Előbb-utóbb mindenki szembesül vele, hogy az idő múlásával bőre is öregszik, és hiába igyekszik megfelelően ápolni, állaga és rugalmassága bizony már nem lesz a régi. A ráncok, barázdák egyre sokasodnak, mélyülnek, és egy idő után sem pihenéssel, sem gondos kezeléssel nem lehet tökéletesen eltüntetni ezeket.
Velünk együtt a bőrünk is változik
Tizenéves korunkban és a húszas éveink elején arcbőrünk "jól bírja a gyűrődést": gyorsan regenerálódik, könnyű hidratálni és még egy-egy átvirrasztott éjszaka sem feltétlenül hagy nyomot rajta. Ennek az az oka, hogy a rugalmasságát biztosító kollagén - egy testszerte, a többi között az erek falában, a szaruhaártyában és a fogakban is megtalálható fehérje - még igen nagy mennyiségben termelődik az irhában. Emellett a bőr rétegei között rendkívül hatékony a víz-, tápanyag- és oxigénszállítás, ami üde és friss arcbőrt eredményez.
Nagyjából 25 éves korunk környékén azonban megjelennek az első érzékelhető és látható jelei annak, hogy bőrünk visszafordíthatatlanul elkezdett öregedni . Erre utalnak a szemünk sarkában kialakuló finom ráncok - nevetőráncok vagy apró szarkalábak -, a homlokunkon megjelenő redők, amelyek ekkor még alig észrevehetőek és nem hagynak igazán mély nyomot. Ettől kezdve azonban folyamatosan, évente körülbelül egy százalékkal csökken a bőrünkben termelődő kollagén mennyisége, melynek következtében egyre veszít feszességéből. Életkorunk előrehaladtával egyéb strukturális változásokkal is számolnunk kell, mivel csökken bőrünk nedvesség- és lipidtartalma is.
A finom ráncok, barázdák jellemzően a harmincas éveinkben elmélyülnek. A szarkalábak már nem csak nevetéskor látszanak a szemünk sarkában, a homlokunkon megjelenő vízszintes ráncok pedig szinte "bevésődnek", nem simulnak ki azonnal, ha arcizmainkat ellazítjuk. A szemöldökök között felbukkanó függőleges barázdák egyeseknél szinte árkokká mélyülnek, ahogy az orr és a száj körüli ráncok is markánsabbá válnak. Az orron és az orcákon sokaknál hajszálerek jelennek meg és a korábban ragyogó, egészséges arcbőr elkezd fakulni.
Negyvenéves korunk után bőrünkön - nem csak az arcunkon - már jól látható az idő múlása: ahogy csökken annak feszessége, rugalmassága, úgy mélyülnek tovább meglévő ráncaink. Negyven- és ötvenéves kor között a legtöbb ember bőre testszerte látványosan elkezd megereszkedni, ami különösen a szemhéjak és a nyak környékén, valamint a karon, a könyök-, és térdhajlatban, nőknél a dekoltázs környékén szembetűnő. Az arc kontúrja is megváltozik: kialakulnak a szem alatti táskák, az ajkak körüli "kemény" ráncok. Mindez arckifejezésünkre is hatással lehet, ezért tűnhet a középkorú emberek egy része szomorúnak akkor is, ha valójában nem az. A bőr legfelső rétege - a hámréteg - ebben az életkorban már szárazabb, és nehezebb hidratálni.
Ötvenéves kor felett aztán újabb változásokkal kell számolnunk. Bőrünk amellett, hogy egyre jobban megereszkedik, vékonyabb és fakóbb is lesz: jobban látszanak az alatta futó erek, hajszálerek. A vérkeringés gyengül, így a nedvesség és a tápanyagok nehézkesen érik el a bőrfelszínt. Ebben az életkorban már jellemzően megjelennek az időskori pigmentfoltok , más néven öregségi foltok. Ezek a szabálytalan alakú, barnás pöttyök a pigmentsejtek által termelt festékanyag felhalmozódását jelzik.
Az öregedés bőrünk minden rétegét érinti
A szervezetünk első védelmi vonalaként is emlegetett felhám (epidermisz) a természetes lipidréteg csökkenése miatt életkorunk előrehaladtával hajlamosabb lesz a kiszáradásra, könnyen kirepedezik, kisebesedik. A sérülések idős korban már nehezebben gyógyulnak, ami azzal jár, hogy a sérült hámrétegen keresztül könnyebben jutnak be a szervezetbe a különféle kórokozók. Az irha kollagéntermelésének visszaesése a felelős azért, hogy bőrünk az évek múlásával folyamatosan veszít rugalmasságából. A bőraljában található zsírszövet zsugorodása pedig ahhoz vezet, hogy bőrünk feszessége látványosan csökken, ráncaink pedig mélyülnek.
A bőröregedés természetes és elkerülhetetlen folyamat, de optimális esetben lelassíthatjuk. Az időben elkezdett, gondosan kialakított és rendszeres ápolási rutin, a bőrtípusunknak és bőrünk aktuális állapotának, struktúrájának megfelelő krémek, szérumok és hidratálók használata életkortól függetlenül segíthet fenntartani egy egészséges és egységes bőrképet. A tudatos ápolás azonban sokszor nem elegendő: arra is szükség van, hogy kiküszöböljük, vagy legalább minimalizáljuk azokat a tényezőket, amelyek felgyorsíthatják, illetve elősegíthetik bőrünk idő előtti öregedését. A genetikai hátterünkön nem tudunk változtatni - a genetikai hajlam nagyban meghatározza az öregedés ütemét -, minden máson viszont igen.
A legnagyobb "mumusok"
A külső tényezők közé tartozik a túlzásba vitt napozás - a káros UV-sugárzás roncsolja a hámréteget és a szöveteket -, a légszennyezettség, a klímahasználat és a fűtés is. De a különböző életmódbeli tényezők is hozzájárulhatnak bőrünk idő előtti öregedéséhez. Például a vitaminokban, rostokban és antioxidánsokban szegény, egészségtelen ételek fogyasztása, a dehidratáció, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a stressz, az alváshiány és a különféle betegségek. Ezek mindegyike oxidatív stresszhez vezethet, melynek során szervezetünkben sejt- és szövetkárosító hatású szabadgyököknek nevezett molekulák szabadulnak fel. Amennyiben bőrünk antioxidánsok segítségével nem képes semlegesíteni ezeket, borítékolható, hogy állapota és struktúrája a természetesnél gyorsabb ütemben fog romlani.