egy állandóan kint lévő, fájdalmas, vérző csomó jelentkezik, amelyet már kézzel sem nagyon lehet visszatolni a végbélnyílásba. Az aranyérről bővebben itt olvashat!
Dr. Bánfalvi Péter is számtalanszor szembesült a lézeres kivágás katasztrofális következményeivel. Mint mondja, előfordulhat, hogy valaki szerencsés, és megoldást jelent az aranyeres problémáira, de nagyobb az esélye a maradandó károsodásnak. „Jellemzően két probléma szokott jelentkezni a lézeres kioperálás után: végbélszűkület, amikor ceruzavékonyságúra megy össze a végbél, igencsak megnehezítve a székelést, és amikor a »kezelt« terület nem úgy gyógyul, ahogy kellene: kívülre nem bőr nő, hanem bélnyálkahártya, ami állandó váladékozással, viszketéssel jár” – vázolta a legrosszabb forgatókönyveket dr. Bánfalvi. Egyik sem hozható helyre tökéletesen, úgyhogy érdemes már a műtéti technika kiválasztásánál mérlegelni.
8. tévhit: „Az aranyér természetes gyógymódokkal: vérehulló fecskefű teával vagy szódabikarbónával, esetleg bioösszetevőket tartalmazó krémekkel is gyógyítható.”
„Természetes gyógymódokkal nem lehet meggyógyítani az aranyeret. Ami azzal meggyógyul, anélkül is meggyógyulna” – vélekedett dr. Csatár Éva, hozzátéve: az aranyér hullámzó tüneteket okozó betegség, vannak jó és rossz periódusai. „Amikor éppen jobb a helyzet, sokan azt hiszik, hogy esetleg az alkalmazott természetes gyógymódoktól. De valójában nem így van. Ráadásul a természetes összetevők könnyen allergizálhatnak, ezért érdemes vigyázni velük” – tette hozzá dr. Csatár.
Ez is érdekelhet
„A vérehulló fecskefüvet szemölcsre szokták kenni, mert arra például hatásos, aranyérre viszont nem. Összességében elmondható, hogy a vény nélkül kapható szerek javíthatnak a betegek komfortérzeten, de mivel nincs nagy hatóanyagtartalmuk, teljes gyógyulást sem lehet elérni velük” – mondta dr. Bánfalvi. A szakember felhívja a figyelmet rá, hogy mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy megbízható forrásból vásárolja az ember a kezeléshez használni kívánt „szert”. „Egyre elterjedtebbek azok az üzleti oldalak, amelyek bizonytalan környezetből származó krémeket árulnak aranyérkrémként. Ilyen helyről senki ne vásároljon, mert nem lehet tudni, hogy pontosan mi is van a kínált termékben, hiszen általában nem tüntetik fel az összetevőket a dobozon. Pontosan ezért az is előfordulhat, hogy a betegek inkább ártanak maguknak ezek használatával.”
