Néhány napja futótűzként terjedt el az interneten egy egyszerű önellenőrzési "útmutató", ami szerint, ha 10 másodpercnél tovább vissza tudjuk tartani a lélegzetünket anélkül, hogy utána köhögnünk kellene, abból kideríthetjük, hogy van-e koronavírus-fertőzésünk . Ez természetesen egy vaskos tévhit, ám nem ez az egyetlen, melyet önjelölt szakértők terjesztenek, ezért a CNN arra kérte a Baylor Orvostudományi Főiskola fertőző betegségek professzorát Dr. Robert Legare Atmar-t, hogy segítsen a legnépszerűbb tévhiteket megcáfolni.
Ha bizonytalan, kérje szakember segítségét
Fontos megjegyezni, hogy a koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatban hamis információk terjesztése veszélyes, sőt halálos is lehet, rémhírterjesztésért pedig akár eljárást is indíthatnak az ellen, akitől származik. Ha valaki nem biztos abban, hogy amit olvasott, az megfelel az igazságnak, inkább forduljon a központi kormányzati tájékoztatási oldalhoz , vagy tájékozódjon az ingyenesen hívható zöld számok egyikén.
És akkor most lássuk a legnagyobb tévhiteket, s azok cáfolatait.
Tévhit: Az ivóvíz megvéd a koronavírustól
Nem kevesebbet állít ez a szintén igen népszerű mítosz, minthogy, aki nem iszik elég vizet, annak könnyebben jut a légcsövébe és a tüdejébe a SARS-CoV-2 vírus. Aki ezt kitalálta ráadásul arra biztat, hogy legalább 15 percenként fogyasszunk vizet, hogy a vírust "a torkon át a gyomorba mossuk", mert ott a gyomorsav állítólag "elpusztítja" azokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Valóság: Dr. Robert Legare Atmar szerint nincs semmilyen bizonyíték, ami ezt alátámasztaná akár a koronavírus, akár más felső légúti megbetegedést okozó vírus esetében. "Még ha működne is - de nem működik -, az emberek nemcsak a szájukon keresztül vesznek levegőt, hanem az orrukon át is" - jegyezte meg.
Tévhit: Ha 10 másodpercig képesek vagyunk levegőt benntartani...
"Vegyünk egy mély lélegzetet, tartsuk benn több mint 10 másodpercig. Ha köhögés, szorító érzés, vagy egyéb kellemetlenség nélkül végre tudjuk hajtani, az bizonyítja, hogy nincs tüdőgyulladásunk , ergo fertőzésünk se" - olvasható a neten terjedő önvizsgálat részletes útmutatójában.
Valóság: Atmar erre nemes egyszerűséggel azt mondta, badarság. Ha valakinek akut vírusfertőzése van, akkor a légutak irritációja miatt valóban nehezebben vesz mély lélegzetet és állja meg a köhögést. De ez ennél többet nem jelent. Semmit sem mond arról, hogy az illetőnek van-e tüdőgyulladása vagy sem, még akkor sem, ha az abban szenvedőknek ezt tényleg nehéz megcsinálni. "Az, hogy valaki bent tudja tartani a levegőt 10 másodpercig, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem fertőződött meg koronavírussal" - jelentette ki a szakember.
Tévhit: Ha folyik az orrunk, akkor az csak megfázás
Egy másik népszerű bejegyzés szerint, ha folyik az orrunk és hurutosan köhögünk , akkor az csak egy sima megfázás. A koronavírus ugyanis - állítja a bejegyzés ismeretlen szerzője - tüdőgyulladást okoz, ami száraz köhögéssel jár, és nem leszünk taknyosak sem.
Valóság: Ez nem a teljes igazság - szögezi le elöljáróban Atmar professzor. Az orrfolyás lehet az influenza, de allergia vagy más betegség tünete is. És bár a legtöbb koronavírus-betegre a száraz köhögés a jellemző, a COVID-19-es betegeknél is előfordult hurutos köhögés, hurutos köpet - mondta a szakértő.
Tévhit: A COVID-19 betegek fulladnak
A koronavírus-fertőzéskor az orrdugulás más, mint "normál" esetben. A beteg úgy érzi, hogy majd' megfullad - állítja egy sokak által megosztott poszt, ami szerint ebből is lehet következtetni, vajon koronavírust kaptunk el, vagy más bajunk van.
Valóság: "Ez nem igaz" - jelentette ki a Baylor szakértője. Elmondta, sok betegnél egyszerűen nincs is ilyen tünet.
Tévhit: mire a koronavírus-fertőzött kórházba kerül, már tüdőfibrózisa lesz
A sajnos egy mind gyakrabban felbukkanó poszt nem kevesebbet állít, minthogy "mire lázunk lesz/vagy köhögni kezdünk, s emiatt kórházba kerülünk, már a tüdő 50 százalékában fibrózis alakul ki, s akkor már késő". (A fibrózis a tüdő visszafordíthatatlan hegesedése, mely légzési elégtelenséghez vezet.)
Valóság: "Ez teljesen helytelen, ráadásul ez az információ rendkívül pánikkeltő" - véli Atmar. "Fibrózis csak a betegek kis százalékánál alakul ki, a fertőzöttek 80 százaléka pedig mindössze enyhe tüneteket észlel. Szóval ez az információ téves" - jelentette ki a fertőző betegségekre specializálódott orvos. A koronavírusról szólva elmondta, lappangási ideje 2 és 14 nap közötti, s az első tünetek - köhögés, torokfájás, láz és izomfájdalmak - általában az 5-6. napon jelentkeznek. Csak a betegek kis részénél alakul ki a második héten súlyos légzőszervi tünet, ami magában hordozza a fibrózis kockázatát.
Forrás: CNN
Egy 103 éves nő is kigyógyult a koronavírus-fertőzésből. Az erről szóló hírt társportálunkon, az nlc.hu-n olvashatja .
