Először is nézzük meg, mi okozza pontosan a libabőrnek nevezett jelenséget! A bőrben lévő szőrtüszőkhöz egy-egy apró simaizom kapcsolódik. Ezt az izmot bizonyos ingerek aktiválják (leggyakrabban a hideg, de érzelmi hatás is kiválthatja), és ilyenkor a szőrtüszőt a bőrfelszín felé emeli, vagyis felágaskodnak a szőrszálak. A libabőrt egyébként tudományosan pilomotor reflexnek nevezik, és szakembereket régóta foglalkoztatja, hogy milyen egyéb funkciója lehet a hőháztartás szabályozásán túl.
Hidegben ezért aktívabbak a szőrtüszők
A Harvard Egyetem kutatói nemrégiben megállapították, hogy azok a bőrsejtek, amelyek a libabőrért felelősek, fontos szerepet játszanak a szőrnövekedés szabályozásában is. A Cell című tudományos folyóiratban publikált beszámolójuk szerint a libabőr több annál, hogy hidegben feláll a szőrünk, hosszabb távú szerepe, hogy aktivizálja azokat az őssejteket , amelyekből a szőrtüszők alakulnak ki, ezáltal pedig fokozza a szőrnövekedést. Ez a felfedezés pedig hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük azt a bonyolult rendszert, amely által bőrünk képes reagálni a környezeti változásokra. "A bőr egy lenyűgöző rendszer, többféle őssejt található benne, amelyek különböző, külső és belső ingerekre reagálnak" - mondta Ya-Chieh Hsu professzor, a projekt vezetője.
Kutatásuk során egerek bőrét extrém magas felbontású elektronmikroszkópokkal vizsgálták, így fedezték fel, hogy a bőrben futó idegszálak nem csak a simaizomhoz kapcsolódnak, hanem közvetlen összeköttetésben állnak a szőrtüszők őssejtjeivel is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az idegrostok egyfajta szalagként tekerednek rá ezekre a sejtekre. Ha pedig hosszabb ideig hidegnek tették ki a kísérleti állatokat, megfigyelték, hogy sok neurotranszmitter termelődött. Az ingerületátvivő anyagok üzenete pedig egyértelmű volt: minél gyorsabban aktivizálni kell az őssejteket, hogy beinduljon az új szőrszálak növekedése .
Mi volt előbb?
Az orvoscsapat azt is vizsgálta, hogy mi történik akkor, ha a simaizomszöveteket eltávolítják a szőrtüszők mellől. Az idegrostok ekkor felszívódtak, megszűnt a kapcsolat a szimpatikus idegrendszer és az őssejtek között, ebből következően a simaizom egyfajta hidat képez, biztosítva az idegi összeköttetést.
Érdekes az is, ahogy ez a mini-rendszer kialakul. "Felfedeztük, hogy maga a szőrtüsző bocsát ki egy olyan fehérjét, amely beindítja a hozzá kapcsolódó simaizom képződését, az pedig létrehozza az idegrostokat. Később azonban megfordul a szerepkör, hiszen az idegrendszer és az izom irányítja a szőrtüsző működését. Ezzel bezárul a kör" - magyarázta Yulia Shwartz, a tanulmány egyik szerzője.